2026. május 5. kedd
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Nulláról 64-re bővült a nyelvi jogok száma az utóbbi 22 évben

2012. április 18. 16:07, utolsó frissítés: 16:22

Nyelvi jogokról szóló útmutatót adott ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség.


A füzet összefoglalja mindazokat a nyelvi jogokat, amelyekkel az erdélyi magyarokat megilletik a különböző hivatalokkal való kapcsolattartásban.

Az útmutatót Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára és Horváth István, az intézet elnöke mutatta be ma Kolozsváron, egy sajtótájékoztató keretében.

Kovács Péter elmondta, a kiadvány azokat a nyelvi jogokat tartalmazza, amelyeket az RMDSZ az utóbbi 22 évben „a sokat kritizált kis lépések politikája” révén kiharcolt a magyarság számára.

„Nulláról 64-re bővült a nyelvi jogok száma az utóbbi 22 évben” – mutatott rá a főtitkár. Hangsúlyozta, ez a munka egy folyamat, az RMDSZ közép- vagy hosszútávon azt célozza meg, hogy a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvként legyen elismerve ott, ahol tömbben élnek a magyarok.

Az útmutató szerkesztői a jogokat hét nagy területre - közigazgatás, oktatás, igazságszolgáltatás és rendfenntartás, kulturális élet és tömegtájékoztatás, egészségügy és szociális ügyek, magánszféra, jogorvoslat témakörökre osztották.

A kiadványban szereplő információkat a szövetség egy informáló kampány során ismerteti a magyarokkal: április 25. és május 15. között egy tájékoztató körutat tervez, hét megyében - Bihar, Szilágy, Szatmár, Kolozs, Maros, Hargita és Kovászna - ajtóról ajtóra járva, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) körülbelül 300 önkéntese révén szeretnének eljuttatni 2000 kiadványt az érdekeltekhez. A tájékoztató körút során továbbá 14 fórumot is szerveznek.

Horváth István az útmutató megjelenése körülményeiről elmondta, azért van szükség egy ilyen kiadványra, mert önmagában az a tény, hogy a kisebbségeknek biztosítanak bizonyos nyelvi jogokat, még nem jelenti azt, hogy a kisebbségek élnek is ezekkel a jogokkal.

"Azokon a településeken, ahol a magyarság többségben él, a nyelvi jogok tételes megfogalmazása előtt is használták anyanyelvüket a közigazgatásban. Azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya ugyan 20% fölötti, ám statisztikailag kisebbségben vannak, a nyelvi jogokkal sokkal kisebb mértékben élnek, mint ott, ahol a kisebbség számaránya 60-80%-os" - mutatott rá a szociológus.

Hangsúlyozta, az a tény, hogy bizonyos településeken az embereknek kevesebb lehetőségük van az anyanyelvüket használni, nem mindig azon múlik, hogy a hatóságok nem teszik lehetővé ezt. Elmondta, van rá példa, hogy a magyar ajkú román állampolgárok egy adott témában úgy érezhetik, hogy román nyelven olajozottabban kommunikálhatnak valamelyik hivatallal.

Mindemellett nagyon sok esetben a magyarok úgy érzik, hogy az általuk természetesnek tartott jogaikat nem tudják érvényesíteni és úgy gondolják, hogy a polgármesteri hivatal, az önkormányzat illetve más hatóságok eleget kellene tegyenek a nyelvi jogokat biztosító előírásoknak.

"Egy adott megyében – ahol sok magyar fiatal él – a drogprevenciós ügynökség munkatársai nem ismerik a magyar nyelvet, emiatt nem tudnak kommunikálni a magyar ajkú célközönségükkel, nem tudnak együttműködni az önkormányzati szervekkel" - hozott fel Horváth konkrét példát arra, hogy milyen nehézségeket jelent, ha a hatóságok, szervezetek nem veszik figyelembe a nyelvi jogokat.

Elmondta, a kiadvány célja a jogtudatosság növelése, amely lehetőleg megváltoztatja az állampolgárok viszonyulását a különböző intézményekhez.

Ezzel az útmutatóval nem fejeződött be a Kisebbségkutató Intézet munkája: egy hónapon belül egy webes felületen lehet majd elérni az összes romániai kisebbségre vonatkozó jogi szabályzást. (tudósítónktól)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS