2026. április 5. vasárnap
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Kiss Tamás: a bukott kormány büntetése miatt nőtt meg a részvételi arány

2012. június 11. 19:42, utolsó frissítés: 2012. június 12. 12:10

A román és magyar választói kedvről, a szórványban és a tömbmagyarságban tapasztalható tendenciákról, átszavazásról és be nem váltott ígéretekről beszélgettünk Kiss Tamás szociológussal.


Mivel magyarázható, hogy országos szinten jelentősen megnőtt a részvételi arány az idei önkormányzati választásokon?

Kiss Tamás: - Nem teljesen egyedülálló a helyzet, ugyanis a választási részvétel már nőtt a 2009-es elnökválasztáson is. Szerintem most az az oka, hogy elsősorban a bukott kormányt büntették a választók, és volt egy általános váltáshangulat is – ezek vitték fel a korábbi önkormányzati és parlamenti választásokhoz képest a részvételt. Úgy tűnik, a román szavazók sokkal nagyobb tétjét érezték most a választásnak, mint a magyarok, és az is bebizonyosodott, hogy a román és magyar részvételi arányok mögött nem mindig ugyanazok a tényezők álltak. Most a román részvételi arány volt magasabb, szemben például az EP-választásokkal, amikor ez a magyarok javára billent.

Mennyire lehet azt látni, hogy a különböző régiókban, a Székelyföldön vagy a szórványvidéken nőtt inkább a magyar szavazók aránya?

- A jelenlegi adatok alapján úgy tűnik, hogy Székelyföldön valamivel magasabb volt a részvétel, ott nem lett alacsonyabb az ottani románok arányánál. Ezzel szemben Maros, Szatmár, Bihar vagy Kolozs megyében szinte biztos, hogy alacsonyabb arányban vettek részt magyarok a választásokon, mint románok. Erről az eredmények alapján fogunk többet tudni; egyébként az összes erre vonatkozó vizsgálatunk azt mutatta, hogy várható lesz a magasabb részvétel, és a románok részvétele meghaladja a magyarokét.

A magyar szavazókra nem volt annyira jellemző a váltáshangulat és a protestszavazat?

- Nem volt jellemző, a magyarok kevésbé érezték az ideit különleges választásnak; a választások sorozatába inkadrálódott. A magyar pártok között most volt ugyan kvázi verseny, de Székelyföldet leszámítva ez nem volt éles. Kolozsvár talán még kivétel, de Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben vagy Nagyváradon nem volt verseny. A magyar pártok pedig ugyanazokkal a technikákkal éltek, és a magyar választók nem érezték ezt egy kitüntetett választásnak, szemben a románokkal, akik úgy gondolták, hogy a bukott kormánypártot büntetni tudják.

Mennyire illeszkedik az eddigi tendenciákba, hogy a szórványban alacsonyabb volt a részvétel?

- Ez összetettebb dolog; ha visszamegyünk az időben, a ’90-es évek elején Székelyföldön volt nagyon magas részvételi arány minden választáson, később pedig az etnikai ütközőzónákban, ahol paritásban van a román és magyar lakosság. A szórvány részvétele érdekes kérdés, itt csak azt látjuk, hogy a magyar pártokra leadott szavazatok aránya fokozatosan csökken. Ha a magyar közösség számához viszonyítjuk, nem tudjuk azt állítani, hogy emellett csökkenő részvételről vagy növekvő átszavazásról van szó, hanem szerintem mindkettőről. Most az körvonalazódik, hogy a Székelyföld és az interetnikus zóna egyre távolabbra kerül egymástól politikai értelemben.

Székelyföldön az RMDSZ mondhatni kiütéssel győzött a magyar-magyar versenyben, ezzel szemben máshol a legfontosabb önkormányzati pozíciókat elég keményen elbukta. Ha a Partiumra gondolunk, akkor a szatmári tanácselnöki pozíciót, a szatmárnémeti polgármesteri pozíciót veszítették el. Bihar megyében és Nagyváradon nem a gyengébb szereplés miatt veszítettek, hanem az USL létrejötte miatt nincs már szükség magyar koalíciós partnerre. Ezekben a térségekben a falusi és kisvárosi polgármesterek szintjére szorultak vissza az önkormányzati pozíciók. Az még kérdéses, hogy mi lesz a sorsa a Maros megyei tanácselnöki széknek, de ha azt is elveszítik, Maros megye magyarok által lakott részei politikailag egyre távolabb kerülnek a Székelyföldtől. Tehát a Székelyföldön még erősödtek az RMDSZ, illetve a magyarság pozíciói, míg az interetnikus ütközőzónában nagyon komoly visszaszorulás tapasztalható.

Marosvásárhely esetében beszélhetünk masszív átszavazásról?

- Nem hiszem; a különböző vizsgálatok nem ezt mutatták, legalábbis ami Dorin Floreát illeti. Itt a részvétel volt jóval alacsonyabb, miközben kisebb mértékben szavaztak át, mint pl. 2008-ban vagy 2004-ben. Smaranda Enache választását nem nevezném átszavazásnak, az ottani magyarság szemében ő nem egyértelműen román jelölt. Az is elképzelhető, hogy a szimpatizánsai otthon maradtak. De ha azt is feltételezzük, hogy a Smaranda Enachéra adott voksok többsége magyar voks, akkor is 40% körülre tehető a magyar szavazatok aránya. A magyar szavazóknak a vásárhelyi össz-szavazókon belüli aránya 47% (a szavazókon belül magasabb a magyarok aránya, mint a város teljes népességén belül), tehát nem hiszem, hogy a különbség abból adódna, hogy ennyien átszavaztak volna Floreára. Ne felejtsük el azt sem, hogy Briscarunak is 8-9%-a volt, ami szerintem ismét csak nem magyaroktól származik. A részvétel kulcstényező ebben a mostani gyenge szereplésben.

Az EMNP gyakran hangoztatta, hogy ők azokat szeretnék megszólítani, akik eltávolodtak a politikától. A választási részvételi adatok ismeretében elmondható-e, hogy sikerült ez?

- Nem tudom; azt látom, hogy nekik nem igazán voltak jelöltjeik, akikkel megszólították volna a szavazókat. Kolozsvár egy üdítő kivétel, ahol volt polgármesterjelölt, voltak arcok, de máshol nem látom, hogy kivel szólítottak meg bárkit is, és a szavazatszámok sem ezt mutatják. Gyakorlatilag már a pártszervezés fázisában elbukták ezt a történetet, jelölteket nem sikerült állítaniuk, nemhogy mozgósítaniuk vagy szavazatokat szerezniük. Két év alatt nem sikerült egy pártstruktúrát sem felépíteniük, ez látszik szerintem a mostani eredményekben.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS