2026. április 4. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Minimális esélye van a verespataki beruházásnak

2012. július 27. 16:55, utolsó frissítés: 16:57

A verespataki bányaberuházás ügye magyar ügy, kiváltképp a tiszai ciánszennyezés óta, mégis egy nem nyilvános közvélemény-kutatás eredményei szerint a székelyföldi magyarság román ügyként tekint rá, és csupán a munkahelyteremtő aspektusait látja – fogalmazott Tusványoson Eckstein-Kovács Péter. Az RMDSZ politikusa úgy illusztrálta a helyzetet, hogy a székelyek gondoljanak bele abba, mi történne, ha a Hargita hegységet és a csíksomlyói kegytemplomot eltüntetnék egy bányaberuházás miatt.


Eckstein rámutatott: az RMGC vélhetően szekus múlttal rendelkező tanácsadói először magyar ügyet akartak kreálni Verespatakból, nacionalista felhangokkal elegyítve, ám amikor a ciántechnológia bányászati alkalmazásának betiltását szorgalmazó törvénytervezetet Gheorghe Funarral együtt nyújtották be, az RMGC hasznosabbnak találta, hogy a munkahelyteremtést helyezze előtérbe népszerűsítő kampányában.

A politikus elmondta, a beruházást környezetvédelmi szempontból határozottan ellenzi, hisz egy esetleges ökológiai katasztrófa során a szennyezés a Duna Delta élővilágát is súlyosan károsítaná, és a talajba jutó nehézfémek több száz évig szennyeznék a környezetet. Az RMDSZ verespataki szerepvállalása kapcsán Eckstein úgy fogalmazott, reméli, hogy magyar kéz nem fog ciántechnológiát telepíteni Erdélybe.

Verespatak Románia rendszerváltás utáni történelmének legnagyobb korrupciós ügye – jelentette ki Szilágyi Zsolt. Az EMNP alelnöke szerint az egyetlen esély arra, hogy az ország elkerüljön egy ökológiai katasztrófát, ha nem valósul meg a bányaberuházás. Hozzátette, ha a helyi és regionális entitások olyan jogokkal rendelkeznének, mint egyes nyugati országok régiói, amelyek beleszólhattak a saját területükön létesíteni kívánt bányaberuházások engedélyeztetési folyamatába, akkor a bukaresti politika nem dönthetne kizárólagosan a verespataki bányanyitásról.

Romániában paradox módon a magyar kisebbség ügye nemzetbiztonsági problémát jelent, míg a verespataki beruházást nemzeti fontosságú kérdésként kezeli a mindenkori román kormány – fogalmazott a politikus, aki szerint európai ügyről van szó. Szilágyi Zsolt leszögezte, az EMNP határozottan ellenzi a ciántechnológián alapuló bányászat erdélyi alkalmazását. „Tőkés László EP-képviselő arra kérte Janez Potočnikot, az EU környezetvédelmi biztosát, hogy ne engedélyezze a ciántechnológián alapuló technológiát alkalmazó új bányák nyitását, ám a biztos a skandináv-modellre hivatkozva úgy válaszolt, hogy nem alkalmazhat kettős mércét” – magyarázta Szilágyi.

Victor Ponta az első olyan román miniszterelnök, aki a verespataki bányaberuházás ellen foglalt állást, és az első olyan kormányfő, aki környezetvédelmi tanácsadót alkalmazott – mondta Remus Cernea. Az USL államtanácsosa hozzátette, Victor Ponta szándékait egyértelműen jelzi, hogy a kormányfő a verespataki kitermelésre vonatkozó szerződés titkosításának feloldását kérte. Demokratikus jogállamban egy ilyen súlyos környezetvédelmi és örökségvédelmi hatásokkal járó projekt nem kaphatna környezetvédelmi engedélyt – fogalmazott az államtanácsos.

Úgy véle, a munkahelyteremtés nem igazol mindent, a kellő egyensúly biztosítására kell törekedni, hisz e logika mentén akár holnap is egymillió új munkahelyet lehetne teremteni, ha kivágunk minden erdőt. Remus Cernea, a Zöldek Mozgalma – Agrárdemokraták párt társelnökeként kijelentette, politikai alakulata nem támogatja többé az USL-t, ha a verespataki bányaberuházás zöld utat kap. „Ennek esélyei minimálisak, a kormány megfelelő szakértői véleményekkel alátámasztott döntést fog hozni” – zárta a politikus. (tudósítónktól)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS