Szakértők: akár 70-80-nal is nőhet a parlament létszáma a választások után
2012. október 30. 20:34, utolsó frissítés: 20:34
A részvétel függvényében nőhet a parlamenti választásokon az USL előnye a PDL-vel szemben, és az USL teljesítménye függvényében a parlament létszáma is jelentős mértékben növekedhet – állítják szociológusok.
A Hotnews-on közzétett elemzésében Barbu Mateescu szociológus a részvételi szándék különbségeivel magyarázza azt, hogy az USL támogatottsága jelentős eltérésekkel jelenik meg a közvélemény-kutatásokban. Az IMAS 57, a CCSB 62, a CSOP pedig 49 százalékos támogatottságot mért az USL-nél. A szakember szerint a különbségek nem a felmérések megbízhatatlanságát jelzik: értelmezésüknél azt is figyelembe kell venni, hogy az adott felmérés mekkora választói részvétellel számol.
Az IMAS augusztus közepén mért adatai szerint a választók 72 százaléka szándékozik az urnákhoz járulni decemberben. Ezzel szemben a CCSB 61 százalékos, a CSOP 47 százalékos részvételi szándékot mért. Az elemző szerint lényeges különbség van az USL biztos választói és alkalmi támogatói között. Ezzel szemben a PDL szavazóbázisa elkötelezettnek, ám behatároltnak tűnik, így számára hátrányos lenne egy nagyobb arányú részvétel.
Mateescu szerint 50 százalék alatti részvétel esetén az USL várhatóan nem szerzi meg a parlamenti mandátumok felét, a PDL pedig akár 24 százalékra is javulhat. Ha magas lesz a részvétel (a választók kétharmada elmegy szavazni), az USL győzelme 60 százalék feletti is lehet, a PDL pedig legfeljebb 18 százalékban reménykedhet. Az elemző felhívja a figyelmet arra, hogy mindhárom közvélemény-kutatás az Igaz Románia Szövetség (ARD) megalakulása előtt készült, ugyanakkor hozzáteszi, hogy az ARD-tól nem várható az erőviszonyok látványos módosítása.
Az Adevărul – Alexandru Radu, az Állandó Választási Hatóság volt alelnöke elemzésére hivatkozva – azt állítja: akár 550 főre is emelkedhet a választások után a jelenleg 469 tagú parlament létszáma, és a növekedés mértéke szintén az USL szereplésétől függ.
A 2008-ban elfogadott és a legutóbbi parlamenti választásokon alkalmazott választási törvény az arányos és többségi választási modell sajátos ötvözete, amely – szükség esetén – a parlamenti mandátumok számának növelésével biztosítja a pártok szavazatarányos képviseletét a törvényhozásban.
A törvény szerint azok a jelöltek jutnak biztosan mandátumhoz, akik megszerzik választókerületükben a voksok több mint felét – amennyiben pártjuk országos szinten átlépi a parlamenti küszöböt. Azokból a választókerületekből, ahol senki sem szerzett abszolút többséget, egy bonyolult visszaosztási rendszer alapján akár a második-harmadik-negyedik helyen végzett jelölt is bekerülhet a parlamentbe, ha pártjának jár az illető megyében mandátum. A szavazatarányos pártképviselet érdekében ugyanis előre leszögezik, hogy egy-egy megyében hány mandátum jár egy-egy pártnak, és az abszolút győztes nélküli választókerületek mandátumait ezek függvényében osztják szét.
Előfordulhat azonban, hogy egy-egy megyében „járni jár, de nem jut" mandátum az ellenzéki pártoknak. A választási törvény úgy hidalja át a problémát, hogy az adott megyében megnöveli a parlamenti képviselők, illetve szenátorok számát, hogy a kisebb pártok is szavazatarányosan jussanak parlamenti helyekhez. Ily módon egy-egy választókerületnek akár két képviselője, szenátora is lehet.
2008-ban egyetlen ilyen eset fordult elő: Arad megyében az eredmények alapján megállapították, hogy PDL-nek négy, míg a PSD-nek, a PNL-nek és az RMDSZ-nek egy-egy képviselői mandátum jár. Mivel a PDL jelöltjei nem négy, hanem öt választókerületben nyertek ötven százalék feletti eredménnyel, az RMDSZ számára egy már elnyert kerületben kellett mandátumot biztosítani, amelyet Faragó Péter kapott.
Alexandru Radu – az USL nagyarányú győzelmének perspektívája miatt – azt jósolja, hogy decemberben nem egy, hanem akár 70-80 mandátummal is bővülhet a parlament. A szakember a nyári önkormányzati választások eredményei alapján modellezte a parlamenti mandátumok elosztását, és arra a következtetésre jutott, hogy lesznek olyan megyék, ahol az USL várhatóan 50 százalék felett nyer az összes kerületben. Ezért csak a parlament létszámának növelése árán biztosítható majd három-négy hely a 20-30 százalékot összesítő ellenzéknek.
Az Adevărul szerint a Rating Politic ügynökség is hasonló eredményekre jutott: ők azt állítják, hogy decemberben 77-tel nő a parlament létszáma. A lap emlékeztet: 2009-ben érvényes és eredményes népszavazás döntött arról, hogy az ország áttér az egykamarás törvényhozásra, és a parlament létszáma nem lehet több 300-nál. Ehhez azonban alkotmánymódosításra lenne szükség, amelyet csak kétharmados többséggel szavazhat meg a parlament. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
