Veres Valér az erdélyi magyarság asszimilációjáról beszélt Brüsszelben
2012. november 27. 08:49, utolsó frissítés: 08:50
Csökken Romániában a magyarok lélekszáma, de mivel ugyanilyen negatív trend érvényesül az ország összlakosságának számát illetően is, a magyarok részaránya alig változik - derült ki Veres Valér kolozsvári szociológus hétfő esti brüsszeli előadásából, amelyet az erdélyi magyarság asszimilációja témakörének szentelt.
A kutató Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő és a brüsszeli Balassi Intézet meghívására tartott előadást a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodájának, a HUNINEU-nak a székházában.
A 2011-es romániai népszámláláson az ország lakosságából 16 millió 870 ezren (88,6%) vallották magukat románnak, 1 millió 238 ezren (6,5%) magyarnak, 619 ezren pedig (3,2%) romának, illetve cigánynak. Emellett számos más nemzetiség él Romániában, így például ukránok, németek, törökök.
Az előző, 2002-es népszámlálás óta a magyarok száma közel 197 ezer fővel csökkent. A magyarok részaránya azonban csak 0,1 százalékponttal volt alacsonyabb 2011-ben, mint közel egy évtizeddel korábban. 1992-ben a romániai magyarok részaránya még az ország lakosságának 7,1%-át tette ki, 2002-ben 6,6, 2011-ben pedig 6,5%-át.
A Veres Valér által ismertetett adatok szerint a román-magyar vegyes házasságok 27,5%-ában lesz magyar a közös gyermek. A "normális", vagyis asszimilációmentes állapot az lenne, ha ezen családok 50%-ában nevelnének magyar nemzeti identitású gyermekeket.
A kutató beszámolt az erdélyi magyarok identitáselemeinek változásairól, a regionalitás tudatának erősödéséről is. Míg 2007-ben a válaszadók 16,6%-a vallotta magát "erdélyinek", 27%-a "erdélyi magyarnak", 29%-a pedig "magyarnak", a 2010-es felmérés alapján 29,6%-ra emelkedett a magukat "erdélyiként" meghatározók aránya, és eközben 24,4%-ra csökkent mind az "erdélyi magyar" definíciót választók aránya, mind pedig azok aránya, akik "jelző nélküli" magyarnak vallották magukat. 2007-ben 7%, 2010-ben 9% mondta magát "székelynek".
2007-ben még a válaszadók 61%-a teljesen egyetértett azzal az állítással, hogy magyarnak született, és ez büszkeséggel tölti el, 2010-ben azonban már csak 39,1% értett teljesen egyet ezzel a kijelentéssel.
A válaszadók közel 60%-a nem gondolja azt, hogy magyar származása hátrányt jelentene számára. 2007-ben a megkérdezettek 4,6%-a, 2010-ben már csak 3,3%-a értett egyet maradéktalanul azzal az állítással, hogy magyarsága hátrányt jelent.
A 2007-es adatfelvétel során a válaszadók 46,6%-a Romániát, 31%-a pedig Erdélyt tekintette hazájának, míg Magyarországot mindössze 3,7%. 2010-ben a hazájukként Romániát megjelölők aránya 40%-ra csökkent, ám lényegesen megemelkedett - 45,5 százalékra - az Erdélyt válaszolók aránya. Más, lényeges elmozdulás e tekintetben nem történt.
"Bár létezik az egységes kárpát-medencei magyar nemzettudat, (...) ez nem a Magyarországgal való azonosulás útján történik" - olvasható a kolozsvári szociológus által a rendezvény résztvevőinek kiosztott összegző tájékoztatóban. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
