Az autonómia évének nyilvánította az EMNT 2013-at
2013. február 03. 13:07, utolsó frissítés: 13:18
A „Válaszd az életet!” – Válaszd az autonómiát! címmel megszervezett konferencia keretében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az Autonómia évének nyilvánította a 2013-as évet. Céljaikat a Szatmári nyilatkozatban foglalták össze. A mintegy négyszáz résztvevő elfogadta a Partiumi Autonómia Tanács létrehozásáról szóló Szándéknyilatkozatot is.
A konferencia első előadója, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VDMP) elnöke kijelentette: a határon túli magyar közösségekben „törvényszerű” egy politikai törésvonal. Ennek az egyik oldalán a „hatalommal jóban levők”, a napi együttműködést előnyben részesítők, míg a másik oldalon az autonomisták, egy „távolabbi célt szem előtt tartók” dolgoznak.
Ágoston felidézte, a kilencvenes években a VMDP-ben úgy vélték, a „normálisan, demokratikusan gondolkodó” trianoni utódállamokban a magyar kérdésre mindenki a megfelelő autonómiaformát tartja a legjobb megoldásnak. „Akkor még úgy gondoltuk, az autonómia megvalósítása könnyebb lesz, mint a kettős állampolgárság megszerzése” – mondta a pártelnök. Az RMDSZ kisebbségi európai polgári kezdeményezését úgy minősítette, az csupán általános kisebbségvédelmi elveket tartalmaz, így a Minority SafePack nevű csomag arra szolgál, hogy általa az Európai Unió tagországai „végleg letudják” a helyi közösségek autonómiaköveteléseit.
Beke Sándor magyarországi kormányzati tanácsadó, a Fidesz szakértője az MSZP látogatására utalva kijelentette: „gyalázat”, hogy az erdélyi magyarság 2014-es szavazatainak megosztását készítik elő, majd arra kérte a hallgatóságot, közös erővel akadályozzák meg, hogy ez a gyalázat bekövetkezhessen.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke rámutatott: nem csak az erdélyi nemzeti mozgalom tíz éves évfordulója miatt indokolt a 2013-as évet az Autonómia Évének nyilvánítani, de az Európa Tanács 1201-es ajánlása – amely lényegében a területi autonómiához való jogot szavatolja – is idén lesz húsz éves. Izsák elmondta, az 1201-es ajánlást ratifikáló Románia annak gyakorlatba ültetésével az EU-csatlakozás óta adós. Az SZNT elnöke kijelentette: a Székelyföld gazdasági diszkriminációnak, illetve a beolvasztásával és felosztásával való fenyegetéseknek van kitéve. A román kormány régiósítási terveit elfogadhatatlannak nevezte. „Autonóm Székelyföldet akarunk, úgy, ahogy az Európában minden, nemzetiségi hagyományokat őrző régióval történt” – zárt Izsák Balázs.
Kincses Előd, az EMNT Kezdeményező Testületének tagja szerint Tőkés Lászlót azért fosztották meg 2003-ban az RMDSZ tiszteletbeli elnöki címétől, mert elfogadhatatlan volt a „tájba simuló” vezetőség számára, hogy olyan tagja legyen, aki nem csak a választási kampányban beszél az autonómiáról, hanem következetesen ki is áll érte. Sajnálatosnak nevezte, hogy tíz év után a választók még mindig hitelt adnak az RMDSZ egységretorikájának. Kincses a felsőbb bírósági fórumok egynyelvűségét, illetve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának megalapítása körüli éles vitákat elemezve kijelentette: az RMDSZ „kis lépéses politikája nem vezet sehová.”
Fodor Imre, az EMNT Kezdeményező Testületének tagja úgy fogalmazott, az erdélyi magyarok különösen hálásak a kettős állampolgárságért, mert „Trianon óta ez a legtartalmasabb, legtöbb örömet okozó ajándék az anyaország részéről.” Fodor a Székelyföld területi autonómiájáról rendelkező, 2006-os, nem hivatalos népszavazásról elmondta: Hans Gert Pöttering, az Európai Parlament akkori elnöke azt bemutatásakor úgy minősítette: „a többi európai kisebbség számára példamutató, hogy a demokrácia eszközeit használták, és nem kértek olyasmit, ami Románia területi egységét veszélyeztetné.”
Nagy Pál, az EMNT udvarhelyszéki szervezetének vezetője, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) volt elnöke emlékeztetett arra, hogy a szervezet 1995-ben alakult meg, több országos ifjúsági szervezet tömörülése révén, az RMDSZ bábáskodása mellett. Létrehozói Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét tekintették szellemi vezetőjüknek. Az egykori MIT-elnök felelevenítette: a kezdetektől fogva másképpen látták az érdekképviselet mikéntjét, mint az RMDSZ csúcsvezetése – amit csak tovább súlyosbított a tiszteletbeli elnök munkájának a szövetség általi ellehetetlenítése –, így 2001-ben „kenyértörésre” került sor. Bár a MIT egysége megbomlott a „szakítás” után, az azóta eltelt időben az ifjúsági szervezet újra megerősödött. Nagy Pál arról is említést tett, hogy manapság nagyon alacsony lett a fiatalok közéleti szerepvállalása, és a MIT-nek nagyobb szerepet kell vállalnia a tendencia változtatásában.
Toró. T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az EMNT Kezdeményező Testületének tagja „A Reform Tömörüléstől az Erdélyi Magyar Néppártig” címmel tartott értekezést. Mint mondotta: a 2003-as esztendő referenciapont az erdélyi magyar politikai életben, hiszen ekkor intézményesült az önrendelkezés gondolata. Akkor még egységes politikai képviseletben gondolkodtak, és abban reménykedtek, hogy a homogenizáló, kizárólagosságra törekvő RMDSZ még visszatérhet a gyökereihez – emlékezett vissza a Néppárt elnöke.
Kifejtette: tíz év távlatából sokan úgy látják, hogy ekkor kellett volna egy autonomista pártot alapítani, azonban 2003-ban "még nem látták tisztán, hogy a balra tolódott érdekképviseleti szövetség már nem reformálható meg". Utólag bebizonyosodott az is, hogy az MPP sem érett meg az autonómia következetes képviseletének feladatára. Az aktuális politikai helyzet, illetve a jövőbeli tervek összefüggésében a Néppárt elnöke elmondta: küldetésüknek tekintik az autonómia képviseletét felvállaló szervezetek közötti együttműködés megteremtését Erdélyben és a Kárpát-medencében.
Szilágyi Ferenc, az EMNT alelnöke a partiumi-érmelléki autonómia tervezetét ismertette a konferencián. Kijelentette: a Partiumban is megérett a helyzet arra, hogy önrendelkezésről beszéljünk, annál is inkább, mivel ennek a térségnek több szempontból is jobb adottságai vannak az autonómia megvalósításához, mint Székelyföldnek. Előadásából kiderült: a partiumiak számára a dél-tiroli autonómia-modell a kézenfekvő, mivel ez a régió számos tekintetben megegyezik a Partium adottságaival, népességi adataival stb. Meggyőződése szerint a Partiumnak ez az egyetlen esélye a talpra állásra.
Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke a konferencia zárásaként közös munkára biztatott. „Ha van olyan ügy, amely életbevágóan fontos az erdélyi magyarság számára, az az autonómia ügye” – mondotta. Hangsúlyozta: fontos, hogy az Autonómia Évében mindenki találja meg a maga feladatát, és vegye komolyan azt, hiszen csak így adhatunk újabb lendületet az erdélyi önrendelkezés kérdésének. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöke fontosnak tartotta kiemelni: az erdélyi magyar politikai szervezetek autonómiaterveinek összehangolására van szükség a kisebbségvédelem tárgyában benyújtandó európai polgári kezdeményezés ügyében. Bár az RMDSZ megpróbálja kisajátítani a kezdeményezést, elébe kell mennünk a széthúzásnak, ugyanis ezt a kérdést nem szabad divergensen kezelni – fogalmazott Tőkés László, aki az önfegyelem hiányával magyarázta a párbeszéd-képtelenséget. (közlemény)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
