2026. november 12. csütörtök
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

MPP: a kormány vegye figyelembe a magyar közösség igényeit is a régiósításkor

2013. július 12. 17:58, utolsó frissítés: 18:04

A Magyar Polgári Párt egy közleményben arra figyelmeztet, hogy a kormány álláspontja a regionalizáció kérdésében annak a szakértői csoportnak a véleményét tükrözi, amelyet ő maga preferenciális módon válogatott össze. Az MPP szerint ez a tanulmány nem veszi figyelembe a valóságot, megrendelésére készült, és pusztán a kabinet elképzeléseit hivatott igazolni.


Az MPP közleményét Liviu Dragnea kormányfőhelyettes pénteki, bálványosfürdői látogatása kapcsán bocsátotta ki. A tárcavezető egy közvita keretében ismertette a kormány álláspontját a regionális átszervezésről.

A kormány az 1998-ban kialakított fejlesztési régióknak közigazgatási hatáskört adna, összesen nyolc ilyen régiót hozna létre. A régiót a helyi és a megyei szintű közigazgatási egységek mellett harmadik adminisztratív egységként vezetné be. Az elképzelés szerint Hargita és Kovászna megye Brassó, Szeben, Maros és Fehér megyével közösen egy régiót alkotna, ebben a konstrukcióban azonban a magyar lakosság kisebbségbe kerülne. Az MPP által említett tanulmányt számos kritika érte, a dokumentummal kapcsolatosan az MPP által megfogalmazott vádak már korábban is elhangzottak.

Az MPP közleményében továbbá felszólítja Liviu Dragnea kormányfő-helyettest és a kormányt arra, hogy a közigazgatási átszervezés kapcsán vegye figyelembe és építse be terveibe a magyar közösség igényeit megfogalmazó javaslatokat. "Örvendetesnek tartjuk, hogy a magyar pártok képviselői ezúttal is egyértelművé tették, hogy régióátszervezés kérdésében azonos álláspontot képviselnek" - írja a közleményben Biró Zsolt, az MPP elnöke.

A Magyar Polgári Párt elnöke úgy vélekedik, a tervezett közigazgatási átszervezés nincs kellőképpen átgondolva, előkészítve. Az eddig napvilágot látott tervezetek csakis a gazdaságilag nehézkesen működő óriásmegyék létrehozását erőltetik, eltekintve attól a realitástól, hogy ezek az egységek, mint fejlesztési régiók sem tudtak hatékonyan működni. A „kiegyenlítésre” épített logika (azaz a gazdasági mutatók alapján „lemaradt” megyék „fejlettebb” megyékkel való párosítása) éppen az uniós elveknek mond ellent, hiszen az Európai Unió kohéziós politikájának alapvető célja a kevésbé előnyös helyzetű régiók felzárkóztatása, a meglévő regionális fejlettségbeli különbségek mérséklése, az életszínvonalbeli eltérések csökkentése.

"Úgyszintén felhívjuk miniszterelnök-helyettes úr figyelmét, hogy Románia elfogadott és ratifikált egy sor olyan nemzetközi szerződést, amelyek a területi-közigazgatási egységek határainak a védelmét szabályozzák. Ilyen többek közt a Regionális és kisebbségi nyelvek európai Chartája, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény, illetve a Helyi Autonómiák Európai Chartája; de a korábban aláírt dokumentumokat is idézhetjük, mint a Párizsi Békeszerződés, vagy a Helsinki Zárónyilatkozat, de ide sorolható a Románia és Magyarország között megkötött, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződés is. Ezen szerződésekre hivatkozva hangoztattuk eddig is, hogy a közigazgatási reform nem lehet Románia belügye! Ezúton is megerősítjük, hogy az említett nemzetközi kötelezettségvállalások megsértése ellen felemeljük szavunkat és minden lehetséges fórumon tiltakozni fogunk!" - írja közleményében az MPP. (hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS