2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Kelemen Hunornál van a Verespatakról készült független régészeti jelentés

2013. szeptember 25. 12:19, utolsó frissítés: 13:43

Kelelmen Hunor volt kulturális miniszter szerint a verespataki helyi hatóságok már 2010-ben is úgy nyilatkoztak, hogy nem óhajtják a településnek a felvételét az UNESCO világörökségi listájára. Hozzátette, nála van az a három éve készült jelentés, amelyről másolatot kért a Pro Patrimonio alapítvány, de a jelenlegi miniszter nem talál a tárcánál.


Kelemen Hunor szerint semmit nem lehet tenni a világörökség-témában a verespataki hatóságok akarata ellenére, hiszen rájuk hárulna egy olyan műemlék védelme, amely a UNESCO-világörökség részét képezi.

A volt kulturális miniszter elmondta, 2010-ben a szaktárca az elsők között javasolta azt, hogy Verespatak kerüljön fel az UNESCO világörökségi listára, azonban erre nem volt lehetőség, ahogy mind a mai napig sincs, mert ehhez hiányzik a helyi és országos hatóságok beleegyezése. Hozzátette, a helyi hatóságok már 2010-ben világosan kijelentették, hogy nem kívánják a települést felterjeszteni az UNESCO világörökségi listájára, ugyanis azt szeretnék, ha beindulna a kitermelés, mert a helyiség lakóinak szükségük van a munkahelyekre.

Ami a verespataki régészeti értékekre vonatkozó független szakértők által készített jelentést illeti, amelyet hiába kér ki a Pro Patrimonio alapítvány a minisztériumtól, Kelemen elmondta, ennek nincs is mit a szaktárcánál keresnie, hiszen nem a szaktárca rendelte meg ezt a tanulmányt, hanem ez azért készült mert ő miniszterként egy független álláspont alapján szerette volna kialakítani véleményét arról, hogy célszerű-e a Verespataki régészeti lelőhelyet letörölnie az A kategóriás műemlékek listájáról.

Hozzátette, a jelentés költségeit a minisztérium nem tudta fedezni, ezért lépett be finanszírozóként a Pro Patrimonio alapítvány. Hozzátette, ennek a jelentésnek nincs semmiféle procedurális relevanciája, hiszen a bányaberuházási procedúra jóváhagyásához szükséges dokumentáció részeként az RMGC megrendelte és elkészíttette a saját régészeti jelentését. Ez a dokumentum pedig egyértelműen a bányanyitás mellett foglal állást.

Kelemen hozzátette, éppen a független brit régészeti szakemberek által elkészített jelentésnek köszönhető az, hogy nem írta alá a Kirnyik-hegységi régészeti lelőhely törlését az A kategóriás műemlékek listájáról.

"2010-ben a következő helyzettel szembesültem: létezett egy álláspont, amelyet az RMGC által alkalmazott régészek fogalmaztak meg a törvény által igényelt régészeti jelentésben. Ez a jelentés egyértelműen a kitermelés mellett volt. Számos, a Román Tudományos Akadémia vonzáskörébe tartozó szakember és civil szervezetek a bányaberuházás ellen foglaltak állást. Fontosnak tartottam, hogy döntéshozó minőségemben egy korrekt, koherens és semleges véleményt tudjak megfogalmazni a kérdésben. Ezt pedig úgy tehettem meg, hogy független szakemberek véleményét kértem ki" - magyarázta Kelemen.

Elmondta, személyes kapcsolatai révén jutott el a brit szakemberekhez, a három mérvadónak számító régészprofesszort - Andrew Wilsont, David Mattingley-t és Mike Dawsont meghívta Romániába, akik elkészítették a jelentésüket. Mivel a minisztériumnak nem volt törvényes kerete a honoráriumok kifizetésére, ezért nem a minisztérium lett a megrendelő és a költségek nagy részét is a Şerban Cantacuzino vezette Pro Patrimonio alapítvány fedezte.

A volt miniszter elmondta, ha beleegyezett volna abba, hogy a Kirnyik-hegységet töröljék a kiemelt védelmet élvező A kategóriás műemlékek listájáról, akkor erre a helyszínre a speciális védelmi előírások már nem lettek volna érvényesek. (mediafax)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS