2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Băsescu: Moldova és Románia közeledése egy dolog, a székelyföldi autonómia más

2014. május 19. 07:55, utolsó frissítés: 07:55

Nem lehet párhuzamot vonni Románia és Moldova közeledése, illetve egyes magyar politikusok "szeparatista törekvései" között - vélekedett Traian Băsescu államfő vasárnap egy közéleti fórumon egy Székelyfölddel kapcsolatos kérdésre válaszolva.


Az Agerpres hírügynökség szerint Băsescut a védnökségével alakult Népi Mozgalom Alapítvány egy iaşi-i rendezvényén kérdezték arról, hogy az általa "második román államként" emlegetett Moldova és Románia közeledése nem erősíti-e fel a székelyföldi autonómiaköveteléseket.

Hozzátette: Ukrajnában - a volt Jugoszláviához hasonlóan - a nacionalizmus és a korrupció vezetett oda, hogy polgárai egymást gyilkolják, de Székelyföldön szerinte nincs ok aggodalomra.

"Elég gyakran járok Kovászna és Hargita megyébe: az embereknek semmi kedvük a civakodásra, szeparatizmusra, elszigetelődésre. Ezt csak egyes politikusok erőltetik. Ez engem kevésbé aggaszt, azzal együtt, hogy néha zavarni szokott minket az, ahogyan a magyarok nemzeti ünnepeiket ülik" - mondta Băsescu.

Az államelnök ezzel szemben Moldováért aggódott, ugyanis szerinte fennáll a veszélye annak, hogy június 27-éig, az Európai Unió és Moldova társulási, illetve szabadkereskedelmi egyezményének megkötéséig Moldova orosz többségű Dnyeszter-menti szakadár területén (Transznisztria), vagy a gagauzok lakta déli térségében instabillá válik a helyzet.

A gagauzok február elején egy Moldova által illegálisnak minősített népszavazáson elutasították az ország európai uniós csatlakozását, és önrendelkezést követeltek maguknak arra az esetre, ha Moldova egyesülne Romániával.

A referendum kiírását Mihail Formuzal, a gagauz autonóm kormányzója egy interjúban azzal indokolta: a gagauzok nem szeretnék, hogy az ő autonómiájuk is eltűnjön, miként "eltűnt" a romániai magyaroknak 1918-ban megígért autonómia. Formuzal arra utalt, hogy az Erdély és a román királyság egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés autonómiát ígért Erdély nemzeti közösségeinek, amit a későbbi alkotmányok nem szentesítettek. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS