2026. május 5. kedd
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

"Elsősorban az államnak kell megvédenie saját kisebbségét " - folytatódik a FUEN kongresszus

2017. május 19. 13:44, utolsó frissítés: 13:44

A FUEN 62. Kolozsváron megszervezett kongresszusa második napján, pénteken a kulturális és nemzeti autonómia-gyakorlatokról és az önrendelkezés kihívásairól beszéltek az előadók.


David Smith, a Glasgow-i Egyetem kutatója előadásából kiderült, egyeteme vezető a kulturális autonómiák kutatásának területén. Kiemelte a magyarországi kulturális autonómiát, mint jó gyakorlatot. Magyarország már az 1990-es évek elején bevezette a kulturális autonómiát a területén élő kisebbségek számára, és abban reménykedett, hogy a szomszédos országok átveszik a gyakorlatot és bevezetik a kulturális autonómiát. Ez azonban nem történt meg. Kivételt Szerbia képez, amely kulturális autonómiamodellje a legjobbnak számít Közép-Kelet-Európában, annak ellenére is, hogy nem alulról épült fel.

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője elmondta, ha nem teremtődik meg a kulturális autonómia, nehezebben lehet elérni a területi autonómiát is. Jelenleg államilag el nem ismert kisebbségek is élnek Romániában. Olyan eszközök biztosítása hiányában, mint például a különféle autonómiaformák, kisebbségek vesznek el, és ezáltal nemcsak az ország, hanem Közép-Európa is szegényebb lesz. Meg kell találni azt a jogi keretet, amelyről az adott kisebbség úgy gondolja, hogy meg tudja teremteni azt a környezetet, amelyben a következő generációk is megélhetik és megőrizhetik nemzeti, kulturális identitásukat.

Az Európa Tanácsnak egy jól felépített, kötelező érvényű és ajánlásként működő jogi eszköztárral rendelkezik. Az Európa Tanácsnak ezt a kisebbségvédelmi rendszerét olyan kisebbségi védelmi eszközökkel kell kiegészíteni, mint a Minority SafePack, azonban arra is kell figyelni, hogy ezek ne maradjanak papíron.

A kettős kisebbségben élő tiroli ladin Daniel Alfreider, a FUEN alelnöke olaszországi parlament tagjaként elmondta, Dél-Tirol és Trentino 1918 óta tartozik Olaszországhoz, azóta tart az autonómiáért folyó harc. Nincsenek minden kisebbségre alkalmazható autonómiaformák, hiszen minden kisebbségnek megvannak a maguk sajátosságai. Elmondta, a dél-tiroliak és a trentóiak erőből nem szerezhetnek érvényt érdekeiknek, nem védhetik meg a jogaikat, hiszen a 630 képviselőházi tagból 4-en képviselik Dél-Tirolt. A ladinok a dél-tiroli lakosság 4%-át teszik ki, ennek ellenére a képviselőházi képviselet 25%-át kapták meg általa. A számok fényében is egyértelmű, hogy a párbeszéd az egyetlen járható út az érdekérvényesítésre. Most az 1970-es évekből származó autonómiastatútum megújításán dolgoznak, a cél megszüntetni a ladinok mellőzöttségét, a velük szembeni diszkriminációt, ami ma is létezik.

Stéphanie Marsal az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosi főtanácsadója arról beszélt, hogy melyek a sarokkövei a kisebbségek védelmének és érdekeik megfelelő képviseletének. Szerinte a jogállam, a demokrácia és az emberi jogok egy olyan keret, amely nélkül nem biztosítható az állam stabilitása, és ezen belül a nemzeti kisebbségek védelme. A jó kormányzás elvét is kiemelte: szerinte biztosítani kell a kisebbség részvételét a döntéshozatalban, hiszen ez a záloga annak, hogy érvényesíthessék ügyüket. Azonban pénzügyi alapra is szükség van ahhoz, hogy ezt a munkát elvégezzék.

Kiemelte a különböző autonómiaformák, a kulturális autonómia elősegítésére vonatkozó törekvések fontosságát is, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kisebbségek ügyének elpolitizálása feszültségeket képes okozni az anyaország és azon ország között, amelyeknek területén az illető kisebbség él. Leszögezte: a kisebbségek védelme elsősorban annak az államnak a felelőssége, ahol az adott nemzeti kisebbség él, az anyaországnak az ezzel kapcsolatos beavatkozása csak bizonyos, mindenki által elfogadott keretek között történhet meg. (tudósítónktól)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS