Egy kutatás szerint a gyermekjogok érvényesülésének helyzete alulnézetből biztató Romániában
2019. február 21. 14:11, utolsó frissítés: 15:32
Brînduşa Antonia Grigoraş, a BBTE Szociológia és Szociális munkás-képző Kar munkatársa működött közre annak a kutatásnak az elkészítésében, amely európai kontextusban azt vizsgálta, hogy a nyolcéves gyermekek perspektívájából mennyire érvényesülnek az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében rögzítettek. A kutatókat az érdekelte, hogy a jogok érvényesülése a gyermekek szubjektív jóllétén keresztül hogyan hat arra, hogy egyetértenek-e a „jó életem van” kijelentéssel. A kutatás sok tekintetben kedvező képet fest a gyermekjogok hazai érvényesüléséről.
A szerzők alapvetése az volt, hogy a nyolcéves gyermekek szubjektív jóllétét döntően három közeg határozza meg: az iskola, a család, valamint a baráti kapcsolatok. Választásuk azért esett erre az életkori csoportra, mert a nyolcéves gyerekek már aktív társadalmi szereplőknek tekinthetők, akik képesek a saját életükkel kapcsolatos reflexív mérlegelésre. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye értelmében a gyermekek általában véve is cselekvő, önálló társadalmi szereplőknek tekintendők, nem csak elszenvedik a világot, de alakítói is annak, nehéz helyzetekben képesek pozitív megküzdési stratégiákat kialakítani.
A felhasznált adatok a Gyermekek Világa (Children’s Worlds) gyermekjogi és gyermekjóléti nemzetközi felmérés második, 2013 és 2014 közötti szakaszából származnak. A tanulmány az Észtországra, Németországra, Máltára, Norvégiára, Lengyelországra, Spanyolországra, Romániára és Nagy-Britanniára vonatkozó adatokat ragadja ki, ezek közül is azokat, amelyek a nyolcéves korosztály jogainak érvényesüléséről, szubjektív jóllétéről árulkodnak.
A minta országonként nagyjából 1000-1000 gyerek válaszait tartalmazza, Romániából 1242, a nyolc országból összesen 8149 nyolcéves válaszolt. A Gyermekjogi Egyezményből kiindulva a kutatók a legalapvetőbb gyermekjogok, a védelemhez, a részvételhez és az ellátáshoz-gondoskodáshoz való jog, valamint egy, a hátrányos megkülönböztetést tiltó, általánosabb elv érvényesülését vizsgálták.
A Gyermekek Világa nevű alapfelmérés megkérdezettjeinek nyolc – áttételesen a jogaik érvényesülésére vonatkozó – kijelentést kellett értékelniük. Fontos megjegyezni, hogy a gyerekek értékelése a szubjektív jóllét kognitív oldalát tükrözi, az egyetértést, nem pedig az elégedettséget méri.
Lengyelországban a gyerekek 82,4%-a, Spanyolországban 80,4%-a, Norvégiában 78,4%-a, Romániában 78,2%-a, Észtországban 74,8%-a, Máltán 73,5%-a, Nagy-Britanniában 70,9%-a, Németországban 69%-a értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy „jó életem van”. Az „otthon biztonságban érzem” magam kijelentéssel a gyerekek háromnegyede értett egyet. Érdekes eredmény ugyanakkor, hogy Németországban, Észtországban, valamint Lengyelországban a megkérdezett gyerekek nagyobb százaléka tartotta biztonságosabbnak az iskolai, mint az otthoni környezetet. Minden országban magasabb volt azoknak a gyerekeknek a százalékaránya, akik egyetértettek a „jól telik otthon, a családban” kijelentéssel, mint azoké, akik „a barátaim általában kedvesek velem” kijelentésre reagáltak pozitívan.
Romániában az első kijelentéssel a gyerekek 68,5%-a, míg a másodikkal csupán 59,8%-a értett egyet. Átlagosan a részvételhez való jog elég gyengén érvényesült, a megkérdezett gyerekek kevesebb, mint 60%-a értett egyet azzal, hogy ez így történne. Romániában pl. a gyerekek 60,2 százaléka nyilatkozta azt, hogy meghallgatják otthon, és 61,5 százaléka találta úgy, hogy meghallgatják az iskolában a tanárai, ami viszonylag jó eredménynek számít.
Érdekes módon öt olyan ország is volt – Málta, Norvégia, Románia Spanyolország és Nagy-Britannia –, ahol a gyerekek úgy találták, hogy inkább meghallgatják és számításba veszik a véleményüket az iskolában, mint otthon. Összességében a gyerekek kétharmada értett egyet azzal, hogy a szüleik és a tanáraik méltányos módon viszonyulnak hozzájuk. Romániában kimagaslóan jók ezek az eredmények: a gyerekek 74,8%-a szerint a szülei méltányos módon bánnak vele, 73,3%-a szerint pedig a tanárai is.
Románia egyetlen állítás, a „jól telik otthon, a családban” megítélése kapcsán szerepel gyengén más országokhoz viszonyítva, a hazai gyerekeknek mindössze 68,5%-a értett egyet ezzel a kijelentéssel. Ugyanakkor a védelemhez való jog és a hátrányos megkülönböztetés tilalma terén a gyermekek szubjektív megítélése alapján jobb eredményeket ért el, mint a kutatásban szereplő országok java. (közlemény)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak