2026. május 5. kedd
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Hargita Megye Tanácsa: pontról pontra cáfolhatók a dormánfalvi polgármester állításai

2019. május 07. 17:38, utolsó frissítés: 17:43

Dokumentumokkal cáfolhatók a dormánfalvi polgármester úzvölgyi temetővel kapcsolatos állításai - áll abban a Hargita Megye Tanácsa által küldött közleményben, amely Dormánfalva előljárója által hétfőn közzétett állásfoglalásra reagál.


A közlemény idézi Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét, aki szerint a közvélemény elé kell tárni azokat a dokumentumokat, amelyek cáfolják Dormánfalva polgármesterének, Contantin Tomának az állításait. Borboly szerint csak úgy érhető el, hogy a Bákó megyeiek elálljanak szándékuktól, ha minden követ megmozgatnak: politikai, diplomáciai úton, levéltári kutatásokon alapuló bizonyítékokat felmutatva, valamint közigazgatási lépésekkel – magánszemélyek beadványainak tömegével, különféle hatóságok, intézmények "ostromlásával".

"Kérek mindenkit, akinek valamilyen információ a birtokában van, ami segítheti ügyünket, küldje el, hogy tudjunk minden adatot felhasználni igazunk bizonyításakor" – ismételte meg korábbi felhívását a megyei tanács elnöke.

A dormánfalvi polgármester hétfőn közzétett állásfoglalásában pontokba szedve érvel az úzvölgyi temető újraépítésének törvényessége mellett. Állítása szerint az úzvölgyi temetőt az úgynevezett Hősök Emlékezete Egyesület (Societatea Cultul Eroilor) állíttatta 1926–27-ben, és román, magyar, német, osztrák, olasz, orosz és szerb katonák vannak benne eltemetve. Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárában található dokumentumok pontosan rögzítik az I. világháborúban 1916–1918 között zajló harcokat, eseményeket és az elhunytak listáját. A közlemény szerint a dokumentumokból kiderül, hogy az első katona 1916. október 14-én hunyt el, amikor a román seregek 10 kilométeres távolságra tartózkodtak a helyszíntől, és az első elhunyt katonák a magyar honvédek voltak.

A harmadik pontban a moldvai település polgármestere azzal érvel, hogy az úzvölgyi temető Bákó megyében, Dormánfalva adminisztratív területén található. Ezt egy 2011-es, a kataszteri hivatal által kiadott aktával próbálja bizonyítani (1042351/02.08.2011). Hargita Megye Tanácsának közleménye szerint viszont a két megye határa csak törvénnyel módosítható, vagyis arról, hogy a két település – Dormánfalva és Csíkszentmárton –, illetve a két megye – Hargita és Bákó – határa a hegy gerince vagy az Úz patak, csak egy jogszabály dönthet.

"Amíg ilyen jellegű törvénymódosítás nem történik, addig a megyésítésről szóló 2/1968-as törvény érvényes, mely szerint a szóban forgó temető, amely Úzvölgye településen található, Csíkszentmárton község területén van" - áll a közleményben.

A negyedik pontban a dormánfalvi polgármester 1926-os tervekre hivatkozik, melyek alapján a mostani munkálatokat végezték a temetőben. Ezzel szemben a Hargita Megye Tanácsa által küldött közlemény rámutat, hogy 1926-ban már temető volt az Úz völgyében, hiszen ott első világháborús hősök vannak eltemetve. Arra is rámutatnak, hogy bár Contantin Toma azt állítja, üres területre helyezték el a kereszteket, ezzel szemben a bécsi levéltár 1917-es, Úzvölgye korabeli katonai temetőjének térképe alapján azonosítható, hogy a magyar királyi 10. honvéd gyalogezred I. számú temetőjének III. és IV. soraira építették rá a betonkereszteket. (közlemény, hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS