2026. május 4. hétfő
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A romániai EP-választások öt legfontosabb következtetése

2019. május 27. 19:58, utolsó frissítés: 19:58

Az RMDSZ mindent túlél


Bár a választások előtti utolsó közvélemény-kutatás is hihetetlennek tűnő, 41%-os választási jelenlétet jósolt, az urnáknál megjelenők száma minden várakozást felülmúlt. Ez pedig érezhető aggodalommal tölthette el az RMDSZ-t, hiszen a magasabb részvételi arány azt is jelentette, hogy nehezebb lesz megugrani az egy befutó helyet garantáló 5%-os küszöböt. De az RMDSZ 5,5% körüli eredményt ért el, abszolút számokban 470 ezer szavazatot kaphatott, ezzel pedig sikeresen abszolválta a feladatot.

Hogyan sikerülhetett mindez? Annak ellenére, hogy az RMDSZ az EU-s problémákat érintő kérdések kimaradása miatt korholta a román pártokat, a szövetségnek sem feltétlen volt acélos mondanivalója ezekről a témákról. De valószínűleg nem is emiatt jöhetett létre a mostani, 2016-os parlamenti választásokat is felülmúló eredmény, hanem inkább amiatt, hogy a kampányfinisben az RMDSZ vált az egyetlen szlogenné, pontosabban a szövetség túlélése. Az pedig, hogy az RMDSZ egy választáson kiessen és ezáltal meggyengüljön, úgy tűnik, a romániai magyar szavazóknak egy semmiképpen sem kívánatos fejlemény. Az erősen leegyszerűsített Armageddon-üzenetre jól rezonáltak a magyar szavazók.

Hogy Orbán Viktornak milyen szerepe volt abban, hogy a romániai magyarok minden előzetes szimuláción túlteljesítettek, megoszlanak a vélemények. Az valószínűsíthető, hogy Orbán képes volt személyessé tenni a választást hívei számára, amire önmagában az RMDSZ-nek nem volt elég karizmája, és így jónak látta a kampány alatt kiutalni az informális vezető szerepét a populista miniszterelnöknek.

Sokat vesztett a PSD, de nem kell még temetni

A román média jelenleg arról harsog, hogy vége a PSD-nek, eljött “a hosszú kések éjszakája”. Ez a pillanatnyi zavarodottság még akkor sem jelenti a párt véget, ha annak elnökét jogerősen 3 és fél év börtönbüntetésre ítélték. Ne feledjük, hogy még mindig ők kapták a második legtöbb szavazatot a választásokon, vagyis a PSD jelenleg még mindig a második legerősebb párt Romániában. A hatalmukat az is bebetonozva tarja, hogy ők vannak kormányon, ők adják a képviselők legnagyobb részét és a polgármesterek többségét is, nem beszélve a hosszú életű párt különböző egyéb beágyazottságairól. Szóval egyelőre kár temetni a PSD-t.

Az USR-PLUS hatalmasat mozgósított

Az USR-PLUS pártszövetségnek sikerült felküzdenie magát a harmadik helyre. Alulról súrolják a PSD eredményeit. A Dan Barna és Dacian Cioloș által vezetett formációnak a prosperáló nagyvárosokban és a román diaszpóra körében sikerült nagyarányú győzelmet aratnia. Habár az eredmények egyelőre csak megyei bontásban érhetőek el, jól látszik, hogy a pártszövetség olyan nagy egyetemi központokkal rendelkező megyékben tudott győzni, mint Kolozs, Temes, Brassó és Konstanca, de elvitte a fővárost és Szilágy megyét is. A diaszpórában pedig a szavazatok 40%-át szerezte meg a korrupcióellenes retorikájával. Cioloș tudni véli, hogy magyarok is szépen szavaztak rá. Ők azok a magyarok, akik kiábrándultak az RMDSZ-ből.

A diaszpóra ismét nem tudta leadni a szavazatát

Habár az USR-PLUS elvitte a diaszpórában élő románok szavazatainak nagy részét, talán még nagyobbat is tarolhatott volna, ha lehetősége nyílik a hazájuktól távol élő választópolgároknak normális körülmények között szavazni. Ez azonban nem adatott meg nekik. A választás napján tele volt a sajtó a külképviseletek előtt kígyózó, véget nem érő sorokkal, de portálunk is több helyszínről, pl. Berlinből és Brüsszelből közölt képeket a tömegről. Hasonlóan a 2014-es államelnök-választáshoz, most sem tudták menedzselni a hatalmas, szavazni akaró tömegeket, hiszen csak 441 szavazókörzetet állítottak fel világszerte. Sokan 8-10 órás sorban állás után sem tudták leadni a szavazatukat. Ez számos helyen incidensekhez vezetett, az ellenzék és az államelnök pedig kérte, hogy hosszabbítsák meg a szavazókörzetek nyitvatartását, azonban a választási iroda nem volt hajlandó erre. A történtek után petíciót is indítottak annak a Teodor Meleșcanunak a lemondatására, aki külügyminiszterként 2014-ben sem tudott mit kezdeni a nagyszámú diaszpóra szavazóval.

Az országban sem volt sokkal gördülékenyebb a szavazás menete. Kolozsváron több százan nem tudtak leszavazni, és több helyen hosszú sorokat kellett kiállni.

Az RMDSZ újra a mérleg nyelve lehet?

Egy hipotetikus előrehozott választás esetében, igen. Klaus Johannis hétfőn azt nyilatkozta, hogy a szavazás eredménye a PNL számára történelmi eredményt jelent (amelyhez végső soron ő járult a legtöbbel hozzá), de figyelemre méltó az USR-PLUS eredménye is. Az államelnök hozzátette, az EP-választások eredményeinek tükrében a PNL és az USR-PLUS együttműködve alternatívát képezhet a jelenlegi kormányzásra.

Dacian Cioloș, a PLUS elnöke pedig azt nyilatkozta a TVR1-nek, hogy készek támogatni a jelenlegi kormány ellen irányuló bizalmatlansági indítványt, azonban az esetlegesen létrejövő új kabinetet csak kívülről szándékoznak támogatni.

Ezekből a nyilatkozatokból is arra lehet következtetni, hogy jobboldali összeborulás várható a kormány leváltásának érdekében. Azonban egy bizalmatlansági indítvány elfogadásához a parlament többségének szavazata szükséges, ehhez viszont az ellenzéki pártoknak sincs meg a szükséges többsége. Ez azt jelenti, hogy az egyezkedésekben fontos szerep juthat a kisebb pártoknak. Az RMDSZ-nek pedig a kormánykoalícióval kötött megállapodás felmondása után már nincsenek kötöttségei.

Nyitókép: Szavazni akarók hosszú sora Bécsben. Olvasónk felvétele.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS