2026. október 29. csütörtök
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Az alkotmánybíróság július 10-ére halasztotta a Btk. és a Betk. módosításai ellen benyújtott óvások tárgyalását

2019. július 04. 16:24, utolsó frissítés: 16:24

Július 10-ére halasztotta csütörtökön az alkotmánybíróság azoknak a beadványoknak a megvitatását, amelyeket a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Klaus Johannis államfő nyújtott be a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv ellen - közölték az Agerpres hírügynökséggel a taláros testülethez közel álló források.


A szóban forgó alkotmányossági óvások a 2009/286-os (Btk.), a 2000/78-as (a korrupciós tettek megelőzésére és büntetésére vonatkozó), a 2010/135-ös (Betk.) és a 2004/304-es (az igazságszolgáltatás megszervezésére vonatkozó) törvényt módosító és kiegészítő jogszabályokat kifogásolják.

Az USR a PNL-vel közösen két óvást nyújtott be, azt nehezményezve, hogy az említett törvénytervezetek több mint háromszáz ponton 'ártalmas' irányba módosítják a Btk.-t és a Betk.-t, és a bűncselekmények elkövetőinek kedveznek.

Klaus Johannis államfő május 10-én emelt alkotmányossági kifogást a 2009/286-os törvény (büntető törvénykönyv), valamint a korrupciós tettek megelőzésére, felfedezésére és büntetésére vonatkozó 2000/78-as törvény módosításai ellen.

A két törvényt módosító tervezetet május 2-án küldte el Johannisnak kihirdetésre a parlament. A jogszabályt korábban felülvizsgálta már az alkotmánybíróság, és bizonyos kitételeit alkotmányellenesnek nyilvánította, ezért visszakerült a törvényhozó testület elé, amely azonban nem vette figyelembe azt az alkotmányos kötelezettségét, hogy a kifogásolt szövegeket az alkotmánybíróság korábbi döntéseivel összhangba kell hozni. Másrészt a parlament olyan passzusokat is kitörölt a jogszabályból, amelyekre nem vonatkozott az alkotmányossági kifogás - érvelt beadványában az államfő.

Johannis felidézte, hogy egy hatályban lévő alkotmánybírósági döntés értelmében a parlament csak azokat a szövegrészeket fontolhatja újra egy törvénytervezetből, amelyek ellen normakontrollt kértek. Más passzusokat csak abban az esetben módosíthat, ha azok elválaszthatatlan összefüggésben állnak az alkotmányellenesnek minősített részekkel, és módosításukra a jogszabály egységessége érdekében van szükség.

Az államfő azzal érvelt továbbá, hogy a kifogásolt törvényszöveg nélkülözi az egyértelműség és átláthatóság ismérveit, ami alkotmányellenes.(agerpres)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS