2026. október 22. csütörtök
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Rareș Bogdan leváltaná Orbant. A tét: a 2024-es államelnöki választások

2021. január 18. 15:32, utolsó frissítés: 17:23


A pártelnöki tisztségnek azért nagy a tétje, mert a következő nagy megmérettetése a pártnak négy év múlva az elnökválasztás lesz, ahol a jelek szerint Rareș Bogdan szeretne domborítani.



Lemondásra szólította fel Rareș Bogdan, a Nemzeti Liberális Párt első alelnöke az alakulat országos elnökét, Ludovic Orbant. A Klaus Johannishoz közel állónak tartott Rareș Bogdan szerint alapos reformra és új irányvonalra van szüksége a pártnak, ellenkező esetben megtörténhet, hogy 20 százalék alatti eredményt érnek csak el a következő választásokkor. A PNL-t egyébként 26 százalékra mérték a legutóbbi közvéleménykutatás alkalmával, egy hónappal a választások után. (A Szociáldemokrata Párt még mindig első helyen van választók politikai preferenciái között.)

Kik azok, akik a megújulást akarják?

Rareș Bogdan utalt rá, hogy kialakult egy „reformista tömörülés” az alakulaton belül, melynek saját pártelnök-jelöltje lesz a következő kongresszuson. A reformisták között megemlített olyan neveket, mint Emil Boc, Ilie Bolojan, Robert Sighiartău és Gheorghe Falcă. A belső ellenzék már a koalíciós tárgyalások alkalmával kifejezte elégedetlenségét Orbannal szemben, és már akkor konkrét jelei voltak annak, hogy rezeg a léc a pártelnök alatt.

Az alfa hímnek mennie kell - mondta Bogdan

A romániai belpolitikában egyébként nem ez az első eset, hogy a választásokon nem kielégítően szereplő párt "fölfalja" a vezetőjét, csak a szociáldemokraták esetében több nevet is föl lehetne itt sorolni: Adrian Năstase, Victor Ponta, Liviu Dragnea is ebbe a kategóriába tartozik, hogy Viorica Dăncilă-t ne is említsük. De az USR-PLUS koalíció háza táján is voltak kisebb földrengések, ugyanis Dan Barna lemondását is többen kérték.

A minisztériumok elosztása azonban kimondottan jól sikerült a Mentsétek meg Románia szövetségnek, ezért Barna most egyelőre "biztonságban van", azonban Orban annak érdekében, hogy megszerezze a képviselőház elnöki székét, túl sok kompromisszumot kötött. A lemondását követelő belső ellenzék éppen azt veti szemére, hogy a kormánykoalíciós tárgyalások során figyelmen kívül hagyta a PNL belső döntéshozó fórumainak akaratát, sőt, ki sem kérte a véleményüket az egyeztetések során. Azt fájlalják, hogy számos, fontos minisztériumot engedett át Orban az USR PLUS-nak és az RMDSZ-nek, például a szállításügyi és a fejlesztési tárcát, valamint az európai alapok minisztériumát, holott szerintük a tárgyalópartnerek hajlandók lettek volna például a fejlesztési minisztériumot meghagyni a PNL-nek. Mint ismeretes, ezt a tárcát végül az az RMDSZ kapta meg és Cseke Attilát bízták meg a vezetésével.

Rareș Bogdan arra figyelmeztetett, hogy „a párt egy puskaporos hordón ül”, melynek egyik oka az, hogy Orbannak fejébe szállt a dicsőség és úgy viselkedik, mint egy alfa hím, azaz egyedül dönt nagyon fontos kérdésekben, kihagyva ebből párttársait.

Még mindig az elosztandó posztokról szólna a marakodás?

Mind Rareș Bogdan, mind Robert Sighiartău Ludovic Orbánnal együtt részt vett az USR-PLUS-szal és az RMDSZ-szel a Vila Lac 1-ben tartott tárgyalásokon. Sőt, annak a csapatnak voltak a tagjai, amely a kormányban betöltött pozíciókról folytatott tárgyalásokat. A másik két csapat a kormányprogramról és a parlamenti pozíciókról tárgyalt.

Liberális források elmondták, hogy a három csapat a tárgyalások közötti szünetekben konzultált egymással, ráadásul állandó párbeszéd alakult ki a közvélemény nyomására Klaus Johannis elnökkel is, aki a leghamarabb kialakítható stabil kormány létrehozását sürgette folyamatosan.

Ha figyelembe vesszük, hogy a PNL ezeken a tárgyalásokon megszerezte a miniszterelnöki posztot, a képviselőház elnökségét, és különösen a pénzügyminisztériumot, amelynek jóváhagyásától nagyban függ más tárcák tevékenysége is, a liberálisok elégedettek lehetnének. De – állítják az Orbant támogató politikusok – Rareș Bogdan és Robert Sighiartău valami mást vagy többet akart volna, ezért is próbálkoztak puccsal Ludovic Orbán ellen még a decemberi tárgyalások során. A puccs kudarcot vallott, és a Cîțu-kormány elkezdte működését a Victoria Palotában a PNL nagy többségének támogatásával. A tartózkodó liberálisok között volt (hogyan másképp?) ott volt Rareș Bogdan és Robert Sighiartău.

A kormánykoalíció fő pártjának, a PNL-nek ebben az időszakban a prioritásoknak a költségvetés elfogadásának előkészítése és a Covid-19 járvány kezelése kell, hogy legyen. A parlament összehívásáig (február 1.) azonban a központi és helyi közigazgatási struktúrákban még számos helyet kell betölteni, így a PNL-vezetők megpróbálják különböző pozíciókban elhelyezni embereiket, ez pedig egy másik kulcs, amelyben értelmezhetjük a dühödt támadást.


Ki legyen Orban utódja? Cîțu? Emil Boc? Sighiartău? Vagy maga Rareș Bogdan?

A reformistáknak, mint Bogdan mondta, Florin Cîțu miniszterelnök körül kell tömörülniük és támogatniuk kell az új kormányfőt, mert ő is egyike a párt modernizálását akaróknak.

Arra a kérdésre, hogy ki lenne a pártelnök-jelöltjük, nem adott konkrét választ, annyit azonban elárult, hogy lesz egy közös jelölt, aki ellen nem indul majd senki a soraikból. Hogy mikor lesz a PNL következő kongresszusa, még nem tudni, Florin Cîțu szeptemberben tartaná, míg Orban korábban szeretne túlesni rajta, hogy megerősíthesse magát a pártvezetői pozícióban.

Ludovic Orbannak egyébként eltökélt szándéka, hogy megtartsa a pártfőnökséget, többször hangsúlyozta, hogy bár a választási eredményért őt hibáztatják, nem egy emberen múlik egy politikai akarat sikere vagy sikertelensége, illetve a járványhelyzet kezelése sem kizárólag rajta múlott. A pártelnök mihamarabb meg szeretné ejteni a tisztújító kongesszust, mert fölmérte, hogy az idő múlásával minimalizálódnak esélyei egy újabb mandátum megszerzésére.

Belső forrásokra hivatkozva a román lapok megírták, hogy a pártelnöki funkció elfoglalására a jelenlegi pártfőtitkárt, Robert Sighiartaut tartják esélyesnek, illetve a miniszterelnököt, Florin Cîțut, aki viszont szeretné minél inkább kitolni a kongresszus megtartásának időpontját, ugyanis úgy értékeli, hogy további toborzásra volna szüksége ahhoz, hogy az őt támogató frakció biztosra menjen a tisztújítás alkalmával.

Rareș Bogdan, aki gyakorlatilag a magyarellenes kirohanásaival kovácsolt magának politikai tőkét, és újságíróból lett európai parlamenti képviselő, a jelek szerint nem óhajt indulni a megmérettetésen, ő inkább a 2024-ben esedékes államelnöki választásokra tartogatja magát.

A kongresszusig mindeki igyekszik megerősíteni táborát

Az EP-képviselő a reformista tömörülésnek nevezett belső ellenzék már említett vezető alakjai mellett több tucat tagszervezetet is említett, akik a PNL reformját, demokratikus működését, a döntéshozatalnak az illetékes belső fórumokra bízását szorgalmazzák. A kongresszus megtartásának időpontjáról leghamarabb februárban döntenek, addig kiderül, hogy ez a bizonyos reformista tömörülés mekkora, ugyanis Rareș Bogdanon kívül sem Emil Boc kolozsvári polgármester, sem Bihar Megye Tanácsának elnöke, Ilie Bolojan nem állt ki nyíltan Bogdan mellett és Orban ellen. A pártban vannak olyan hangok is, amelyek azt mondják, hogy minden hibája ellenére, Ludovic Orban a jól taktikázó vezetők közé tartozik, aki képes egyensúlyban tartani a sokszor széthúzó politikai erőket.

A G4media szerint a pártelnöki tisztségre jelenleg Emil Boc kolozsvári polgármester a legesélyesebb, akinek a PNL belső felmérései szerint az utóbbi időben nagyot ugrott a bizalmi indexe a választók körében. Tény, hogy Emil Boc egyelőre nem bírálta nyilvánosan Ludovic Orbant, az egyetlen összecsapása, amelyről tudósított a Transindex is, a jelenlegi egészségügyi miniszterrel volt, az oltásközpontok finanszírozásának ügyében, azonban Voiculescu a PLUS-nak a jelöltjeként kapta meg a tárcát, tehát ezt nem lehet belső pártharc jeleként elkönyvelni. (g4media, digi24, hírszerk.)



Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS