Mi áll a Băsescu-ellenes médiahadjárat mögött?
2009. szeptember 08. 17:07, utolsó frissítés: 2009. szeptember 09. 14:26Az Oxan elemzése szerint a Vântu és Voiculescu által kontrollált médiacsoportok stratégiája az, hogy elvegyék az emberek kedvét a politikától.
Komoly vitát váltott ki a bukaresti sajtóban egy brit elemzőcég, az Oxan által augusztusban kiadott jelentés a romániai sajtóról. A dokumentum főként a két nagy hírtelevízió, a mögöttük álló érdekcsoportok, illetve Traian Băsescu viszonyát taglalja.
A jelentés szerint miután 1989 után a bukaresti, nagy példányszámú napilapok hozzájárultak a politikai pluralizmus megszilárdításához, 2005 után ezen intézmények fölötti kontroll néhány személy kezében összpontosul, Traian Băsescu ellen pedig egy összehangolt hadjárat indult. Megállapítják, hogy a központi sajtó a helyi sajtóhoz kezd hasonlítani. A legtöbb városban ugyanis a helyi politikai és gazdasági elitek ellenőrzik az írott és elektronikus sajtót. Monopóliumukkal saját gazdasági és politikai érdekeik támogatják, támadásokat intézve ellenfeleik ellen, pozíciójukat a reklámpénzek valamint a terjesztés fölötti kontroll is megerősíti.
A jelentés rámutat, 2000 és 2004 között a Năstase-kormány megróbálta zabolázni a központi sajtót, azonban a PSD elvesztette a választásokat; Traian Băsescu megválasztásával az Európai Unió meg volt győződve arról, hogy
egy teljesítményközpontú sajtó fejlődik ki
Romániában, mely a hirdetési piacból él. Épp ezért nem fordítottak figyelmet a sajtóra az ország csatlakozási stratégiájának kidolgozásakor.
Az Oxam ismerteti a médiapiac három fő játékosát: Sorin Ovidiu Vântu a tulajdonosa a Realitatea-csoportnak, mely idén csatlakozott a Băsescut rendszeresen támadó médiacsoportokhoz. Vântu kétszer is találkozott Mircea Geoană-val, a jelenlegi elnök legfőbb politikai ellenfelével. Dan Voiculescu birtokolja az Antena-csoportot, a harmadik médiacézár pedig Dinu Patriciu liberális politikus, az ország leggazdagabb embere.
A jelentés kitér arra, hogy a sajtó szerepének már nincsen pozitív hatása a politikai folyamatokra: az államelnök többször is kirohant, azzal vádolva a sajtót, hogy koncentrált támadásokat intéz ellene és családja ellen, azzal a szándékkal, hogy megakadályozza újraválasztását. Băsescu egyébként 2006 óta arra panaszkodik, hogy a sajtó egy nagy része politikai és gazdasági erőkkel játszik össze, és az Oxan szerint
az ellenséges sajtóbeszámolók tehetnek arról,
hogy a jelenlegi elnök még nem nyilatkozott nyilvánosan arról, hogy indul-e újabb elnöki mandátumért a választásokon, vagy sem.
A jelentés pozitív kontextusban említi az Országos Audiovizuális Tanácsot (CNA), mely próbálja elfogadható szinten tartani a médiadiskurzust, azonban e testület hatásköre korlátozott, ráadásul itt is érvényesül a politikai megosztottság. Bár a média a múltban hozzájárult az állampolgári öntudat megerősítéséhez, és megemelte a választók elvárásait a politikai szférával szemben, jelenleg különféle üzleti érdekek szolgálatában áll. A sajtó többé már nem az a hely, ahol politikai opciókról komolyan lehetne vitatkozni – így az elemzők.
Drámai változásokhoz vezetett az, hogy a médiatulajdonosok köre néhány személyre szűkült: a tényfeltáró újságírás megszűnt létezni, a független gondolkodású újságírókat elbocsátották vagy arra kényszerítették, hogy idomuljanak az új szerkesztőségi politikához. A komoly beszámolók helyét a
triviális és szenzációhajhász anyagok vették át.
Mivel a diktatúra bukása után a lakosság több, mint 80 százaléka a televíziókból szerzi információit, úgy tűnik, a Vântu és Voiculescu által kontrollált televíziók stratégiája az, hogy elvegyék az emberek kedvét a politikától. Ez a stratégia sikeres volt 2008 novemberében, amikor a parlamenti választásokon való részvétel 40 százalék alá csökkent.
A PSD és a PD-L alkotta kormánykoalíció képtelen megegyezni a médiával kapcsolatos szabályozás tekintetében: a közszolgálati televízió irányítása körül folyton viták vannak, és nincs elegendő politikai akarat egy, a médiatrösztök kialakulását megakadályozó törvény megalkotására. Miközben a PD-L a reformokat sürgeti ezen a téren, két demokrata minisztériumot is azzal vádolták, hogy állami hirdetésekkel “vásárolja meg” a sajtót.
Ami a jövőt illeti, a jelentés hangsúlyozza, hogy idén a romániai GDP több, mint 8 százalékkal csökken, ez pedig igencsak nehézzé teszi a politikai harcok bulváros tárolását. A reklámbevételek 50%-kal csökkentek az év első felében, és a médiaintézmények nagy része hatalmas adósságokat halmozott fel az állam felé. Ugyanakkor csak néhány külföldi tulajdonban lévő lap és
internetes portál törekszik kiegyensúlyozottságra
és a legfontosabb témák beható elemzésére – áll a jelentésben. Az anyag – bár augusztusban lett közzétéve – azután keltett hullámokat a román sajtóban, hogy az Evenimentul Zilei pénteki (szeptember 4.) lapszámában részleteket közölt belőle. Emil Hurezeanu, Cornel Nistorescu és Cristian Tudor Popescu is kikelt az elemzés ellen: a publicisták nem annyira az anyag fő állításait cáfolták, hanem főként a szöveg hitelességét kérdőjelezték meg.
Az egyik érv az volt, hogy az Oxford Analytica – bár a neve az Oxfordi Egyetemre utal – valójában egy magáncég, mely rendelésre, pénzért készít elemzéseket különféle témakörökben. A publicisták szerint ezt a szöveget Traian Băsescu rendelte, és azt sugallták, hogy ilyenkor nyilvánvaló, hogy a cél az, hogy a kliens megelégedve távozzon.
Egyikük szerint az anyag szerzője Alina Mungiu Pippidi; a Román Akadémiai Társaság elnöke cáfolta ezt a vádat, mondván, hogy korábbi írásaiban valóban fellelhetőek olyan javaslatok, melyek megjelennek az Oxan-jelentésben (ilyen például a trösztellenes törvény), azonban sosem szokott névtelen anyagokat írni. A másik ellenérv az volt, hogy a két hírtelevízió (Realitatea és Antena3)
csak egy kis részét képezi a romániai médiapiacnak.
Csakhogy a kereskedelmi, illetve közszolgálati televíziók kevés, vagy egyáltalán semmi műsoridőt nem szentelnek a politikának. A hírtelevízióknak van hatásuk a politikai eseményekre, ezek az adók dobnak fel hamis témákat, melyeket aztán rendszerint a tröszt többi publikációja is átvesz.
Vântu és Voiculescu így próbálják demobilizálni az aktív, a politika iránt érdeklődő lakosságot – érvel Dan Tapalaga a Hotnews.ro-n megjelent összeállításában. Tapalaga szerint a trösztök ismét megpróbálták a vitát a jól ismert Băsescut pártoló, illetve Băsescu-ellenes sémára ráhúzni, ahol a legkevésbé sem számítanak az érvek. A publicista ugyanakkor úgy tartja, az Oxan elemzése óvatos és sok esetben túlságosan elnéző a Vântu és Voiculescu által ellenőrzött médiacsoportokkal szemben.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
