Arculatváltás – de kinek a képére és hasonlatosságára?
K. M. 2009. július 16. 17:29, utolsó frissítés: 2009. július 17. 08:35Románia arculatváltása az államelnök-választások után imminens, a politikai porond átalakulás elkerülhetetlen. Két politológus az esetleges taktikákról és forgatókönyvekről.
2009 kettős választási év. A nemrég véget ért EP-választás előjátéka a román társadalom által sokkal fontosabbnak tartott novemberi államelnök-választásnak. Ez teszi fel a pontot a három éves, szinte folyamatos választási folyamat végére.
Ez a választás kiemelt fontossággal bír az ország és talán a térség politikai folyamatainak szempontjából – vezette fel a Tusványos Nyári Szabadegyetem és diáktábor első napján megtartott, Elnökválasztás 2009 – a politikai paletta átrendeződése című előadást Toró T. Tibor moderátor, az EMNT alelnöke. A Horea Rusu Alapítvány műhelyében a témáról Valentin Stan politológus, egyetemi oktató és Cristian Pîrvulescu politológus, egyetemi oktató, a Pro Democrația Egyesület elnöke értekezett.
Cristian Pîrvulescu szerint azért bonyolult az előadás témája, mivel az EP- és az államelnök-választás között merül fel, másrészt a világgazdasági válság miatt. A válság kapcsán úgy tűnik, senki nem akar szembenézni azzal, hogy az tulajdonképpen nem egyéb, mint a rendszer válsága, hiszen az utóbbi tíz évben hibásan történt a világot működtető rendszer felépítése.
Ezt a világválságot Romániában az identitás, politikai és vezetőegyéniség-válság is súlyosbítja, amelyet
az európai vízió hiánya tovább mélyít.
A politológus elmondta, a romániai politikum arculatváltását nyilván azok szeretnék elérni, akik a jelenlegi állapotokat fel szeretnék borítani. "Fontos belátnunk, hogy a tavalyi önkormányzati és parlamenti választások alkalmából a romániai pártrendszerek változásán estünk át. Úgy gondolom, hogy az immár fél éve tartó, úgynevezett nagykoalíciós kormányzás csupán egy átmeneti állapot a PSD dominálta kormányzásból a PD-L hatalomátvételéhez" - így a politológus.
Elmagyarázta, a nagykoalíciók megjelenése mindig a hatalomátadás megvalósulását előzi meg. Így történt ez a '60-as évek második felében Németországában is, amikor a szociál-demokraták a keresztény-demokratáktól átvették a hatalmat. Németországnak 2005 óta most is nagykoalíciós kormánya van, amelynek a közelgő szeptemberi választások valószínűleg véget vetnek, és ismét a keresztény-demokratákhoz kerül a hatalom.
Egy másik nagykoalíciós modell az osztrákoké, akik kiegyezés nyomán valósították meg a nagykoalíciójukat. Sajnos Romániában
nem létezik a kompromisszum, párbeszéd gyakorlata.
A Monica Iacob-Ridzi lemondása körüli események is azt bizonyítják, hogy nem lehetséges a párbeszéd. A politikai pártok megpróbálnak minél befolyásosabbá válni, ezért az idei elnökválasztások keményebbek lesznek, mint valaha.
"Az arculatváltás abban nyilvánulhat meg, hogy a nagykoalíciós pártvezérektől a hatalom a helyi pártvezetőkhöz kerül át. Ma a helyi vezetők sokkal hatalmasabbak, mint elöljáróik. A hatalomátvétel valamikor 2008 elején történt meg, mikoris Geoană és Tăriceanu pártelnökök elvesztették kontrolljukat a helyi szervezetek felett. Csupán Băsescunak sikerült kordában tartania a pártját.
"Kérdés, hogy az arculatváltás milyen szinten valósulhat meg csupán az egyik vagy a másik jelölt megválasztásával" - mondta Pîrvulescu, aki szerint 2010 Romániája radikálisan különbözni fog a 2009-es Romániától. Várhatóan a nagykoalíció az elnökválasztás utáni pár héttel felbomlik, a jövendőbeli államelnök személyétől függetlenül.
Ha Băsescu megnyeri a választásokat, Emil Boc kiutasítja a kormányból a PSD-t. Ha viszont Geoană nyeri meg a választásokat, akkor egy bizalmatlansági indítvány segítségével megbuktatják a kormányt és más összetételben alakítják újra. Antonescu győzelme esetében ugyancsak ezt a forgatókönyvet alkalmazzák.
"Az államfő-választások súlyát a Monica Iacob-Ridzit ért politikai jellegű támadás is jól szemlélteti, azonban az ifjúsági- és sportminiszeren keresztül közvetetten az államfőt támadták. Amikor Băsescu elfogadta a miniszter lemondását, elmarasztalta a történtek miatt, az ügyet pedig egy jéghegy csúcsaként jellemezte.
Ez arra enged következtetni, hogy az államfő minden skrupulust mellőzve meg fog szabadulni bármelyik szövetségesétől, amennyiben érdeke – vagyis az államfő-választások megnyerése – megköveteli" - véli a politológus.
Băsescu soha nem titkolta, hogy az elnök hatáskörét ki szeretné terjeszteni. Azonban kérdéses, hogy valóban ez, vagy az erős intézményrendszer kiépítése a legjobb megoldás az ország számára, hiszen például a megyei tanácselnök hatalma annyira erős, hogy a politikai pártokat gyakorlatilag megsemmisíti. A helyi csúcsvezetők csupán az
adminisztativ erőforrások kiaknázásában érdekeltek,
amíg a jogaik nem sérülnek, nem érdekli őket, hogy mi a neve az államelnöknek. Titkos háttér-egyezkedések zajlanak, és az lesz az államfő, aki képes lesz garantálni, hogy a helyi nagyágyúk érdekei nem sérülnek.
"A tisztségviselők szerepe figyelmeztetni a politikumot, amikor ez megszegi a törvényt. A helyi intézményvezetői tisztségek átpolitizálásával ez nem fog megtörténni" - mutatott rá Pîrvulescu, aki szerint az elkövetkező pár évben Románia Európa változásának függvényében fog változni, mert ha az EU-ban nem lesznek friss meglátással rendelkező politikusok, akkor Románia sem fog tudni ilyeneket kitermelni.
"Attól tartok, hogy az antidemokratikus tendenciák az országban erősebbek, mint valaha, a hatalom-tranzíció bukása a demokrácia bukásával válhat egyenlővé, mivel nem létezik poszt-tranzíciós terv, csupán a politikusok egyéni ambíciói vezérelik a politikát – fejtegette Cristian Pîrvulescu.
Valentin Stan dicséretesnek nevezte, hogy az államfő támogatja a kulturális autonómia létrejöttét, és ezt az RMDSZ kongersszusáról is megüzeni a romániai magyarságnak. “Íme, egy európai gondolkodásmód, amelynek természetesen arra kellene sarkallnia a magyarságot, hogy Băsescura adja le a voksát” - ironizál Stan.
A politológus nem véletlenül írja az államfő magatartását a magyar szavazatok begyűjtésének számlájára: emlékeztet, 2006 januárjában, az Európai Tanács ülésén történt felszólalása alkalmából a kulturális autonómia ellen szólalt fel. Ugyanakkor Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke hozzá intézett levelére azt válaszolta: megkéri a képviselőt, keressen Európában egy működő kulturális autonómia modellt, és ha talál, akkor ő majd meggondolja, hogy mit lehet tenni a témában.
Stan Băsescu kulturális autonómia melletti állásfoglalását szembehelyezte Sólyom László, Magyarország államelnöke idei, március 15-i látogatásával, amikor a magyar államfőt éppen azért tanácsolták el az országból, mert a magyar diplomácia a látogatásról tájékoztató levelében “self-gouvernment”-ként, tehát önkormányzatként határozta meg a Hargita megyei tanácsot, az autonómiák pedig - Băsescu állítása szerint - szembehelyezkednek Románia alaptörvényével.
Stan elmondta, az RMDSZ-nek és ellenzékének is le kell ülnie, és komolyan megtárgyalnia, mit kell tenni a magyar közösségért, a romániai magyarok politikai képviseletéért. A politológus szerint a magyarságnak erős parlamenti képviseletre van szüksége. Innen pedig meg kell próbálnia megvalósítani a kormányszintű képviseletet is. Stan tanácsa szerint a magyar politikai képviseletet bármely párttal szövetkezve meg kell valósítani - persze addig, amig a partner vállalható, demokratikus párt.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
