Márton Árpád: kevesebb pénzt visznek haza jövőre a közalkalmazottak
K. M.
2009. szeptember 18. 15:12, utolsó frissítés: 15:13
Átszervezések, menesztések, jövedelemcsökkentések és bérfagyasztások elé néz a közszféra, hacsak a ellenzéki bizalmatlansági indítványt el nem fogadják.
Az új egységes bérezési, illetve az állami ügynökségek átszervezéséről rendelkező törvények szerint jövőre bérfagyasztás következik be az állami szektorban, a közalkalmazottak fizetése a decemberi jövedelmük összegének szintjén marad.
Decemberig pedig a jelenlegi jövedelmek 15 százalékos csökkentése is el van rendelve, amit a pótlékok és juttatások csökkentése, átszervezések és menesztések mellett az alkalmazottaknak fizetés nélküli szabadságra küldésével érné el a kormány.
A Money.ro gazdasági portál elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy a törvénytervezetben szerepelt egy kitétel, amely arról rendelkezett, hogy konjunkturális jövedelemcsökkentéseket nem veszik figyelembe a bérek fagyasztásának pillanatában. Azonban ez hiányzik az állami ügynökségeket átszervező törvény végső változatából.
„Az alapfizetés változatlan marad, viszont Romániában létezik egy rendellenesség, éspedig egyes szektorokban semmiféle bérpótlékot nem kapnak az alkalmazottak, másokban az alapfizetés 20-30 százalékát teszik ki ezek a juttatások.
De vannak olyan szektorok is, ahol a fizetésük mellett ennek a 80, 90, vagy akár 150 százalékát is megkapják az alkalmazottak. Például a bírák és az ügyészek esetében az 50 százalékos stresszpótlék 25, a 15 százalékos titoktartási pótlék 5 százalékra csökken. Ez a pótlékarány-csökkentés pedig jövedelemcsökkenést eredményez, noha maga az alapfizetés nem csökken. Viszont az tény, hogy az állami alkalmazottak a jövő év januárjában kevesebb pénzt visznek haza, mint idén májusban” – magyarázta a Transindex megkeresésére Márton Árpád RMDSZ-es képviselő. Az RMDSZ és a PNL egyébként
tegnap nyújtotta be
közös bizalmatlansági indítványát az állami alkalmazottak fizetését egységesítő bértörvény ellen, amelyet - a másik két, a kormánynak alárendelt intézmények átszervezését szabályzó törvénnyel és az oktatási reformtörvénnyel együtt - kedden felelősségvállalással fogadott el a kormány.
A bizalmatlansági indítvány benyújtói szerint a közszféra nettó jövedelmének csökkentését előíró törvényt fenntartható gazdasági növekedés esetén javallott alkalmazni, amikor is a magánszféra képes felszippantani a közszférából menesztett munkaerőt.
A bizalmatlansági indítvány rámutat, a liberális eszmék szerint nem az alkalmazottaknak a kényszerszabadságra küldésében és a szociális segélyezésben nyilvánul meg a társadalmi szolidaritás, hanem a munkaerőnek a működőképes gazdasági és üzleti szférába való átirányításában, amely képes fenntartani a munkahelyeket és hozzájárul az államkasszához.
A két ellenzéki párt emlékeztet: a kormány 73 százalékos támogatottsággal rendelkezik a parlamentben, így semmi nem indokolja a törvények felelősségvállalással történő elfogadását, sőt,
a kormány cselekedetét antidemokratikusnak nevezi.
Továbbá amiatt is neheztel az ellenzék, hogy a kormány nem vette figyelembe a szakszervezeteknek azt az óhaját, hogy demokratikus keretek között, sietség nélkül dolgozzák ki az egységes bérezési törvényt, illetve amiatt, hogy a szociális partnerek legfontosabb kéréseit sem foglalták bele a jogszabályba.
Rámutatnak, a bértörvény a túlórákért járó pénztől is megfosztaná az állami alkalmazottakat, bár erre az alkotmány nem ad lehetőséget. Az ellenzéki pártok az alaptörvény 53-as cikkelyét idézik, amely bizonyos jogok és szabadságok korlátozásának speciális körülményeit említi: ez csak az állambiztonság, a közrend, a közegészség védése, különösen súlyos természeti vagy egyéb katasztrófa következményeinek kivédése esetén megengedett. Ugyanakkor
alkotmányellenességre is hivatkozik
a bizalmatlansági indítvány szövege: az alkotmány 114. cikkelye kimondja, a kormány egy programért, egy politikai nyilatkozatért vagy egy törvénytervezetért vállalhat felelősséget a parlamenti képviselők előtt.
„A törvény értelmezésre nem ad lehetőséget, ugyanis világosan kimondja, 1 program, 1 politikai nyilatkozat, illetve 1 törvénytervezet esetében lehetséges a felelősségvállalás. Ezzel szemben a PD-L-PSD kormány a parlament előtt nem kevesebb, mint 3 törvénytervezetet fogadott el felelősségvállalással egyetlenegy nap alatt, három egymást követő ülésszakon.
Érthetetlen számunkra, miért tart egy átlátható tárgyalástól a kormány, miért fél a törvényes procedúrák betartásától, miért akarja mindenáron megkerülni a parlamentet, hiszen több mint 70 százalékos támogatottsággal rendelkezik. A kormánypártok a parlamenten keresztül is könnyűszerrel elfogadtathatták volna ezeket a törvényeket, ugyanakkor lehetőséget biztosíthattak volna
a törvénytervezetek javításának is”
- áll a bizalmatlansági indítványban.
A képviselőház és a szenátus szabályzata szerint a bizalmatlansági indítványokat a két ház állandó bizottságai kapják meg, a képviselőház elnöke pedig még a benyújtás napján átküldi a kormánynak. Ettől a naptól számított öt napon belül a bizalmatlansági indítványt felolvassák a parlamenti képviselők plénuma előtt. Ekkortól számított legtöbb három napon belül bocsátják szavazás alá.
Ahhoz, hogy az RMDSZ és a PNL közös bizalmatlansági indítványát elfogadják, a parlamenti képviselők szavazatának egyszerű többségére, összesen 235 szavazatra van szükség. A két ellenzéki párt a parlamentben összesen 122 mandátummal rendelkezik.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
