A tanügyben nem is hallottak a Kisebbségi Nyelvek Kartájáról
S. Z. 2009. október 09. 11:42, utolsó frissítés: 2009. október 12. 09:37Nő a magyarok és cigányok érdeklődése az anyanyelvi oktatás iránt, a többi kisebbség azonban inkább többségi osztályokba kezd járni.
Mivel a Kisebbségi Nyelvek Kartája semmilyen változást nem hozott a tanüggyel kapcsolatos törvénykezésben, ezért nagyon gyakran a tanfelügyelők nem is tudnak a karta létezéséről – ezzel a megállapítással indította Kovács Mária a karta tanügyről szóló árnyékjelentését. A helyzetfelmérést a Etnokulturális Diverzitás Forrásközpontja (EDF) készítette, és az eredményeket október 8-án mutatták be.
A kisebbségek védelmét szolgáló, strassbourgi dokumentumhoz Románia 1995-ben csatlakozott, azonban az előírások csak 2008-ban léptek érvénybe. Az EDF annak apropóján vizsgálta meg a karta tartalmának gyakorlatba ültetését, hogy idén születik meg az első hivatalos országjelentés a témában. A civil szervezet a kormány által nyújtott képet igyekszik kiegészíteni árnyékjelentésével, mely három területet ölel fel: a média, a közigazgatás illetve az oktatás területeit.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Románia úgy válogatta össze a Karta “menüjéből” az előírásokat, hogy azok gyakorlatba ültetéséhez semmilyen törvénymódosítást ne kelljen eszközölni. Ez már a média és a közigazgatás területén is kitűnt, és a tanügy esetében sincs másképp.
>> A jelentés itt elérhető >>
>> A Kisebbségi Nyelvek Kartája itt letölthető, .pdf, 272 kB >>
Kovács elmondta, az árnyékjelentés elkészítéséhez a tanügyi tárca hivatalos statisztikáit használták, továbbá a kép árnyalása érdekében interjúkat készítettek 16, a kisebbségi oktatással is foglalkozó tanfelügyelővel, valamint 9, a tanügyben érdekelt kisebbségi civil szervezettel.
Nem volt tájékoztató kampány
A tanfelügyelők nem hallottak a karta létezéséről, vagy ha hallottak is, rendszerint nem olvasták, vagy nem tudták, hogy Románia is ratifikálta – jelentette ki Kovács, aki szerint ezért a helyzetért részben a hatóságok is okolhatók, hiszen a karta tavalyi életbelépésekor nem tájékoztatták megfelelőképpen az érintetteket az előírásokról.
A jelentés szerint általános tendencia az érdeklődés stagnálása vagy csökkenése a kisebbségi oktatás iránt; ennek egyik magyarázata az, hogy a gyermekekre plusz terheket ró, másrészt pedig a kisebbségi oktatásban dolgozó tanerők felkészültsége gyakran gyengébb, mint a többségi oktatóké. Ez alól a csökkenő tendencia alól jóformán csak a magyarok és a romák képeznek kivételt.
Németül tanulni divatos, oroszul viszont szégyen
Szintén szerencsés helyzetben vannak azok a kisebbségek, akiknek a nyelve valamelyik, az EU-ban használt nyelv: a német nyelvtanulás iránt például a többségiek is érdeklődnek, olyannyira, hogy nemegyszer német anyanyelvű osztályba íratják gyermekeiket, de például a görög nyelv iránt is van érdeklődés. A skála másik végében az orosz és az ukrán nyelv található: a szerencsétlen történelmi felhangok miatt gyakran az oroszok és ukránok is szégyellik megtanulni a nyelvet.
A jelentés megállapítja, hogy a tankönyvek területén is lenne mit fejlődni. A tankönyvkiadás alapvetően egy piacorientált vállalkozás, ezért a nagyobb kisebbségek számára jóval több (és jobb minőségű) tankönyv létezik. A kisebb közösségek számára rendszerint csupán lefordítják a tankönyveket – ennek az eljárásnak a hátránya, hogy a fordítások nem követik a tanrend valamint a tankönyv gyakori változásait. Továbbá a fordítások minősége is kívánnivalót hagy maga után. Éppen ezért elkelne az anyaországok segítsége ezen a területen.
Egyetemi szinten bizonyos nyelveken csak irodalomoktatás folyik
Ugyanez a helyzet az iskolai könyvtárakkal: az iskolák rendszerint a román könyvpiacról vásárolnak új könyveket, ezért a kisebbségek nyelvén írt könyvekből nagyon kevés van. A jelentés ugyanakkor megjegyzi, előfordul, hogy az anyaországok nagykövetségei révén frissítik az iskolakönyvtárak állományát.
Gondot jelent még a kisebbségi nyelven tanító tanárok továbbképzése, valamint az, hogy a felsőoktatásban gyakran csupán nyelv- és irodalomoktatás folyik egy-egy nyelven. Tehát csak irodalomtanárok, nem pedig az adott kisebbségi nyelven mondjuk fizikát tanítani képes tanárok hagyják el az egyetemet. A tanárutánpótlást is gyakran az anyaország biztosítja.
A jelentés megjegyzi még, tapasztalatuk szerint a kisebbségi oktatással foglalkozó hivatalos szervek rendszerint nagyon jól együttműködnek – azonban elég kevés a hivatalos szervek és a kisebbségi civil szervezetek közti közvetlen kommunikáció. Erre pedig szükség lenne a problémák hatékonyabb megoldása érdekében.
A szimbolikus tereket a többség uralja
A Transindex az iskolaépületek szimbolikus teréről érdeklődött: arról, hogy létezik-e valamilyen elképzelés vagy előírás arra, hogy az épület folyosóin álló szobrok, képek ne csak a többségi, hanem a kisebbségi kultúrát is megjelenítsék? Kovács Mária elmondta, sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy a szimbolikus tér mindig az adott területen élő többségi társadalom látásmódját tükrözi.
A civilek néhány ajánlást is megfogalmaztak a döntéshozók felé: az egyik az, hogy proaktívabb kellene legyen a hatóságok tájékoztatása az anyanyelven való tanulás lehetőségéről. Például plakátolással hatékonyan fel lehetne hívni a kisebbségiek figyelmét erre.
Különféle rendezvényeken kiemelt támogatást kellene kapjanak a kisebbségiek, hogy saját nyelvükön szólhassanak, és a kisebbségek – létszámuktól függetlenül – részt kellene vegyenek az intézmények vezetésében. Meg kellene oldani, hogy a tanárok anyaországi továbbképzését elismerjék Romániában, továbbá az államnak támogatnia kellene a kisebbségi tankönyvkiadást – főként azokban az esetekben, amikor a kisebbség lélekszáma annyira kicsi, hogy a kiadóknak gazdaságilag nem éri meg a tankönyvek kiadása.
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak