Kádár Magor: először értékekről kell beszélni, s csak aztán márkáról
Kérdezett: Sipos Zoltán 2010. február 04. 18:01, utolsó frissítés: 20:05Most induló sorozatunkban a Kolozsvár arculatáról szóló vita kapcsán szólítunk meg kommunikációs szakembereket, reklámgrafikusokat, építészeket, urbanistákat.
Egyelőre még korai lenne brandről beszélni Kolozsvár esetében, derül ki a Babes-Bolyai Tudományegyetem kommunikáció szakának oktatójával, Kádár Magorral folytatott beszélgetésből.
Mi a különbség és a hasonlóság egy város brandje és egy sportruházat-brand, mondjuk az Adidas között?
Kádár Magor: – Különbséget kell tenni a brandek és a márkák között: a kettő nem ugyanaz. Miközben mindenki brandről beszél, senki nem tudja, mit jelent valójában. Helyesebb városmárkázásról, városarculat-építésről beszélni – a brand sokkal finomabb dolog, amivel a romániai gazdasági életben nem is igazán találkozhatunk.
Mit jelent röviden a városmárkázás?
– A városmárkázás alatt egy egységes és következetes városarculatot értünk. A városarculathoz hozzájárulnak a vizuális, valamint az élményszerű, tapintható jegyek. Egy ilyen márka, arculat tükrözi a város értékeit, azokat a dolgokat, melyekben a város egyedi, ami rá nézve sajátos, ami megkülönbözteti más városoktól. Ezeknek az összessége lesz tulajdonképpen a márka.
Van tehát egy városunk, aminek vannak valamilyen effektív értékei, és ehhez rendelünk más, különböző dolgokat, érzéseket, elképzeléseket, gondolatokat, amelyek egy pluszt adnak neki.
Londonban az egységes utcaképhez hozzátartoznak az emeletes autóbuszok, a jellegzetes fekete taxik vagy a postaládák. Kolozsvár esetében nem igazán lehet egységes arculatról beszélni. Hogyan lehet ezt az egységes arculatot létrehozni? Mi az, amiben ilyen jellegű potenciál rejlik Kolozsváron?
– Az a gond, hogy mindig eltávolodunk a márkától, és túl gyorsan jutunk el az arculatig. A márkánál az a fontos, hogy vannak olyan értékek, melyek a városra jellemzők. Ezeket az értékeket tükröznie kell a márkának. A márkához természetesen az arculat vagy a vizuális rész is hozzátartozik, de ez már csak kifejezi ezeket az értékeket.
Például hogyha az észak-európai partvidék gyöngyvárosai régies, középkori vagy késő középkori hangulatot próbálnak reprodukálni, akkor minden arculati elemüket ennek rendelik alá. Ha Kolozsváron megtalálnánk azokat a tulajdonságokat, amelyek jellemzőek a városra, akkor ezeket kellene megjeleníteni mindenhol, a postaládáktól és taxiktól kezdve a városi bútorzatig. A lényeg tehát, hogy a város mit talál ki, ami rá jellemző, és amit promoválni szeretne. És aztán eszerint lehet alakítani minden mást.
>> A polgármesteri hivatal által szervezett közmeghallgatásról szóló beszámoló itt olvasható >>
Szerinted mi az, ami Kolozsváron megvan, és amit potenciálisan fel lehetne használni egy ilyen arculat kiépítésére?
– Nem szeretnék ezzel előreszaladni. Erre vannak kitalálva a közösségi meghallgatások. Szeretném, ha Kolozsvár értékei között megjelenne a többszínűség, sokféleség. Ugyanakkor ez egy multifunkcionális város, régióközpont, gazdag történelemmel rendelkezik. Nem kéne leragadni annál, hogy Kolozsvár egy egyetemi város.
Azon a keddi találkozón, ahol csak a magyar szervezetek képviselői voltak jelen, folyamatosan elhangzott, hogy Kolozsvár egy multikulturális város, és ezt kellene értékként megfogalmazni. Persze nem úgy, pusztán diskurzus-szinten, ahogy azt jelenleg a politikusok nagy része teszi.
Megpróbálhatunk erre kiélezni egy elképzelést, de azt is mondhatjuk, hogy Kolozsvár Románia egy nagyvárosa, egy metropolisz. Akkor az egész stílus, a megjelenítés azt sugallja majd, hogy Kolozsvár metropolisz. Ez persze valamivel távolabb esik a kolozsvári magyarok elképzeléseitől.
Melyek a szakaszai egy ilyen munkának?
– Ezt kissé elsiették: amikor elkezdték a közönségtalálkozókat, máris azon vitáztak, mi legyen Kolozsvár zászlaja, címere. Ezek az értékek vizuális megjelenítései lennének, csakhogy nem volt szó arról, hogy milyen értékeket kívánunk megjeleníteni.
A polgármesteri hivatal tehát elkezdte ezeket a találkozókat, melyek arról szóltak, hogy milyen legyen a címer, annak színei, kell-e a városnak logó, vagy sem. Ezek politikailag nagyon hasznosak, hiszen rengeteg közönségtalálkozót jelentenek, a média figyelme folyamatosan a polgármesterre és a polgármesteri hivatalra irányul. Ez tehát inkább kampányfogás, politikai eszköz, mint valódi közmeghallgatás.
A lakosság véleménye persze fontos, de az ő véleményüket valamivel később kell kikérni. Első lépésként azt kellene megnézni, egyáltalán mit tudunk megfogalmazni Kolozsvárról, mi az, ami jellemző a városra? Mi tudja képviselni a város szellemiségét, értékét, kultúráját, történelmét, majd meg kell azt is nézni, mi az, ami megkülönbözteti Kolozsvárt a többi erdélyi és kelet-európai várostól.
Amikor megfogalmaztuk az értékeket és megvannak a márkapillérek, akkor elkezdhetünk arról beszélni, hogy ezt hogyan lehet vizuálisan kódolni, hogyan lehet erre egységes arculatot építeni, mi lehetne a márkaképünk, mit továbbítunk magunkról, milyen csatornákon, milyen célcsoportok fele.
Milyen szereplői vannak egy ilyen projektnek, várostervezőktől a különféle kulturális központok vezetőségéig? Kik azok, akiket mindenképpen be kell vonni ebbe a párbeszédbe?
– Hogyha Kolozsvárt regionális fővárosként, Erdély kulturális fővárosaként próbáljuk pozicionálni, akkor a régió összlakosságával konzultálni kellene. Az egyeztetéseken minden itt élő etnikum egyházai, civil szervezetei, kulturális intézményei jelen kell legyenek. És túl kell lépni azon, hogy valaki inkább sajátjának érzi a várost, mert egy más történelmi hagyományra, nagyobb történelmi bázisra hivatkozik. Fontos ugyanakkor, hogy a terv vizuális részét profikra, képzőművészekre, grafikusokra kell hagyni: itt nem működik az, hogy mindenki beleszól, s mindenki alakítani akarja.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
