2026. május 5. kedd
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A vizsgázó diákok 70%-a elbukta a pótérettségit is

K. M. K. M. 2010. szeptember 06. 18:36, utolsó frissítés: 2010. szeptember 07. 10:39

Miért kénytelen minden diák középiskolába járni, még akkor is, ha képességei ezt nem teszik indokolttá? – vetette fel az egyik szakközépiskola igazgatója.


A pótérettségire jelentkező 66330 diák közül 2143-nak sikerült a vizsgája, azaz 32,31%-nak. Ez az arány 40,33%-kal marad alul a tavalyi 72,64% arányhoz képest. A 6-os osztályzatot el nem ért diákok száma 44.749. 148 diákot másolási kísérlet miatt eltávolították az érettségiről.

Temes megye az éllovas a sikeresen érettségiző diákok aránya tekintetében: 71,96% ment át a vizsgán. Hunyad megyében a diákok 65,74%-a, Olt megyében 63,30%-a, Krassó-Szörény megyében 60,03%-a kap érettségi diplomát. A sereghajtó Galac megye: itt az érettségizőknek a


15,43%-a ment át.

Hasonlóan rossz eredményekről számoltak be a Iaşi (16,15%), Prahova (16,43%), Brăila (16,63%)és Botoşani (16,72%) megye tanfelügyelőségei is. Egyetlen diák sem kapott színtízes osztályzatot.



Holnap és holnapután azokat a dolgozatokat javítják ki, amelyek esetében óvást nyújtottak be a diákok. A végleges eredményeket csütörtökön függesztik ki.

Kovászna megyében két szakközépiskola – a Puskás Tivadar és a Gámán János szakközépiskolák – egyetlen diákjának sem sikerült az érettségije az első forduló alkalmából. Kíváncsiak voltunk, hogy most miként alakult az átmenési arány a két intézményben.

Elsőként a Puskás Tivadar Szakközépiskolát kerestük meg. Bár az oktatásügyi minisztérium közzétette az idei pótérettségi eddigi eredményeit, Újfalvi István, az iskola frissen kinevezett igazgatója kijelentette, nem szeretné kommentálni az eredményeket, hiszen ezek még nem véglegesek: sokan fellebbeztek.



„A fizika szakos kolléga ma is a fellebbezéssel foglalkozik, megvárjuk, míg meglesz a végeredmény. Ismerjük a rossz eredmények okait, egy picit összetett a dolog. Már a megnyitó alkalmából figyelmeztetjük főként a diákokat a hozzáállásuk megváltoztatására. Próbáljuk felhívni a jövő évben végzők figyelmét arra, hogy másképp álljanak a dolgokhoz. A tanárkollégáknak és a szülőknek is be kell kapcsolódniuk abba a folyamatba, amely a fejlődés útjára tereli az iskolát. Az érettségi nyári szessziójának sikertelensége a diákoknak a tanuláshoz való hozzáállását mutatja. Persze, több ok is hozzájárult ahhoz, hogy az érettségin ilyen rossz lett idén az eredmény: például az sem normális, hogy a végzős diákok a 12. osztály elején,


októberben tudják azt meg,

hogy számukra a fizika kötelező érettségi tantárgy lesz. Választható tantárgyból kötelezővé tették. Persze, lehet azt mondani a diáknak, hogy mindig, mindenből kell tanulni, de mégsem mindegy, ha 9. osztálytól tudja, hogy a fizika érettségi tantárgy, vagy csak 12. októberében tudja meg” – mondta.

Újfalvi helytelenítette azt a megoldást, hogy minden diák kénytelen középiskolába járni, még akkor is, ha képességeik ezt nem teszik indokolttá. „Mindenkinek kötelező módon – akár jó képességű diák, akár nem – középiskolában kell folytatnia a tanulmányait. Korábban lehetett úgy jó szakember valaki, hogy nem kellett feltétlenül középiskolai diplomát szereznie. Az elvárások elég nagyok, így a diákok egy része 12. osztályig lemorzsolódik, van olyan, aki pótvizsgáról pótvizsgára jut el az érettségiig. Ez is egyik tényezője a rossz eredményeknek” – hangoztatta Újfalvi.

Idén 112-en érettségiztek a Puskás Tivadar Szakközépiskolában, a pótszesszióban a fizika és a matematika bizonyult a legnehezebb tantárgynak. „A tanárkollégák teljesen ingyen és bérmentve egész nyáron tartották a felkészítő órákat. Volt érdeklődés, de nem akkora, mint amekkorára számítottunk” – tette hozzá Újfalvi.

Az ugyancsak sepsiszentgyörgyi Gámán János Szakközépiskola Kovászna megye másik iskolája, ahol az érettségi első fordulójában egyetlen diák sem vizsgázott sikeresen. Az érettségi lezajlása után a 67 diákból 13 diák ment át, de többen is fellebbeztek, főleg azok a diákok, akik külön-külön sikeresen vizsgáztak a különböző tantárgyakból, de nem jött ki a 6-os átlagjegy. „Olyan diák is van, akinek az érettségi átlaga 5.98 vagy 5.97. A legnehezebb a matematika volt, legalábbis ezt mondták a gyerekek, akikkel beszélgettem. Az eredmények szerint a


matematika és a román írásbeli

okozott problémát a diákoknak” – mondta el kérdésünkre Latzin Gábor igazgató.

A főtanfelügyelőség az eredményhirdetést követően a két iskola kivizsgálását rendelte el egy vegyes bizottság összehívásával, azonban erre várhatóan az iskolakezdést követően kerül sor.

Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője azt nyilatkozta a Transindexnek, a Gámán János és a Puskás Tivadar szakközépiskolák esetében már egyeztettek a két iskola vezetőségével az ott elért rossz eredmények kiértékeléséről. „Vegyes bizottságot hozunk létre a tanfelügyelőség és az iskolák alkalmazottai részvételével, akiknek az lesz a feladatuk, hogy egy hónap leforgása alatt tanulmányozzák és beazonosítsák, hogy melyek voltak azok az okok és problémák, amelyek egy ilyen sikertelen érettségi vizsgához vezettek. Ezek ismeretében meghozzuk a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a következő tanévben ilyen ne forduljon elő Kovászna megyében” – jelentette ki.

A pótérettségire egyébként 618-an iratkoztak be, ezek közül 582-en jelentek meg a vizsgán. Ebből 344-et elutasítottak, és 238-nak sikerült a vizsgája. Az átmenők aránya 40,89%-os. Román nyelvből és irodalomból 136-ot, matematikából 152-t, magyar nyelvből és irodalomból 15-öt, kémiából 5-öt, fizikából 14-et utasítottak el.

Tegnap az eredményhirdetés után megtörtént a fellebbezési kéréseknek a fogadása. Megyei szinten az érettségizők közül összesen 240-en kérték a dolgozatok újrajavítását, ebből 79 a román, 29 a magyar nyelv és irodalom, 91 a matematika, 16 a fizika, 12 a kémia, 11 a biológia vizsgán elért eredményét szeretné újraértékeltetni. Földrajzból és történelemből 1-1 dolgozat esetében fellebbeztek.

"A mai nap folyamán javítják a dolgozatokat, és reméljük, holnapra már meg is lesznek a végleges érettségi eredmények. Úgy értékelem, hogy


az átmenők aránya valós,

ugyanis azok, akik a nyáron nem tudtak átmenő jegyet kapni minden egyes tantárgyból, azok a két vizsga között eltelt időszak alatt nem is tudták pótolni azokat a hiányosságokat, amivel az érettségi nyári fordulója alkalmából szembesültek" – közölte Keresztély.

Maros megyében összesen 1244-en érettségiztek, a diákok 53,03% ment át a pótérettségin. 356 óvást nyújtottak be a sikertelenül érettségiző diákok – tudtuk meg Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettestől.

Hargita megyében a pótérettségire 966-an iratkoztak be, 46%-os az átmenési átlag. A 46%-os aránnyal Hargita megye a középmezőnyben helyezkedik el. Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő szerint ez az érték normális, aki tanult, az átment. „Lehetett volna rosszabb is, mint például Galac megyében, ahol 15,43%-os a sikeresen érettségizők aránya” - hangoztatta Ferencz, aki osztozik Újvári igazgató véleményén a szakiskolák eltűnését illetően.

„Az érettséginek vissza kellene adni szerepét, fontosságát, mivel enyhén fellazult. Természetesen ez nem a tanulók hibája, hanem az iskolarendszeré. Vissza kellene adni az inasiskolák, szakiskolák társadalmi megbecsülését, szerepét és funkcionalitását. Szakmát tanulni nem szégyen, és nem származik abból társadalmi hátrány. Az inasiskolák nem léteznek, mindenkit az érettségi diploma megszerzése foglalkoztat. A társadalomban pedig van egy olyan megítélés, hogy akinek nincs érettségije, az


nem vehető emberszámba.

Szerintem meg kellene változtatni ezt a közfelfogást, mert oda jutunk, hogy lesz orvosunk és ügyvédünk, nagyon sok diplomás emberünk, de nem lesznek szakembereink. Nem hátrány az, ha valakinek nincs érettségije, azonban előny, ha ismer egy szakmát. Tényleg léteznek olyan diákok, akik szakmát szeretnének tanulni, azonban most az iskolarendszer erre nem biztosít lehetőséget” - vélekedett a Hargita megyei főtanfelügyelő.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS