Román-magyar kártyajáték: mindannyian "păcălici"-ek vagyunk
B. D. T.
2011. július 23. 11:13, utolsó frissítés: 2011. július 25. 09:31
A román politikai erők mindig kijátsszák a magyar kártyát, de a románok is veszítenek ezzel. Valentin Stan, Eckstein-Kovács Péter, Szilágyi Zsolt.
Az utóbbi időben a székelyekkel és Székelyfölddel kapcsolatos „felvilágosító” tévés műsoráról a magyar közönség számára is széles körben ismertté vált Valentin Stan professzor előadása dominálta Tusnádfürdőn A „magyar kártya” – a román-magyar viszony depolitizálásának esélyei című beszélgetést, amelyen Szilágyi Zsolt ideiglenes EMNT-elnök és Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es politikus, Traian Băsescu elnök tanácsadója voltak az ellenfelei.
A hosszúra nyúlt vita után többen hozzászóltak a közönségből, kérdeztek, sokak szerint az egyik legpezsgőbb és legérdekesebb beszélgetésnek lehettek tanúi az idei Tusványoson.
„Not in your lifetime – nem ebben a korszakban” – válaszolta tömören a karizmatikus előadó arra a kérdésre, lehet-e depolitizálni a román-magyar viszonyt.
Traian Băsescut szeretik a székelyek,
pedig a kisebbségi törvényt a régióátszervezési elképzelésével egy „csomagban” akarja lenyomni a torkotokon, provokált Stan. A PDL és az RMDSZ koalíciós megállapodása értelmében június 30-ig el kellett volna fogadni a kisebbségi törvényt – ám a jogszabály nem ment át, és nem is fog, vélte.
Băsescu maga 2006-ban a kulturális autonómia ellen szólalt fel – amelyet a kisebbségi törvény is szorgalmaz –, és arra kérte Németh Zsolt fideszes politikust, mutasson neki működő autonómiamodelleket Európában, mert ő nem talált – olvasta fel az államelnök vonatkozó nyilatkozatát Stan. Közkeletű meggyőződés, hogy Băsescu és Orbán Viktor mennyire kedvelik egymást, és jó személyes kapcsolatban vannak – ám Băsescu a Wikileaks által kiszivárgott amerikai nagykövetségi jelentések szerint Orbánt az utolsó európai extremistának nevezte – folytatta a "kellemetlen igazságok" sorát.
Băsescu a gyulafehérvári incidensre – amikor román fiatalok megverték a teológia magyar rektorát, és magyarellenes jelszavakat kiabáltak – azt mondta, nem etnikai motivációjú volt – tett rá még egy lapáttal az államelnök „bűneinek” felsorolására. A történész folyamatosan provokálta Ecksteint, mint elnöki tanácsost, és biztatta, mondja el például azt Băsescunak, hogy a romániai magyar kisebbséghez hasonló arányú finnországi svéd kisebbség nyelve hivatalos nyelv. Az is egy modell,
nem kell folyton Koszovót emlegetni,
főleg mert semmi hasonlóság nincs az autonómiát követelő székelyek és a függetlenséget elnyert albán többségű tartomány esete között – vélte. Koszovó fölött Szerbia azért vesztette el a fennhatóságát, mert fizikai erőszakot alkalmazott a saját kisebbsége ellen.
Eckstein felhívta vitapartnerei és a hallgatóság figyelmét, ő ugyan Băsescu tanácsadója, ám véleménye nem feltétlenül egyezik meg az államelnöki hivataléval. Szerinte mindenképp politizált a magyar-román viszony. Ez a viszony egyrészt két ország – Románia és Magyarország – kapcsolatáról, másrészt a romániai magyarok és románok közti viszonyról is szól.
Eckstein Németh Zsoltot idézte, aki szerint a román-magyar viszony az utóbbi 90 évben nem volt ilyen jó, mint most. Ez egy bon mot, amelynek van valamelyest fedezete, vannak közös kormányülések, közösen újítanak fel műemlékeket, lesz közös földgázvezeték – ám összenő, ami összetartozik? Ez a két ország összenő, összetartozik? Van erre valódi akarat, az EU kényszerít rá, vagy a két nagy vezér, Băsescu és Orbán valóban jóban van? Van egy pozitívnak tűnő felszín, és vannak turbulenciák; úgy érzem, ezek nagy része a szimbolikus politizálás, érzékenységek körébe tartozik – fejtette ki. Nekünk, erdélyi magyaroknak nagyon fontos, hogy az államközi viszony jó, hiszen ha az anyaország és az az ország, ahol lakunk, balhézik,
mi vagyunk a hülyegyerek,
aki belekeveredik, és mindenki üt rajta egyet. Alapvető érdekünk, hogy a viszony jó maradjon, nem szabad hagyni, hogy elfajuljon, tette hozzá.
Ugyanakkor az erdélyi magyar-román együttélés legalább olyan fontos, mint a két állam közti kapcsolat. A romániai pártok sajnos valóban attól függően váltogatják hozzáállásukat, hogy pályáznak-e a magyarok szavazataira vagy sem.
Ha a PDL ellenzékbe kerülne, szintén elővenné a magyar kártyát. A PNL is sajnos megengedhetetlenül ellenséges kijelentéseket tett magyarokkal, RMDSZ-szel szemben – ezt le kellene építeni, ha ezt értik depolitizálás alatt, akkor erre szükség van – szögezte le a volt RMDSZ-es szenátor. Fontosnak nevezte azt is, hogy a romániai magyarok legyenek megértőbbek: tudja például a román gyerek, hogy ha idejön Tusnádfürdőre, akkor nem megverik, hanem megkínálják kürtős kaláccsal.
Szilágyi Zsolt szerint is akinek szüksége van a magyar szavazatokra, kevésbé durván játssza ki a magyar kártyát, mint a mindenkori ellenzék. A székelyeknek elvárt normalitás, hogy legyen egy regionális parlament, román percepcióban ez Románia feldarabolásával egyenértékű, és tabutéma. Két párhuzamos síkon folyik tehát a társadalmi diskurzus, ám a probléma lényegéhez a román politikai elit nem akar hozzányúlni, nem akar érdemben tárgyalni erről.
A román-magyar viszonynak mindig háromoldalúnak kell lennie:
nem lehet Románia és Magyarország között érdemi jó viszony anélkül, hogy ne beszéljenek az erdélyi kérdésről. Ám a román politikai elit nem tudott pozitív választ adni 90 éve az erdélyi kérdésre. Emlékeztetett arra, hogy Andreas Gross Európa tanácsi jelentése, amelyet állásfoglalás is követett, levonja azt a következtetést: az autonómiának konfliktus-megelőző hatása van. Ott, ahol többség és kisebbség meg tudnak egyezni a hatalom megosztásában, konfliktus előzhető meg, és stabilabb lesz az állam is.
Ezt a román politikai elit azóta is figyelmen kívül hagyja. A magyar kisebbség képviselőit ugyan meghívják a kormányba, de egyetlen stratégiai pozícióba sem engedik őket. Hogy a román-magyar viszony normalizálódjon, a román politikai elitnek kőkemény politikai akarattal kellene harcolnia, úgy, ahogy annak idején az Egyesült Államokban a fehér politikusok is kiálltak a bőrszínre való tekintet nélküli egyenlő jogokért. Mi hány román politikust láttunk, aki kiállna mellettünk? – tette fel a kérdést.
Sajnos nem változott a román politikusok hangneme az uniós csatlakozás óta sem; nemcsak nekünk van ebben felelősségünk, hanem a román politikumnak is – tette hozzá. A politikának konfliktusmegoldó szerepe is lehet, és nagy baj van, ha ehelyett inkább generálja azokat.
Eckstein rámutatott, magyarok és románok között is vannak, akik nagyon előítéletesek, és egyetértett azzal, a politikum erre rárakhat egy lapát benzint vagy szenet, vagy egy kanna vizet. Az lenne a jó szerep,
ha oltaná az indulatokat, nem gyújtogatná.
Szilágyi szerint ahol biztonságban érzik magukat az emberek, az etnikai politizálás jelszavai nem hívószavak. Romániában egy káros állapot jelzője, hogy mobilizálni lehet etnikai hívószavakkal, ebből az következik, hogy egy ideig legalábbis nem lehet kilépni az etnopolitikából. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy regionális alapon szövetségest kell keresni az erdélyi románok közt.
Ebben a kártyajátékban ti, magyarok, mindig "păcălici"-ek lesztek, mindig becsapnak: politikai partnereitek mindig ígérnek mindenfélét a szavazataitokért cserébe, aztán mikor a teljesítésére kerül a sor, akkor egyszerűen leszavaznak, mert többségük van – vázolta a többség és az „örökös kisebbség” szerepét Valentin Stan (a păcălici a becsapott, hoppon maradt játékost jelenti - szerk.megj.). Ugyanakkor hangsúlyozta: ebben a játékban nincs nyertes, a románok is vesztesek maradnak, ők is păcălici-ek, hiszen csak a konfliktust és a bizalmatlanságot mélyítik ezáltal.
A politikusok román és magyar részről egyaránt érdekeltek abban, hogy a választókat tudatlanságban tartva manipulálható tömeget tudjanak maguk mellett. A megoldás szerinte az lenne, ha a politikusok helyett az emberek döntenék el, van-e és mi a problémájuk egymással.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
