Milyen változásokat hozhat az új választási rendszer?
Sólyom István 2011. november 17. 16:48, utolsó frissítés: 17:23Csökken a törvényhozók száma, bevezetik a kompenzációs listát, és továbbra is egy fordulóban dőlnek el a mandátumsorsok. Az új választási rendszerrel a magyarság is jól járhat.
A PDL engedett az RMDSZ követeléseinek, és lemondott a parlament létszámának 300 fős maximalizálásáról, valamint az országos kompenzációs listaállítást is elfogadta, így a kormánykoalíció elviekben megállapodott a választási rendszerről. E szerint a képviselőház esetében marad az egyéni kerületes választási rendszernek nevezett, valójában vegyes szisztéma, amely annyiban módosul, hogy a képviselőházi helyek esetén bevezetnek egy, az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező szavazatokat összesítő országos kompenzációs listát, amely a pártok országos szintű teljesítménye alapján juttatja képviselői helyhez az egyéni versenyben alulmaradt jelölteket.
A megállapodás értelmében minden megyében két, egyéni választókerületben eldőlő szenátori helyet osztanak ki, míg a bukaresti körzetekből egy-egy szenátor jutna be a parlamentbe.
A képviselőházi helyek 65 százalékát az egyéni választókerületek nyertesei, míg 35 százalékát a kompenzációs listákról bejutó jelöltek töltik be. A szenátusba pedig kizárólag egyéni választókerületekből lehet bejutni. Így a következő választások után megalakuló parlament 88 szenátorból és 300 képviselőből fog állni. Ez azt jelenti, hogy a törvényhozás létszáma 81 fővel fog csökkenni. A paktum részeként az RMDSZ beleegyezett, hogy az önkormányzati és a parlamenti választásokat egyidőben tartsák meg, így mindkét megmérettetésre várhatóan 2012 novemberében kerül sor. A választás az előzőhöz hasonlóan egyfordulós lesz. A rendszer véglegesítése előtt az egyik legfontosabb, egyelőre nyitva hagyott kérdés az egyéni választókerületek határainak megrajzolása. Ez nagyban függ a népszámlálási adatoktól, amelyek legkorábban január végén látnak napvilágot.
Sok a homályos folt
“Még nem tudjuk pontosan, hány képviselői hely lesz megyénként, ami biztos, hogy nem lesz pártlista olyan értelemben, ahogy eddig volt. A listára az egyéni választókerületekben indult képviselők kerülnek fel az őket indító párt által meghatározott sorrendben” - válaszolta megkeresésünkre Márton Árpád. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese elmondta, listára való szavazás nem lesz, hanem a magyar választási rendszerhez hasonlóan, a relatív többséget szerzett képviselőjelölt automatikusan mandátumot szerez, míg az utána következő jelöltek szavazatait országos szinten összesítik, és az előre összeállított pártlista alapján, egy még meg nem határozott választási formula alkalmazásával alakítják mandátummá a töredékszavazatokat. “Egyelőre kérdés, hogy a mandátumelosztás során milyen módszert alkalmazunk, ezzel kapcsolatban még nem született döntés”- fejtette ki a politikus.
“A magyarországi választási rendszerhez képest annyiban különbözik a koalíció által elfogadott változat, hogy míg a magyar rendszerben bárki indulhat a választási listán, addig nálunk csak az, aki egyéni választókerületben is indult” - magyarázta a képviselő.
A választási küszöbre vonatkozó kérdésünkre a politikus elmondta, az előző rendszerben az 5 százalékos bejutási küszöb mellé egy alternatív határt is bevezettek, mely szerint minimum 6 képviselői ÉS 3 szenátori helyet kell megszereznie egy pártnak a parlamentbe való jutáshoz. Az újítás ehhez képest az, hogy jövőtől egy pártnak elég lesz egyik feltételt teljesítenie (tehát 6 képviselői VAGY 3 szenátori mandátumot megszereznie). “Arról is volt szó elvi szinten, hogy mivel az egyéni kerületek száma lényegesen csökkent az előzőhöz képest, akkor csökkenteni kell az alternatív küszöböt is, hisz nem lehet ugyanazokat az elvárásokat támasztani” - zárta Márton Árpád.
Kis választási aritmetika
A kompenzációs rendszerben a mandátumokat részben a többségi, részben pedig az arányossági elv alapján osztják ki. A többségi rendszerektől annyiban különbözik, hogy figyelembe veszik az egyéni kerületben elért eredményeket, és a töredékszavazatoknak korrekciós vagy kompenzációs lehetőséget biztosítanak. A leggyakoribb eljárás szerint egy meghatározott számú kompenzációs mandátumot osztanak el a magasabb szinten annak érdekében, hogy kiegyenlítsék az aránytalanságot. A korrekciós mandátumok számát úgy kapják meg, hogy az alacsonyabb szinten szétosztott mandátumok összegét kivonják az összes mandátum számából, mely általában a parlamenti helyek számával egyenlő. A román választási rendszer esetében az alacsonyabb szinten, vagyis az egyéni választókerületekben szétosztott mandátumok száma 195, amelyet kivonva a 300-ból, az összes képviselői mandátum számából, megkapjuk a korrekciós mandátumszámot, a 105-öt.
A kompenzációs listás mandátum kiosztásához egy táblázatot állítanak össze, amelyben minden mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt egy számoszlopot képeznek. A mandátumokat a legmagasabb átlag elve alapján osztják ki. Mivel a legmagasabb átlag formulákat listás rendszerekben szokták alkalmazni, így ezek alkalmazását mutatjuk be az alábbi példák során. Ebben a fázisban háromféle osztósorral (a d’Hont, azaz 1-2-3-4, a Saint-Lague, azaz 1-3-5-7, és a módosított Saint Lague, azaz 1,4-3-5) számolhatnak.
A számoszlop első száma az adott lista töredékszavazatainak száma, a következők pedig az adott lista töredékszavazatainak száma elosztva a fenti három módszer által javasolt osztósorral. A műveletek elvégzése után megkeresik a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában az megtalálható, az a lista kap egy mandátumot, majd meg kell keresni a következő legnagyobb számot, és az a lista is mandátumot szerez. Az eljárás az összes mandátum kiosztásáig tart. Abban az esetben, ha a táblázatban a legnagyobb szám esetén egyenlőség fordul elő, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik addig még nem szerzett, vagy amelyik kevesebb mandátumot kapott, végső esetben, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapta.
A magyar választási rendszerben a kompenzációs listás mandátumok és az EP választások mandátumainak kiosztásakor a d’Hont módszert használják. Romániában 2008-ig szintén ezzel, a nagypártoknak kedvező módszerrel éltek.
Az új rendszer körül még sok a bizonytalansági tényező, viszonyítási alapok és biztos kiindulópontok hiányában lehetetlen mandátumkalkulációkba bocsátkozni a rommagyar pártok képviselőházi választási szereplését illetően, ám általánosságban elmondható, az újonnan elfogadott szisztéma sajátosságai kedveznek a magyar képviseletnek, és közös indulás esetén arányaiban a mostanival megegyező parlamenti képviselet érhető el.
A szenátori helyek esetén viszont könnyű kiszámolni, hogy optimális esetben a rommagyarság nyolcfős frakciót tudhatna magáénak a csökkentett létszámú szenátusban, ugyanis Hargita és Kovászna megyében két-két jelölt, Maros, Bihar, Szatmár és Szilágy megyében pedig egy-egy magyar jelölt futhat be.
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
