2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Három kötetben írják meg Székelyföld történetét

Kertész Melinda kérdezett: Kertész Melinda 2013. február 18. 16:55, utolsó frissítés: 2013. február 20. 09:38

Egyed Ákos projektkoordinátor szerint a történetírás egyik nagy feladata, hogy a székelységet, a magyarságot hozzásegítse ahhoz, hogy reálisan tudja kezelni a múlt kérdéseit.


Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere február 7-i sajtótájékoztatója keretében számolt be arról, hogy hivatala felkért egy csoport történészt, hogy egy átfogó munkában írják meg a Székelyföld történetét. A csoport koordinátora Egyed Ákos történész, a háromkötetesre tervezett munkát ő irányítja. A Transindexnek a kötetek felépítéséről, a szerzőkről és a célközönségről beszélt.


Hol tartanak a munkával, és kik lesznek a szerkesztői gárda tagjai?

Egyed Ákos: – Több mint egy évvel ezelőtt kért fel minket Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere, de Budapesten is felkarolták ezt az ügyet. Felkértek négyünket arra, hogy kezdjük el ennek a székely történelmet összefoglaló háromkötetes kiadványban megjelenő munkának a szervezését, toborozzuk a szerzőgárdát. A felkérést elfogadtuk, azóta már többször egyeztetünk, megalakult a szerkesztőbizottság, amelynek összetétele egyébként még mindig nem végleges, bővíthető. Elsőként engem kértek fel, aztán Kolozsvárról Pál Judit egyetemi tanárt, Budapestről Oborni Teréz egyetemi tanárt, a fejedelemség korának kutatóját és Székelyudvarhelyről Hermann Gusztáv Mihályt.

Ez a "négyesfogat" összeállt, felkerestük a lehetséges szerzőket, és megkértük őket, hogy készítsenek egy tartalomjegyzéket, így már a fejezeteket is sikerült kijelölni. A fejezetek közti határvonalat a felkért szerzőkkel közösen alakítottuk ki. Most már ott tartunk, hogy mindenki hozzákezdett legjobb tudása szerint a nagy munka tudományos előkészítéséhez. Nyilvánvaló, hogy olyan szerzőket kértünk fel, akik az illető kérdésben, korszakban, vagy annak egy részében számos tanulmányt, kötetet jelentettek meg, közismertek. Nyilván, nem elejéről kell kezdeni a kutatást, hanem összegyűjteni azt, amit valaki elvégzett. Nagy hangsúlyt helyezünk az utóbbi húsz évben vagy már korábban a székelységről megjelent történeti munkák átnézésére, tanulmányozására, hogy ezeknek a lényege mind kerüljön be ebbe az átfogó történelmi munkába.


Kik a felkért szerzők?

– A székely őstörténet és a középkori székely történelem fejezet szerzői: Kordé Zoltán, akinek több tanulmánya megjelent a témában, de egyik kötete, A székely kérdés különösen ismert, Benkő Elek, akinek a székely középkorral kapcsolatos kutatásai megkerülhetetlenek. Most jelent meg egy kétkötetes tanulmánykötete, amely nyilván elősegíti ennek a munkának a megírását. Ők az első kötet szerzői.

A második kötet az erdélyi fejedelemség kialakulásától egészen a '48-as forradalomig tartana. A fejedelemség kori fejezet szerzői Oborni Teréz és Balogh Judit, a 18. századról Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi kutató ír. Ő az MTA külső tagja, közismert a 18. századi kutatásairól. A reformkort, 1790-től 1848-ig Hermann Gusztáv írja meg, és rám esett a választás a 1848-49-es székely történet megírása kapcsán. Ezzel fejeződne be a második kötet.

A harmadik kötet az abszolutizmus korát (1849-1867) vázolná, ennek szerzőjére vagy szerzőire vonatkozó döntés még nem körvonalazódott. Majd a dualizmus kora következik, ennek a szerzője Pál Judit és Balaton Petra budapesti kutató, akinek szintén közismert kötete jelent meg A székely kérdés a 19. század végén a 20. század elején címmel. Aztán jönne a továbbiakban a székelység a világháborúban (1914-1918), ezt Csikány Tamás hadtörténészre bíztuk. Többször írt már másokkal együtt székely vonatkozású kérdésekről. Következik a 20. századnak az 1919-től 1940-ig tartó időszaka, amit Bárdi Nándor vállalt, munkáját Nagy József segítené. Mindketten közismert magyarországi történészek, sokat foglalkoztak erdélyi kérdésekkel. Az 1940-1944 közötti időszakról Oláh Sándor írna, szintén közismert kolléga, számos kötete forog közkézen a témában.

A Székelyföld az 1944 utáni Romániában rész szerzője Novák Zoltán, őt Nagy Mihály és László Márton segítik. Ez egy kevésbé kutatott terület, de mindhárman sokat foglalkoztak és elég sokat írtak erről a korszakról. Megemlíteném, hogy koordinálnák ennek a csoportnak a munkáját több szempontból, hisz össze kell gyűjteni az anyagot, a szerzőket értesíteni kell bizonyos határozatokról, a határidőkről, ezt Kolumbán Zsuzsánna székelyudvarhelyi történelemtanár és kutató vállalta. Az anyagi oldalt, meg a tulajdonképpeni összefogását a polgármesteri hivatal és a polgármester vállalta.


Kinek szól ez a könyv, ki lesz a célcsoport?

– Sokat vitáztunk, beszélgettünk erről. Arra jutottunk, hogy ne legyen egy agyonjegyzetelt és kimondottan a tudomány magas régióit kedvelő közönségnek szóló munka, hanem egy olyan olvasói réteget szólítson meg, amely érdeklődik a székely történelem iránt, és egy tudományosan megírt összefoglalót elsajátít, azt képes és hajlandó elolvasni, arról gondolkodni. Tehát értelmiségi rétegről van szó elsősorban, mert nemrég megjelent, ugye, a székely tankönyv, és sok népszerűsítő és ismeretterjesztő kiadvány jelenik meg, ezek más olvasói rétegekhez jutnak el. Tehát egy olyan olvasóközönségre gondolunk, amely ez iránt a viszonylag nagy terjedelmű székely történelem iránt érdeklődik.


Mitől lesz különleges ez a munka?

– Tudomásunk szerint ilyen eddig még nem jelent meg, és úgy éreztük, bizonyos értelemben olyan visszajelzések érkeznek, hogy várják ezt a munkát. Arról nem is beszélve, hogy mostanában sok szó esik a székelyekről, a székely történelemről, a székelyek jelenéről. Azt hiszem, hogy egy ilyen munka, ha elkészülhet, segít áttekinteni azt a hatalmas történelmi időszakot, amióta a székelység megjelent a történelemben, és azokat a sajátosságokat kiemeli, amelyek a székelység történelmét olyan érdekessé, érdekfeszítővé teszik. Tele van különlegességgel, sajátossággal, ami hozzájárult ahhoz, hogy – véleményem szerint – a székelység megmaradhatott azon a szállásterületen, amelyen annak idején megtelepedett és identitását meg tudta őrizni.

Ez rendkívül fontos, a történetírásnak, a történettudománynak az az egyik nagy feladata, hogy a történelmi tudatot, jelen esetben a magyar történelmi tudatot, a székelység történelmi tudatát tisztán tartsa, és lehetőleg hozzásegítse a székelységet, a magyarságot ahhoz, hogy reálisan tudja kezelni a múlt kérdéseit, amelyek nyilván segítenek a mában való eligazodásban is, amennyiben a múltfeltárás, a történelem valóban azt a célt szolgálja, hogy a valót, az igazat hozza felszínre a múltból.


Beszéltek már arról, hogy mi lesz a könyv címe?

– Erről is sok vita folyt, és egy nemrég tartott értekezleten az a vélemény alakult ki, hogy legyen a címe Székelyföld története. Azért nem mondanám, hogy végleges verzió, mert egy-két helyről visszajelzés érkezett, mely szerint a címből nem kellene kimaradnia a székelyek, a székelység szónak. De ezen még lehet vitázni, erről még lehet értekezni, de a lényegen nem változtat.


Mikorra várható a könyv elkészülte?

A kéziratnak 2014 végére kellene elkészülnie. A határidőket minden szerző ismeri, minden szerző vállalta, hogy be is tartja azokat, meglátjuk, és reméljük, hogy minden rendben fog menni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS