2025. december 17. szerda
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Kovászna megye: 0,4% ateista, 73,7% magyar, 50,8% nő

B. D. T. B. D. T. 2013. július 05. 16:52, utolsó frissítés: 18:09

Kevéssel “duzzasztották” a lakosságszámot, így ismét a legkisebb megye lett az országban. Sepsiszentgyörgyön csökkent, máshol nőtt a magát romának valló személyek száma, Ozsdolán 75-ről 811-re.


Kovászna megyében csupán 0,5%-ot tesz ki azon személyek aránya, akiket utólag, a közigazgatási adatbázisokból kapott adatok alapján „indirekt” módon számoltak meg a 2011. október 20-i népszámláláskor. Az ország legkisebb megyéjének lakossága így 210.177 személy volt ezen a dátumon, amelyből 50,8% nő; a 2002-es adatokhoz képest több mint 12 ezer fővel, 5,5%-kal csökkent a megye állandó lakossága – derült ki a megyei statisztikai hivatal szakembereinek mai sajtótájékoztatóján.

Illés Andrea, a hivatal vezetője és Lőrinczi Ferenc, a megyei népszámláló bizottság tagja tájékoztatta a sajtót, terepen 206.000 személyt számláltak meg a számlálóbiztosok, az utólag nyilvántartásba vett személyeket


Bukarestben adták hozzá ehhez a számhoz.

A lakossági nyilvántartás adatbázisát – ahol esetenként még akár olyan személyek is szerepelnek, akik több évtizede nem élnek az országban – központilag többféle adatbázissal vetették össze, pl. a nyugdíjbiztosító, munkaügy, adóhivatalok nyilvántartásaival, és akikről 2011 októberében, valamint az azt megelőző és következő hónapban adatot találtak, ami arra utalt, hogy az országban élnek, azokat vették bele a népszámlálásba. Ezekről a személyekről viszont etnikai, vallási hovatartozási, valamint anyanyelvre vonatkozó adatok értelemszerűen nincsenek. 5800 ilyen személy van Kovászna megyében.





A Kovászna megyei szakemberek elmondása szerint a megye lakosságának etnikai, vallási, anyanyelvi megoszlására vonatkozó arányok kiszámolásánál a 100%-ot nem a teljes, kiegészített lakosságszám jelenti, hanem azoknak a száma, akikről ezt az adatot felvették (tehát azok sem kerülnek bele, akiket terepen kérdeztek meg, és nem nyilatkoztak ezekről a kérdésekről).

Lőrinczi úgy véli, az adatokat mesterségesen felduzzasztani nem lehet; mindenki, aki szerepel a 2011 óta létező közigazgatási adatbázisokban, egyedi személyazonossági számmal rendelkezik. Várhatóan a következő népszámlálásokkor Romániában is a nyugati országokban már működő módszerrel járnak majd el, vagyis a létező adatbázisokat alapul véve utólag kérnek hozzá kiegészítést, megerősítést, pl. interneten vagy levélben.

Az ország más megyéiben nagyobb arányban kerültek be utólag személyek a közigazgatási adatbázisokból, pl. Bukarestben majdnem annyian, mint amekkora Kovászna megye lakossága összesen. Az előzetes eredmények alapján még úgy számolták, az ország legkisebb megyéje immár Tulcea, ám mivel ott 14.305 személyt számoltak hozzá a terepen felvett adatokhoz,


Kovászna megye visszakerült az utolsó helyre, ami a lakosság számát illeti.

204.060 lakos nyilatkozott Kovászna megyében a nemzetiségéről, ezek 73,7%-a magyarnak (150.468), 22,1%-a románnak (45.021), 4,1%-a romának (8267) vallotta magát, a maradék – kevesebb mint 300 személy – más nemzetiséget jelölt meg. A 2002-es népszámláláshoz képest csak a magukat romáknak vallók aránya nőtt.

Sepsiszentgyörgyön 2002-ben 932-en, 2011-ben csupán 398-an vallották magukat romának, a többi magyar többségű városban pedig pont fordított volt a változás, jellemzően nőtt a magukat romának vallók aránya. A legnagyobb számban Előpatakon (2172), Bölönben (1306), Ozsdolán (811), Hídvégen (702), Bardóczon (639), Nagybaconban (539) vallották magukat romának. 11 évvel ezelőtt is Előpatakon élt a legtöbb roma származását vállaló lakos, 1778. A 2002-es népszámláláshoz viszonyítva a legnagyobb növekedés Ozsdolán volt – akkor még csupán 75-en vallották magukat romának.



204 ezren nyilatkoztak anyanyelvükről, 75,3%-uk a magyart, 24,6%-uk a románt jelölte meg, 0,04% a romanit, 0,03% a németet, az ettől eltérő anyanyelvűek aránya kevesebb mint 0,03%. Felekezeti hovatartozásukról 203,7 ezren nyilatkoztak, 36,2% római katolikus, 33,3% református, 21,3% ortodox, 4,3% unitárius, 2,3% pünkösdista, 0,6% Jehova Tanú, 0,4% evangélikus, 0,4% adventista, 0,2% baptista, 0,1% görög katolikus, más felekezetű összesen 0,5%, és


vallás nélküli vagy ateista 0,4%.

Érdekes változás a 2002-es népszámláláshoz képest, hogy nőtt a vidéken élők aránya, 2011-ben 52% volt - mondta el Illés Andrea. A megyeszékhely Sepsiszentgyörgy lakossága 56.006 fő, Kézdivásárhelyé 18.491, Kovásznáé 10.114, Baróté 8672, Bodzafordulóé 7528. A legnépesebb község Zágon, ahol 5282-en laknak.

A városok lakossága tehát visszaesőben: Sepsiszentgyörgy lakossága 2002 óta 5537 fővel csökkent, Kézdivásárhelyé 1997-tel, Kovásznáé 1255-tel, Baróté 998-cal, Bodzafordulóé 1398-cal. Legnagyobb számban Előpatak (777), Árkos (231), Bölön (216), Illyefalva (183), Sepsikőröspatak (132), Torja (109) népessége nőtt – egyes településeken a nagyarányú roma népesség további növekedése a magyarázat, máshol, pl. Árkos esetében pedig a Sepsiszentgyörgyről tömegesen kiköltöző családok járultak hozzá a populáció növekedéséhez.

Korcsoportok szerinti bontást tekintve a megye lakossága elöregedőben, a kiskorúak (0-14 évesek) aránya 17,5%, a fiataloké (15-24 évesek) csupán 12%. A 25-64 évesek teszik ki a populáció 55,4%-át.

Családi állapotát tekintve a Kovászna megyeiek 46,2%-a él házasságban, 41,2% soha nem élt házasságban, 4% elvált, 8,5% özvegy. Érdekesség, hogy 10,6 ezren nyilatkozták azt, hogy


élettársi kapcsolatban élnek.

A megye 10 éven felüli stabil lakosságának 9,8%-a volt 2011. október 20-án felsőfokú végzettségű, 2002-ben ez az arány csak 4,2% volt. 4024 személy analfabéta, 46,1% alacsony végzettségű, 41,9% középfokú végzettségű.

A népszámlálás napján 12 hónapja vagy több ideje külföldön tartózkodó Kovászna megyeiek száma 5377 személy volt, ez evidens módon csak a vendégmunkások egy részét jelenti. A stabil lakosságba bele nem számolt, külföldön tartózkodó személyek közül a legtöbben Olaszországban (2081), illetve Magyarországon (1576) laktak a népszámlálás napján. Legnagyobb arányban a 20-39 évesek képviseltetik magukat köztük. 12 hónapnál rövidebb időszakra 5448-an távoztak külföldre 2011 októberében, több mint 3 ezren férfiak. A legtöbben Magyarországon tartózkodtak (2561), valamint Olaszországban (895) és Németországban (792).

A stabil lakosság munkaügyi helyzetére, lakásviszonyaira stb. vonatkozó adatokat csak októberben közöl az Országos Statisztikai Intézet.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS