Regionalizációról Bálványoson: még jó, hogy minden Olt-mentinek fontos a humor
B. D. T.
2013. július 12. 20:44, utolsó frissítés: 2013. július 14. 23:31
Liviu Dragnea nem fél a székely régiótól, csak azt szeretné, az etnikai szempont ne legyen egyedüli. A kormány nem erőltetheti az emberekre az elképzelését, a cél együtt találni megoldást.
A bálványosi Best Western Grand Hotelben zajlott a tizedik közvita a regionalizációról Liviu Dragnea kormányfőhelyettes részvételével. Az elhangzott nyilatkozatok szerint több szempontból is rendhagyó volt ez a találkozó: nagyobb érdeklődés övezte, mint a korábbiakat (mivel a romániai magyar politikai pártok mindegyike egy Hargita, Kovászna és Maros megyét magában foglaló régiót szeretne, a helyi döntéshozóknak, polgármestereknek, tanácselnököknek, civil szervezetek képviselőinek szemmel láthatóan fontos és kihagyhatatlan alkalom volt egy nyilvános fórumon a kormány képviselőivel és szakértőivel közösen megvitatni az elképzeléseket). A hangulat jó volt, sikerült kényes kérdéseket oldott, laza hangulatban és racionálisan megvitatni, bárki felszólalhatott – hangzott el a záró sajtótájékoztatón.
Az is kivételes volt, hogy nem egy megyeközpontban, hanem egy eldugott kis üdülőtelepen, a hegyek között szervezték meg a házigazdák, azaz Kovászna Megye Tanácsa. Tamás Sándor megyei tanácselnök újságírói kérdésre el is mondta, nem titok, hogy az volt a cél, felhívják a figyelmet egy infrastrukturális szempontból elhanyagolt, ám turisztikai potenciálját tekintve országos jelentőségű térségre. A Sepsibükszád-Bálványosfürdő-Torja közti 35 km-es út borzasztó állapotban van, a megyei önkormányzat azt reméli, ha ismét lead egy pályázatot az út felújítására, prioritásként kezelik majd a fejlesztési minisztériumban.
A közvita előtt Kovászna megyei politikai és más szervezetek - köztük az EMNP, SZNT, HVIM - képviselői a Székelyföld régiót követelő feliratokkal, Székelyföld-táblával és zászlóval várták a minisztert, de ez a statement jellegű akció is civilizáltan, békésen folyt le, utána mindenki bevonult a konferenciaterembe, ahol elsőként Vasile Dancu volt közigazgatási miniszter, szociológus köszöntötte a résztvevőket és őszinte közvitát ígért.
Liviu Dragnea kormányfőhelyettes olyan szakértőkkel, akadémikusokkal érkezett, akik a reginalizációs elképzeléseket kidolgozták.
A regionalizáció fő célja a román állam modernizálása,
meg akarjuk hallgatni egymás véleményét, és remélhetőleg nem politikai, ideológiai érvek lesznek ezek – mondta Dancu. Azt szeretnék a regionalizációval, hogy az adók helyben maradjanak; a vitában fontos a gazdasági, szociális, integrációs szempont; az etnicitás tényezője is fontos, de nem fontosabb, mint a gazdasági – mondta, átadva a szót Tamás Sándornak, aki nemcsak románul, hanem magyarul és németül is köszönötte a jelenlévőket.
1000 éves múltra visszatekintő település Bálványos, amely románul Balvanyos, nem sokban különbözik a két helységnév, de nekünk fontos az ékezet – hangsúlyozta bevezetőjében a tanácselnök, aki ezután Székelyföldről elmondta, itt a medve is otthon van, itt a legtisztább a levegő Európában, ez a borvizek hazája, a romániai ásványvizek 55%-át itt palackozzák.
Az RMDSZ igazi decentralizációt szeretne, ami az emberek szükségletének megfelel – sajnos jelenleg Romániában újraközpontosítás folyik, ami többek közt érinti a pénzügyet, egészségügyet is. Az RMDSZ meg akarja oldani a problémát – mondta Tamás Sándor, aki meglepetés-ajándékokat is adott Dragneának: többek közt egy helyileg készített kerámiatálat, „amibe csak a három megye fér bele”.
Dragnea bemutatójában a jelenlegi régiókat bírálta,
és a központosítást okolta, hogy Bálványoson és máshol az országban ilyen rosszak az utak. A közigazgatás struktúrája keveset változott 1989 óta, egy szovjet típusú rendszert örököltünk, amely nem tette lehetővé, hogy átláthatóan költsék el az infrastruktúra-fejlesztésre szánt pénzeket – vélte.
A kormányfőhelyettes egy akadémikusok és szakértők közreműködésével készült elemzés szintézisét mutatta be a közvitán. Miért van szükség regionalizációra? Az ország kiegyensúlyozott fejlődéséhez, a szegény és gazdag térségek közti különbségek kiegyenlítéséhez – adta meg a választ.
A régi, bürokratikus rendszer támogatói nem akarják a regionalizációt, mert profitálnak a jelenlegiből, ám az ország és a polgárok érdekei azt kívánják, új rendszert alakítsanak ki, amely hatékonyabb. Az állampolgár most egyik irodaablaktól a másikig zarándokol, a rendszer megalázza őt,
ez a szovjet típusú rendszer maradványa,
és ezt a jelenséget meg kell szüntetni – mondta Dragnea, aki hosszasan ecsetelte a bürokrácia mechanizmusait, amelyek súlyosan károsítják a polgárok érdekeit. Csak a regionalizációval lehetséges, amit a kormány tervez: egyablakos rendszert vezetnének be, ahol a lakos mindent el tud intézni, nem kell intézményről intézményre vándoroljon.
Ugyanakkor ez nem jelent föderalizációt, nem lennének régiós kormányok, csak adminisztratív régiós tanácsok; több hatáskört kapnának a polgármesterek, helyi döntéshozók, az országos programokat azonban továbbra is a kormány koordinálná, finanszírozná.
Dragnea ezután a régiók kialakításának funkcionális kritériumait vázolta. Először is hangsúlyozta, nincs végső döntés a régiók kialakításának hogyanjáról, még az elemzési szakaszban tartanak, és további közvitákat szerveznek, ahol várják az észrevételeket, javaslatokat. A régiófejlesztési és közigazgatási miniszter úgy véli, mielőtt döntés születik, jobb tízszer, százszor vagy akár ezerszer megvizsgálni a kérdést, hiszen az a cél, hogy egy jobban működő Románia felé induljunk el.
A kormány a régiók három modellje közül – központosított, bipoláris és multipoláris – az utóbbit tartaná üdvösnek, amely nemcsak egy vagy két nagyváros fejlesztését teszi lehetővé, hanem minden települést egyszerre fejlesztenének. További szempont a régió területének alakja,
a régióközpontnak könnyen megközelíthetőnek kell lennie az egész régióból.
A mozgások – demográfiai migráció, kereskedelem stb. – elsősorban a régión belül történjenek; a természeti erőforrások és potenciálok kihasználása érdekében a régiónak inkább nagynak kell lennie, nem pedig kicsinek. Fontos szempont, hogy minél változatosabb legyen a régión belül a foglalkozások palettája; végül pedig legyen minél sokszínűbb etnikailag és vallásilag is a régió (multikulturalizmus mint a hatodik funkcionális kritérium).
Dragnea elmondta, a kormány azt szeretné, a 8-10 régióközpont ne azt a szerepet töltse be a régiók életében, mint most Bukarest; nem akarnak mindent a központokba koncentrálni, sőt, az intézményeket szétosztanák a régió városai között, hogy megvalósuljon a valódi decentralizáció, mert fontosnak tartják a multipoláris régiómodellt.
A regionalizációnak két fő célja van: a kiegyensúlyozott térségfejlődés, és hogy minden állampolgárnak minőségi szolgáltatásokat nyújtson az állam. Azok a nagyvárosok, amelyek eddig a régiókon belül prioritást élveztek, továbbra is megtartják növekedési csomópont jellegüket, de nem állunk meg itt, más városok is kapnak pénzt, és a községeknek is külön keret lesz fejlesztésre – mondta a miniszter. Dragnea elismerte, mivel a Központi Régióban Brassó a fejlődési gócpont, ahová a pénzek mentek, a jelenlegi régió nagy részébe nem értek el a fejlesztési alapok; hatalmas egyenlőtlenségek vannak, emiatt sokan elégedetlenek – összegzett.
Az RMDSZ álláspontját Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere ismertette. Mint mondta, a modernizációra való törekvés közös alap a beszélgetéshez, ugyanakkor szükséges leépíteni az előítéleteket – a székelyek és Székelyföld nemlétezését deklaráló nyilatkozatokat cáfolva röviden történelmi példákat mutatott be, a sort a gyulafehérvári nyilatkozattal zárva, amely garantálta a Romániához csatolt területeken élő, kisebbségi sorsba került nemzetiségek autonómiához való jogát. A magyarok nem emigráltak ide máshonnan, hanem régóta itt élnek, szeretik ezt a földet, és modern Romániában akarnak élni – hangsúlyozta.
A fejlesztéspolitikáknak a megyék közti különbségek leépítése lenne a célja, ám ez eddig nem történt meg, a fejlődésbeli különbségeket sikerrel rejtették el a régiókban. A regionalizáció célja a jó kormányzás, a hatékony adminisztráció – fejtette ki a polgármester. Egy közvélemény-kutatás szerint a legtöbb közigazgatási területet az állampolgárok a régiókhoz rendelnék. Antal Árpád cáfolta azt az érvet, hogy a három megye egyesítésével szegény régió jönne létre. Székelyföld nem a legszegényebb térség,
Kovászna, Hargita és Maros is az átlag fölött fizet be
a központi költségvetésbe – hivatkozott az állami statisztikákra a polgármester. A régiós fejlesztési pénzek eddig egyenlőtlenül oszlottak meg, Bukarestbe ment a legtöbb befektetés, ott a legmagasabbak a fizetések. Eddig a megyék közti különbségek nemhogy csökkentek, de nőttek – ha ugyanezek a régiók maradnak, az tovább növeli az egyenlőtlenségeket. A Központi Régióban a székelyföldi megyék kevesebb pénzt kaptak, mert a GDP régiós átlaga magas volt, illetve mivel Brassó és Szeben városa mint fejlődési központ verseny nélkül kapott pénzeket.
Mindenkitől, aki Kovászna, Hargita vagy Maros megyében él, elveszünk, ha nem változtatunk ezen a logikán, a 3 megye 180 millió eurót veszít – érvelt a polgármester. Nem akarunk egyenlőtlen harcot, hanem partnerséget és esélyt arra, hogy fejleszthessük a településeket – tette hozzá. Az RMDSZ megoldása a parlament előtt van; a három megyéből álló régiót javasolnak, Marosvásárhely központtal, igazi decentralizációt, a mostani régiók átszervezését.
Antal Árpád a zászlóbotrányokra utalva felemlítette, Romániában csak Kovászna és Hargita megye zászlóját tiltották be. Mi a székely zászlót soha nem a román helyett, hanem melléje tűztük ki, a székelyek is modern Romániát szeretnének – jelentette ki, a jelenlévőktől hosszan tartó tapsot kapva.
Dragnea azt ígérte, javasolni fogja, a kormány minél hamarabb tegye lehetővé a helyi településeknek, fogadhassák el saját zászlójukat. Ezt a kérdést eddig nem szabályozták, ebből adódtak a gondok – vélte.
Mi a székelységben saját magunk szeretnénk dönteni a saját dolgainkról – mondta többek közt felszólalásában Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere, aki emellett azt is nehezményezte, a Héjjasfalva-Székelykeresztúr út feljavítására 20 év alatt nem sikerült pénzt szerezni. Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke köszöntötte a kormányfőhelyettest Székelyföldön, és átadta neki az SZNT elnökének, Izsák Balázsnak a nyílt levelét.
Korodi Attila RMDSZ-es képviselő azt hangsúlyozta, az európai példák is az mutatják, a hegyvidéki térségeknek, mint amilyen Székelyföld, külön fejlesztési politikák kellenek. Emellett arra kérte a kormányt: a helyi hatóságokat, amelyek kisrégiókat, szabad társulásokat akarnak létrehozni, ne akadályozzák többé a prefektúrák. A képviselő végül hivatkozott az Európa Tanács chartájára, amely szerint nem javallott, hogy jelentős etnikai közösségeket olyan régiókba olvasszanak, amelyekben kisebbséggé válnak. Végül bírálta a pénzügyminisztérium egyik döntését, amely homlokegyenest ellentmond a decentralizációs elvnek: 65 munkahelyet vettek el Csíkszeredától, és Brassónak adták, ez egy központosító intézkedés.
Az EMNP javaslatait Benedek Erika Kovászna megyei önkormányzati képviselő adta át Dragneának. (Mint ahogy Dancu megjegyezte: az egyetlen női felszólaló. Kérdése, hogy "hol vannak a székely nők?", válasz nélkül maradt. Még egy kontextusban esett szó a nőkről: amikor a székelyföldi románok képviselője nehezményezte a miniszternek, hogy csak székelyruhás lányok álltak a bejáratnál, ő azzal replikázott: neki kellett volna Bukarestből hoznia román nőt?)
Benedek Erika kifejtette, Székelyföld történelmi régió, amelyet nem lenne szabad felosztani, és amely autonóm szeretne lenni. Kérte, vegyék figyelembe a helyiek szempontjait a regionalizációs folyamatban.
A felszólalók közt volt egy „tiszteletbeli erdélyi”, a Maros megyében élő, de Valceáról származó Iulian Badea is, aki az önkormányzati jegyzők szakmai egyesületét képviselte. Üdvözlöm Székelyföldön – szólt (tapsot aratva) a kormányfőhelyetteshez, és felajánlotta a szervezet szakmai segítségét a regionalizációs átszervezésben.
Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor humorosan felvetette, az Olt felső folyása mentén élő székelyek is „oltmentiek” (oltyánok). Ugyanakkor ő is hangsúlyozta, a 10 régió nem racionális megoldás az RMDSZ szerint, a régióátszervezésnél a történelmi, kulturális, etnikai kritériumokat is figyelembe kell venni. Azt a kérdést intézte a kormányfőhelyetteshez,
a közvita valóban befolyásolja-e a döntést a régiókról?
Dragnea szerint a kormány nem erőltetheti az emberekre az elképzelését. A közvita célja, hogy együtt találjunk megoldást – mondta.
Nem beszéltünk a fejlesztési régiók hatásköréről – hívta fel a figyelmet Klárik László RMDSZ-es szenátor. Szükséges a tudományos, szakmai megközelítés – de ugyanolyan fontos az érzelem, figyelembe kell venni azok érzéseit, akik itt élnek – hívta fel a figyelmet. Dragnea válaszában azt mondta, még dolgoznak rajta, mi lesz a régiók hatásköre, azt is bemutatják majd és közvitára bocsátják. Az etnikai kritérium nem lehet az egyetlen szempont a régiók kialakításánál – ismételte meg álláspontját.
Kulcsár-Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke felolvasott egy szöveget, miszerint tiltakoznak az ellen, hogy a székelységet szétszakítsák, illetve hogy a székelyek kisebbségben legyenek az új régiókban – a székelyek akaratát figyelembe kell venni. Ha ez nem történik meg, nem hagyják magukat, s ha szükséges, polgári engedetlenséghez folyamodnak. „A kijelentés, mely szerint a régióátszervezés nem követ etnikai szempontokat, hamis, hiszen éppen egy olyan régiót szeretnének létrehozni, amelyben a székelység kisebbségbe kerüljön. Következésképpen az ön kormánya mellőzi még azokat a kritériumokat is, amelyeket az 1968-as közigazgatási reform figyelembe vett, amit még Nicolae Ceausescu sem mert megtenni” – áll a felszólalás szövegében.
Vasile Dancu erre reagálva arra figyelmeztetett, ez a közvita nem a politikai diskurzusok helye.
Annyit mondtam, hogy nem támogatom a csak etnikai szempontú regionalizációt
– pontosított reakciójában Dragnea. Nem vagyok radikális, aki ismer, tudja – tette hozzá.
A Hargita, Kovászna és Maros megyei románok nem támogatják, hogy a 3 megye együtt legyen, hanem „a kormány verziója”, azaz a Brassó megyével közös régió mellett vannak – szólalt fel Ioan Lacatusu, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma képviseletében. Mi lesz velünk, a 40%-ot kitevő románsággal? – tette fel a kérdést, arra kérve Dragneát, közvetítse aggodalmaikat Victor Ponta miniszterelnöknek. Mint mondta, a székelyföldi románok csak elméletileg többségiek, de kisebbségben élnek, s a gyermekeik is erre ítéltettek. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra,
Sepsiszentgyörgyről rengetegen ingáznak Brassóba, Brassó jelentős vonzáskörzetet jelent románoknak, magyaroknak egyaránt.
Vasile Dancu biztosította Lacatusut arról, az ő szempontjaikat is figyelembe veszik, ugyanakkor hozzátette: a helyi szereplők közti párbeszédet semmilyen felülről jövő döntés nem pótolhatja. Dragnea pedig ismét pontosított: a regionalizációs közvitában
jelen pillanatban még nincs olyan, hogy „a kormány verziója”.
Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke szerint lehetetlen olyan régiókat létrehozni, ahol csak belső mozgás van, Brassó és Szeben pedig azért jelent nagy vonzóerőt a székelyföldieknek, mert ebbe a két városba rengeteg fejlesztési pénz jutott, és ott pezseg a gazdaság. Ám szerinte a felsorolt hat kritériumból ötöt teljesít az az elképzelés, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye alkosson egy régiót.
Vasile Dancu szerint a szegénység produkálja a migrációt. Nem kizárólag belső migrációjú régiókat szeretnének, de jó lenne, ha nem lenne masszív vándorlás a régióból kifele – hangsúlyozta. Ugyanakkor egyetértett abban, hogy a vidékfejlesztésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni.
Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere szerint téves és káros az a megközelítés, miszerint ami jó Székelyföldnek, rossz Romániának, és ami jó Romániának, rossz a Székelyföldnek. Ha eljutnánk oda, hogy felismerjük, ugyanaz jó Romániának is, mint Székelyföldnek, egy jó kezdet lehetne.
A székelyföldi magyarok a decentralizáció mellett vannak, autonómiát akarnak
– nemcsak én akarom, sokan akarjuk, és ha referendum lenne erről, kiderülne, milyen sokan – fogalmazott Ráduly. Felkérte Lacatusut, menjenek el székelyföldi iskolákba, és a gyerekeknek olvassanak fel a másik nyelvén verseket, így demonstrálva a partneri viszonyt és a párbeszéd fontosságát. Mi azt szeretnénk, a regionálisan többségi nyelvnek is legyen olyan státusa, mint a román nyelvnek – mondta. Végül reményét fejezte ki, a baráti szellemben, viccelődve folytatott közvita lezárultával is megmarad ez a hangvétel.
Vasile Dancu erre replikázva azt mondta, ha elismerjük, hogy ugyanaz jó Romániának is, mint Székelyföldnek, akkor az is legyen szempont, hogy ami jó Székelyföldnek, az legyen jó mindenkinek, aki Székelyföldön él.
Daragus Attila, Torja polgármestere reményét fejezte ki, a bálványosi út valóban prioritássá válik; arra reagálva, hogy a munkaerő Brassó felé orientálódik, csipkelődve azt mondta, sebaj, Kovászna megyébe viszont cserébe sikerült máshonnan származó vezetőket importálni.
Lezárásként az egyik szakértő hangsúlyozta, mindenki hozzáállásán múlik, hogy valami változzon, és együttműködés és szolidaritás kell a regionalizációs vitában is.
A kormány képviselője sikeresnek nevezte a közvitát, amely során racionálisan, hatékonyan kommunikáltak a felek, és a feszültségeket humorral oldották – ez fontos jelzés, és bár a regionalizáció nem vicc, remélhetőleg megmarad ez a hangvétel a közvita lezárása után is. Az ismét elhangzott, hogy
a székelyföldi magyaroknak meg kell győzniük az itt élő románokat,
hogy nekik is jó a székelyföldi régióra vonatkozó elképzelés, a két közösség képviselőinek kommunikálniuk kell egymással ebben a kérdésben is.
A közvita végén tartott sajtótájékoztatón Dragnea azt mondta, a kormány célja, hogy mindenkinek jó legyen a regionalizáció, ami egy modernizációs projekt. Elégedettségét fejezte ki a hozzászólások kapcsán, sikerült racionálisan, kiegyensúlyozottan lefolytatni a vitát, és értékelte, hogy minden „oltmentinek” fontos a humorérzék.
Ismételten hangsúlyozta, ő nem zárkózik el egyik regionalizációs elképzeléstől sem. Szerinte valódi esélye van annak, hogy olyan megoldást találjanak, amit minden fél el tud fogadni.
A politikus nem kommentálta azt, hogy az MPP polgári engedetlenséggel fenyeget, és újságírói kérdésre leszögezte, ő nem félős, ezért az autonómiától vagy a székely régiótól sem fél. Az RMDSZ-ről azt mondta, úgy is képes erős lobbit folytatni, hogy nem kormánytényező, a szövetség politikusai közösségeik érdekeit képviselik, ami érthető, ám értékeli bennük, hogy mindig nyitottak a párbeszédre.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
