Borbély a verespataki beruházásról: a politikai döntés egyértelműen megszületett
2013. augusztus 28. 18:53, utolsó frissítés: 2013. augusztus 29. 11:13Mivel számos környezetvédelmi kérdés tisztázatlan, nem szavazza meg a verespataki bányaberuházásra vonatkozó törvénytervezetet a volt környezetvédelmi miniszter.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke szerint a kormány által tegnap elfogadott, a verespataki bányaberuházásra vonatkozó törvénytervezet kapcsán számos környezetvédelmi kérdés továbbra is tisztázatlan, így nem fogja megszavazni a parlamentben a dokumentumot.
A kormány kedden fogadta el a törvénytervezetét a verespataki bányaberuházásról.
A törvénytervezet a kanadai Gabriel Resources beruházóval megkötendő új egyezmény elfogadásáról szól, ennek értelmében a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) többségi tulajdonosa több részletben ingyen átadja részvényei 5,69%-át az állam által ellenőrzött kisebbségi tulajdonosnak, így az állami részesedés eléri a 25%-ot.
A törvénytervezet kiemelt, nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítja a verespataki beruházást.
A kitermelés után a román államot megillető járadékot a törvénytervezet 6%-ban állapítja meg a Romániában általános 4% helyett. A járadékot a román államnak joga van természetben igényelni.
A befektető vállalja, hogy konzerválja és újjáéleszti a térség kulturális örökségét, biztosítja a környezet védelmét, eltünteti az egykori állami bányavállalat által okozott szennyezéseket, és hozzájárul a verespataki közösség fenntartható gazdasági és kulturális fejlődéséhez - olvasható a közleményében.
A kormány emlékeztet arra, hogy a többségi tulajdonos a bányaprojekt előkészítő szakaszában 2300, a kitermelés során pedig 900 alkalmazottnak adna munkát.
A tervezetről Borbély László volt környezetvédelmi minisztert kérdeztük.
Mennyire számít a tervezet kormány általi elfogadása egyértelmű jelzésnek arra vonatkozóan, hogy a parlamentben az USL zöld utat enged a beruházásnak?
Borbély László: - Eléggé egyértelmű jelzés: a kormány nem fogadott volna el egy ilyen tervezetet, ha nem akarná beindítani a kitermelést. A tervezetben nagyjából gazdasági jellegű kitételek vannak, amelyek egyrészt a szerződést, másrészt a kormánynak a cégből való részesedését, a visszafizetendő összeg megnövelését illetik, amiről tudomásom szerint már elég régóta tárgyalnak a befektetővel.
Ez nem menti fel a kormányt az alól, hogy a környezetvédelmi előírásokkal kapcsolatos kormányhatározatot fogadjon el. Úgy tudom, hogy a környezetvédelmi kritériumok tisztázásáról szóló tárgyalás nem fejeződött be, legalábbis ezzel kapcsolatosan nincs semmilyen hivatalos nyilatkozat a minisztérium részéről. Amikor én eljöttem a minisztériumtól, volt néhány nagyon fontos környezetvédelmi kérdés, amit a befektetőknek még tisztázniuk kellett volna.
Úgy látom, a politikai döntés egyértelműen megszületett a kormánykoalíció részéről a bányanyitással kapcsolatban. Érdekes módon azok a zöld szervezetek, amelyek nagyon aktívan ellenezték a beruházást 2010-2011-ben, most ha nem is hallgatnak, de nagyon halványan és erőtlenül nyilvánulnak meg.
Én nem láttam még a dokumentumot, csak hallottam a szövegből néhány passzusról. Meg kell néznünk a tervezetet, az RMDSZ nyilván ennek ismeretében alakítja ki álláspontját a törvénnyel kapcsolatban. De azt már most megmondhatom: ami engem illet, én nem fogok egyetérteni ennek a törvénynek az elfogadásával.
Victor Ponta azt nyilatkozta pár hete, hogy ő nemmel fog szavazni a verespataki kitermelésről.
- Victor Pontának kormányfőként tisztáznia kell álláspontját, de én úgy gondolom, a kormány nem azért javasol egy törvénytervezetet, hogy azt a parlament ne fogadja el. Ez egy politikai játék a miniszterelnök részéről, itt a politikai döntés, úgy látom, már megtörtént.
Amikor miniszter voltam, elmondtam, hogy én csak akkor adnék zöld utat ennek a beruházásnak, ha 101 százalékban garancia van arra, hogy ez a beruházás nem lesz káros a környezetre, és ez, én úgy látom, még nincs letisztázva. Erről érdeklődtünk az illetékes államtitkári bizottságnál, de tudomásom szerint nem kaptunk választ.
Valószínűleg nagyon sok kérdés fog felmerülni a törvénytervezet kapcsán is. Mi most elemezzük a törvénytervezetet, és nemsokára az RMDSZ hivatalos álláspontot is elfogad ezzel kapcsolatban.
A tervezetben egy sor, az államnak kedvező gazdasági kitétel szerepel. Ön szerint mennyire nevezhető előnyösnek gazdasági szempontból a tervezet?
- Mindenképpen előnyösebb, mint korábban, hiszen az államnak nagyon alacsony volt a részesedése a beruházó cégben, ezt most felviszik körülbelül 25%-ra. A kitermelés után a román államot megillető járadékot 4-ről 6%-ra növelték, amelyet természetben is igényelhet.
Nem tudom, mi van a közhasznúságra vonatkozó megfogalmazással, hiszen ez egy magáncég, amely a tőzsdén is jelen van. Meg kell néznünk, jogilag milyen következményei lehetnek a beruházás közhasznúvá nyilvánításának, de azt hiszem, ez a közhasznúság sántikál. Ahhoz, hogy közhasznúságról beszéljünk, gyakorlatilag a befektető cégnek olyan feltételeket kellene elfogadnia, amelyek ellentmondanak a koncepciójának – hiszen ő azért jön, hogy profitot termeljen. A beruházás közhasznúvá nyilvánításának jogi következményei vannak. Meg kell vizsgálnunk, hogy ez alkotmányilag és a hatályos törvények szempontjából mit jelent.
Mit jelenthet a közhasznúság?
A közhasznúság az én értelmezésemben azt jelenti, hogy a beruházó tevékenységébe az államnak nagyobb a beleszólása, az állam több eszközzel is befolyásolhatja a beruházás irányának alakulását. Ilyen szempontból ez nem feltétlenül rossz, de nem látom, hogy ezt hogyan lehet megvalósítani olyan körülmények között, hogy a beruházó nem kis összeget fektet be a projektbe.
Munkahelyteremtésre vonatkozóan számszerűen meg van adva a tervezetben, hogy az előkészítési szakaszban 2300, a kitermelésben pedig 900 alkalmazottnak adnának munkát. Viszont olyan véleményeket is hallani, hogy általában szakképesített munkaerővel dolgoztatna a bánya. Van-e realitása annak, hogy a térségben lakók közül kerül ki a munkaerő?
- Szerintem igen, és nem hiszem, hogy ezt ne vállalná a befektető. Ilyen szempontból nem lesz gond. 900 embernek munkát adni nem kicsi dolog, de ugyanakkor azt is mérlegre kell tenni, hogy egyrészt mit jelent 900 vagy 2000 embernek átmenetileg munkát adni, másrészt azt, hogy melyek azok az esetleges károk, amelyeket egy ilyen beruházás okozhat.
Ezeket a kérdéseket összességében kell megvizsgálni, és nem lehet ezekről külön beszélni, például csak a gazdasági előnyökre koncentrálni. Nyilvánvaló, hogy minden állam, amelynek területén 300 tonna arany és körülbelül 1600 tonna ezüst van, bizony gondolkodik azon, hogy mit csináljon ezzel a nyersanyaggal, de ezt nem lehet csak a mostani Európai Uniós törvények alapján vizsgálni.
Ezért mondom, hogy még nagyon távol állunk az összes kérdés tisztázásától, ami a környezetvédelmet illeti.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
