A székely zászló kérdésére is kitér az Egyesült Államok országjelentése
2014. február 28. 15:55, utolsó frissítés: 15:55A magyarság jelképhasználatának korlátozása, nyelvi jogaik megsértése mindennapos probléma. A roma kisebbség munkanélküliséggel, alapvető szolgáltatások nélkülözésével küszködik.
Az Egyesült Államok külügyminisztériumának országjelentése felleltározza az emberi jogok tavaly Romániában észlelt megsértéseit. Megállapítja, a romák a széleskörű társadalmi diszkrimináció miatt továbbra sem férhettek hozzá akadálymentesen az oktatáshoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz, megfelelő lakáskörülményekhez és munkalehetőségekhez.
A magyar kisebbséget szimbólumaik használata terén érte támadás, illetve a gyakorlatban továbbra sem érvényesülnek maradéktalanul az anyanyelvhasználatot szavatoló törvények. A jelentés magyar kisebbségre vonatkozó fejezetében a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat tavaly júniusban kiadott, Kovászna megyéről szóló átfogó jelentésére is alapoz.
Roma kisebbség
A romák elleni diszkrimináció továbbra is súlyos társadalmi problémát jelentett 2013-ban – derül ki az országjelentésből. A megfigyelők becslése szerint a lakosság körülbelül 10%-át kitevő, 1,8-2,5 millió roma él az ország területén. Ezzel szemben a legutóbbi népszámlálási adatokból az derül ki, hogy 2011-ben 621.573 roma lakosa volt Romániának, ami az összlakosság 3,1%-át teszi ki.
A jelentéskészítők szerint a romák arra panaszkodtak, hogy tavaly a testi sértésben, zaklatásban is megnyilvánuló rendőrségi erőszak rutinszerűnek számított. A romákat érő diszkriminációról mind a hazai, mind a nemzetközi sajtó beszámolt. A roma jogvédő civil szervezetek szerint az országvezetésnek nem sikerült a romák számára megfelelő hozzáférést biztosítani a különböző közszolgáltatásokhoz, a munkaerőpiachoz, az egészségügyi ellátási rendszerhez, illetve a közoktatáshoz.
Ugyanakkor a személyazonossági dokumentumok hiánya is általános problémát jelentett, emiatt a romák közül sokan nem szavazhattak, nem juthattak hozzá a szociális segélyekhez, az egészségügyi biztosítási rendszerhez való hozzáférésük gyakorlatilag ellehetetlenült, tulajdonjogi dokumentumokat sem válthattak ki, és a munkapiacon sem helyezkedhettek el. A roma kisebbség körében a társadalom egészéhez képest aránytalanul magas volt a munkanélküliségi ráta. A roma gyerekek körében pedig gyakoribb az idő előtti iskolaelhagyás, mint a nem roma gyerekek esetében.
A romákkal kapcsolatos sztereotípiák és a romákat sértő diszkriminatív nyelvezet széles körben elterjedt jelenség: romákat diszkrimináló kijelentést tett többek között az államfő, a miniszterelnök, és Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere is, emiatt az Országos Diszkriminációellenes Tanács több ízben is bírságot rótt ki. Romaellenes bannerek, szlogenek és dalok voltak láthatók és hallhatók a tévében is közvetített sporteseményeken, az interneten diszkriminatív tartalmú reklámok terjedtek. A sajtóban megjelent információk szerint a romák kilakoltatása folytatódott többek között Nagybányán, Konstancán, Piteşti-en és Bukarestben is.
Augusztusban Cătălin Chereches, Nagybánya polgármestere befejezte a korábban elkezdett romatelep-felszámolást a Craica nevű városrészben: augusztus 2-án az ott élő romákat a rendőrség költözésre szólította fel, három nappal később buldózerek rombolták le a kunyhókat. A polgármester azzal érvelt, hogy a lakásul szolgáló menedékeiket illegálisan létesítették a romák. A hatóságok éjszakára menedéket nyújtottak a kilakoltatott romáknak, azonban állandó lakást nem biztosítottak számukra – áll a jelentésben.
Romák jogaival foglalkozó civil szervezetek szerint a roma gyerekeknek olyan méretű diszkriminációval kell szembesülniük az iskolában, ami miatt szinte lehetetlenné válik számukra, hogy tanulmányaikat befejezzék. Az oktatási tárca szegregációellenes rendeletét sok iskolában figyelmen kívül hagyva a roma gyerekeket a hátsó padokba ültették, de az is előfordult, hogy a tanár nem foglalkozott velük megfelelően. Arra is volt példa, hogy bizonyos településeken a hatóságok a roma gyerekek számára külön osztályokat vagy éppen külön iskolákat létesítettek. Civil szervezetek jelentéseiből idézve a külügyminisztérium megállapítja: a roma nőket egyszerre érte nemi és etnikai diszkrimináció. Közülük sokan nem rendelkeztek a munkapiacon értékesíthető szakképesítéssel, munkatapasztalattal, így esélyeik csekélyek az elhelyezkedésre.
A jelentésből nem maradt ki Traian Băsescu államfő június 18-án tett kijelentése sem, mely szerint az ország lakosságának száma 2030-ra 15 millióra csökken, és az etnikai arányok meg fognak változni, mivel a romák körében magasabb a születési ráta. Az államfő úgy vélekedett, hogy a nem roma nők küldetése kell legyen a minél több gyermek vállalása. A Romani CRISS és a Jogi Forrásközpont nyílt levelet küldött az államfőnek, amelyben leírták, hogy kijelentései mind a roma, mind a nem roma nők számára sértőek, és hangsúlyozták, Băsescu megjegyzései hímsoviniszták és diszkriminatívak. Július 3-án a CNCD elmarasztalta az államfőt a roma nőkkel kapcsolatos és általában, a nők társadalomban elfoglalt helyét illető kijelentései miatt. Ugyanakkor a CNCD igazgatótanácsa egyöntetűen arra az álláspontra helyezkedett, hogy az államfő kijelentései nem haladják meg a szólásszabadság kereteit.
A jelentés egy másik esetet is kiemel: januárban, Temesváron egy szélsőséges csoport azt hirdette, hogy 300 lejt kap minden bánsági roma nő, aki önkéntesen sterilizáltatja magát. Februárban Rares Buglea, a PNL Fehér megyei ifjúsági szervezetének vezetője Facebook-oldalán továbbvitte ezt a gondolatot, és javasolta a roma nők sterilizálását. A heves kritikák miatt a politikus kilépett a pártból.
A jelentés ugyanakkor arra is kitér, hogy a roma közösséggel való gördülékeny kommunikáció érdekében a rendőrség továbbra is igénybe vette a mediátorok segítségét.
>> A külügyminisztérium Romániára vonatkozó jelentése itt olvasható >>
Magyar kisebbség
A romániai magyar kisebbség ellen elkövetett, az amerikai külügyminisztérium jelentésében megemlített jogsértések a nemzeti jelképek használatára, az oktatás kérdésére és a nyelvi jogok gyakorlásának korlátozására tér ki. Megemlítik, a 2011-es népszámlálás eredményei szerint Romániában 1,2 millió magyar élt, így hivatalosan a legnagyobb létszámú kisebbségnek számít.
A jelentésben szerepel a székely zászló betiltása, és ismertetik a zászlóval kapcsolatos peres eljárásokat is. A jelentés utal a háromszéki Mikó Imre Jogvédő Szolgálat előzetes jelentésére, amely Kovászna megyét felölelő, átfogó felmérés eredményeképpen született.
2013 elején Kovászna megye prefektusa felszólította a polgármestereket, hogy vegyék le a hivatalokról a székely zászlót. A jelentésben az is szerepel, hogy a prefektus felszólítására válaszként utcai tüntetésekre került sor.
A nyelvi jogok érvényesítése kapcsán a jelentés az RMDSZ által készített dokumentumra utal, amely szerint a törvény által szavatolt jogok ellenére sem használható a magyar nyelv a bíróságon és a közintézményekben, nem szerepel a gyógyszerek használati útmutatóján magyar nyelvű leírás, az oktatásban nyelvi és kulturális diszkrimináció tapasztalható, a hivatalos levelezés kizárólag román nyelven zajlik, és az igazságszolgáltatást fegyverként használják a közösség szimbólumai ellen, illetve magyarellenes médiakampányokra is volt példa.
Júliusban az RMDSZ a CNCD-nél feljelentést tett a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) ellen, mert a hatóság arra akarta kényszeríteni a rezidens orvosokat, hogy kizárólag románul beszéljenek a pácienseikkel. Az RMDSZ szerint ez a rendelkezés hátrányosan érintette volna a magyar páciensek egészségügyi ellátását, és az orvostanhallgatóknak is korlátokat szabott volna a gyakorlati képzésük során.
A jelentés - akárcsak a korábbi években készült jelentések - kitér a moldvai csángókra is. Megjegyzi, 2013-ban 25 településen zajlott magyar nyelvű oktatás, azonban néhány településen a hatóságok elutasították a magyar nyelvű osztályok indítására vonatkozó kérelmet.
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak