2026. május 5. kedd
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Ceausescu-idézettel érvel a kétnyelvű helységnévtáblák ellen a kolozsvári városháza

Kertész Melinda Kertész Melinda 2014. október 06. 19:39, utolsó frissítés: 2014. október 07. 12:26

Megtámadták a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezését elrendelő bírósági döntést. Bemutatjuk érveiket és azok cáfolatát.


Megtámadta a Kolozs Megyei Táblabíróságon a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezése vonatkozó bírósági döntést a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal. A polgármesteri hivatalt a European Committee Human Right Hungarians Central Europe Alapítvány perelte be, az alapítványnak kedvező alapfokú döntést június 11-én hozta a Kolozsvári Bíróság. A döntés kihirdetésekor a polgármesteri hivatal kilátásba helyezte a döntés megtámadását. Amint azt a hivatal szóvivője, Oana Buzatu elmondta, a városháza megszokott gyakorlata, hogy fellebbez a számára kedvezőtlen ítéletek ellen, amíg erre van lehetősége. A felfolyamodványukban attól sem riadtak vissza, hogy Nicolae Ceaușescut idézzék.


A felperes alapfokon elfogadott érveire próbált a kolozsvári önkormányzat ellenérveket keresni, azonban a felfolyamodvány sorsa kérdéses. A felperest képviselő Szőcs Sándor ügyvéd júniusban úgy nyilatkozott, alapfokon a hivatal nem nyújtott be védekezést, így ha fellebbezne, már nincs lehetősége másfajta, vagy új védekezéssel előhozakodni, mivel erre nem ad lehetőséget az új perrendtartási törvénykönyv.


A perdöntő érvek


A bíróság júniusi döntése azért precedensértékű, mert egy olyan település esetében született, ahol a kisebbség számaránya nem teszi ki az összlakosság 20%-át, így az önkormányzat nem köteles többnyelvű helységnévtáblákat kitenni. A per kezdeményezői megvizsgálták, hogy ha 20% alatt van egy kisebbség számaránya egy településen, akkor milyen törvények alkalmazhatóak. Kiderült, hogy a Strasbourgi Keretegyezményre lehetett hivatkozni, ugyanis a dokumentum előír egy sémát, amelyet akkor lehet sikeresen alkalmazni, ha három feltétel teljesül: a településen jelentős számban kell élnie az illető kisebbségnek, hagyományos kisebbségnek kell lennie, és ennek a kisebbségnek kérnie kell, hogy egy nyelvi jogával kapcsolatos igényének eleget tegyen az önkormányzat.


A polgármesteri hivatal ellentámad

A polgármesteri hivatal által benyújtott felfolyamodványban az szerepel, hogy egyrészt az alapítvány felperesként nem bizonyította be az ügyben való érintettségét, saját érdekét, illetve azt sem, hogy a romániai magyarok ténylegesen tagjai. Másrészt azzal érvel a hivatal, hogy az anyanyelvhez való jog egyéni, nem pedig kollektív jog, így egy közösség érdekében nem léphet fel a felperes úgy, hogy az általa képviselt személyeket nem sorolja fel név szerint. Emellett azt is megjegyzik a dokumentumban, hogy az alapítványt Hollandiában hozták létre holland állampolgárok, a kétnyelvű táblák kihelyezését pedig román állampolgársággal és kolozsvári lakhellyel rendelkező magyarok kérhetik az anyanyelvhez való egyéni joguk alapján.

Az alperes az indoklásban odáig ment el, hogy egy Ceausescu-idézettel érvelt, azt bizonyítandó, miért nem szerencsés kollektív jogokat tulajdonítani egy kisebbségnek.

Az idézet szerint – amelyet az ENSZ közgyűlése által elfogadott Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezményét ratifikáló, 1974-ben elfogadott dekrétumban Nicolae Ceausescu fogalmazott meg – ha egy nemzeti kisebbséget kollektív jogokkal ruháznak fel, akkor nagyobb az esélye annak, hogy az állam és a kisebbség között konfliktus alakuljon ki, ami azért visszás, mert az állam az összes polgára jogait képviseli.

A bírósági indoklásban szereplő érvre, mely szerint soha nem törölték el azt a 2002-ben elfogadott helyi tanácsi határozatot, amely a többnyelvű táblák kitételére vonatkozik, így ez továbbra is hatályban van, azzal válaszoltak a felfolyamodványban, hogy a magyarság számaránya már nem éri el a 20%-ot, így ha nem is törvénytelen, de minimum alkalmatlan az illető tanácsi határozat. A zárószóban azt írják, hogy a kolozsvári lakosok által megválasztott, így legitim szerv, a helyi tanács az egyedüli, amely felbecsülheti és eldöntheti, hogy valóban szükséges-e kitenni a többnyelvű táblákat a város bejárataihoz.


A felperes véleménye a felfolyamodvány tartalmáról

A felperes képviseletében részt vevő Szőcs Izabella önkéntes jogtanácsos a felfolyamodványhoz megfogalmazott hozzászólásában rendre cáfolta a hivatal indokait. A polgári eljárási törvénykönyvre hivatkozva kiemelte, az idevágó cikkben az nem szerepel, hogy csak Romániában bejegyzett szervezet rendelkezik aktív perbeli legitimációval.


A polgármesteri hivatal által benyújtott felfolyamodvány legproblémásabb kijelentésének a diktátortól kölcsönzött idézetet tekinti a jogtanácsos. Szerinte egy demokratikus berendezkedésű országban talán mégsem Ceaușescutól kellene ihletet meríteni. „A hivatal szerint nem léteznek kollektív jogok, azonban a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó keretegyezmény 3. cikkének 2. bekezdésében ez olvasható: A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek a jelen Keretegyezménybe foglalt elvekből származó jogaikat és szabadságaikat egyénileg, valamint másokkal közösségben gyakorolhatják” - írja a jogtanácsos.

Emellett a polgári törvénykönyvre hivatkozva rámutat, hogy a nemzetközi egyezmények, amelyeket Románia is aláírt, prioritást élveznek a hazai törvényekkel szemben, így a polgármesteri hivatal nem érvelhet azzal, hogy a felperes nem hivatkozhat ezekre a nemzetközi előírásokra.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS