"Fővárosból" kisváros? Összeraktuk Bunta Levente sztoriját
Simon Mária Tímea 2015. október 08. 15:15, utolsó frissítés: 15:24Székelyudvarhely elfáradt, új vezetésre van szüksége, vallják a polgármester kritikusai, de ő felvette a kesztyűt, és szabadságharcot hirdetett.
Az elmúlt hetek eseményei felkavarták az állóvizet a “legmagyarabb város”, Székelyudvarhely politikai háza táján is. Arros Orsolya személyében párton belüli kihívója akadt a mostani polgármesternek, Bunta Leventének, aki azóta új irányú politizálást hirdetett, és sokkal nyíltabban vállalja akár az RMDSZ-en belüli konfrontálódást is.
Elpárolgott “fővárosi” álmok
A “székely anyaváros” sokat vesztett vonzerejéből, amióta a 2000-es évek közepén “székely fővárosnak” kiáltotta ki az előző polgármester, Szász Jenő: a székelyföldi városok versenyében szinte mindenben lemaradt Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda mögött.
A valamikori “székely Athén” kulturális téren csak kullog Sepsiszentgyörgy után, hiszen amíg a háromszéki város az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázik egész Székelyföld nevében, és a Szentgyörgy-napok több tízezres látogatottságnak örvend, addig Székelyudvarhelynek egyetlen olyan rendezvénye sincs, amelyet előre fel kell jegyezni a határidőnaplóba.
Gazdasági szempontból szintén alulmaradt a versenyben, a várost elkerülték a nagy befektetők, ugyanakkor az elmúlt uniós pályázati ciklusból egyetlen komoly nagy beruházást sem tud felmutatni. Arros szerint a válságot megelőzően sok nagy befektető érkezett a városba, de ez a folyamat mostanra megtorpant, hiszen mind a vállalkozók, mind pedig az egyszerű emberek megunták, hogy minden apróságért meg kell harcolni, és mindennek hosszú, bürokratikus útja van.
A mostani városvezetés alatt a város az erdélyi magyar politikai életben is súlytalanná vált, kezdeményező szerepe teljesen elveszett. Annak ellenére, hogy az RMDSZ politikai riválisa, a Magyar Polgári Párt a városból nőtte ki magát párttá, és a szövetségnek a 2000-es években Szász Jenő személyében itt volt az egyik leghangosabb kritikusa, a 2008-as választási győzelem után mintha elfeledkeztek volna a városról. A település mostanra teljesen marginalizálódott, nemcsak az erdélyi, de a székelyföldi közéletben sem tölt be vezető, kezdeményező szerepet.
Egy személyes szabadságharc és új típusú politizálás
Az, hogy nem teljes az összhang az országos politikában szerepet vállaló udvarhelyszéki politikusok és a polgármester között, az idén nyáron a választópolgárok előtt is egyértelművé vált, amikor Verestóy Attila szenátor kritizálni kezdte a polgármester tevékenységét. Az RMDSZ-es honatya júliusban úgy nyilatkozott, hogy nem megengedhető, hogy a térség legnagyobb agglomerátuma politikailag érdektelen közösséggé süllyedjen. Ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot, hogy Bunta nemcsak a város politikai életében nem vesz részt, de nem is szerves része az érdekképviseletnek. Annak ellenére, hogy Bunta már márciusban bejelentette, hogy indulna a következő évi önkormányzati választásokon, Verestóynak azt a kijelentését, hogy a polgármester helyére egy olyan harminc-negyven év körüli fiatalt tud elképzelni, akit érdekel, hogy mi van a várossal, és menedzserként tud gondolkodni, sokan úgy értékelték, hogy az RMDSZ kihátrált a polgármester mögül. Az októberi Őszi Vásáron a két politikus között tovább folytatódott a verbális adok-kapok, amíg Verestóy közös gazdasági jövőképről beszélt, addig Bunta felszólította a szenátort, hogy vesse latba kapcsolati tőkéjét, hogy a város ellentétes gazdasági érdekcsoportba tartozó cégei ennek a közös jövőnek az érdekében tegyék félre az ellentéteket.
Bunta lemondása az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetében betöltött alelnöki tisztségéről szintén arra enged következtetni, hogy az elmúlt hetek eseményei tovább mélyítették a szakadékot közte és a helyi szervezet más politikusai között. Az Udvarhely című napilapban megjelent interjúban Bunta nemcsak nyíltan bírálta az udvarhelyszéki RMDSZ munkáját, de nemtetszését fejezte ki az RMDSZ kormányból való kilépésével kapcsolatban is. Az interjúban kontraszelektívnek és nepotistának nevezte a szervezet utánpótlás-politikáját, amely nem tesz jót az erdélyi közéletnek. Egyszemélyes szabadságharcot hirdetett mind Bukarest, mind pedig a magyar főváros irányába: “azok, akik a Snagov partján laknak vagy Budapesten élnek, ne mérgezzék itt a levegőt, ne kavarják itt a dolgokat, én nem fogok ennek teret engedni.”
Szintén beszédes lehet, hogy a hetekben lemondott Bunta jobb keze, Farkas György városmenedzser és kabinetvezető. Farkast Bunta még az első mandátuma kezdetén hozta Székelyudvarhelyre és tette meg kabinetvezetőnek, majd 2013-ban városmenedzsernek. A városban azt rebesgették, hogy Farkasnak megromlott a viszonya a polgármesterrel, ezt azonban Farkas egy vele készült interjúban cáfolta. Az mindenképp elgondolkodtató, hogy miért a mandátum lejárta előtt hagyja ott Buntát.
A polgármester ennek ellenére bizakodó, és a kétharmados többség elérését célozta meg a következő évi választásokon, ami, úgy véli, hogy össze is jöhet, mivel elmondása szerint a közvélmenykutatások mérése alapján 65-70 %-os népszerűségnek örvend.
Másra enged következtetni azonban a városi közhangulat, amely szerint Bunta polgármestersége alatt a város szürke és középszerű lett, elvesztegeti a benne rejlő társadalmi, gazdasági és kulturális potenciált egyaránt.
A körforgalmak városa
Bunta Levente 2008-tól tölti be Székelyudvarhely polgármesteri tisztségét. Előtte Hargita megye tanácsának alelnökeként majd elnökeként volt jelen a politikai életben. Tizenkét év után lett újra RMDSZ-es polgármestere a városnak, miután 51,43%-os győzelmet aratott az MPP-s Orbán Árpád felett. A korábbi városvezető, Szász Jenő három polgármesteri mandátum után Hargita megyei tanácselnökként szerette volna folytatni politikai pályafutását, de alulmaradt az RMDSZ jelöltjével, Borboly Csabával szemben. Bunta első mandátuma alatt állandó konfliktusban volt a Szász Jenő idején létrehozott kulturális intézményekkel és sportklubokkal, amelyben sokan tudatos elsorvasztási kísérletet láttak.
Az első négy év nagyobb megvalósításai között tartják számon a város víztisztító állomásának a modernizálását, a Bányai János Szakközépiskola sporttermének, a városi park és a város határában lévő szejkei borvízkút felújítását, több utca leaszfaltozását, de semmiképpen nem beszélhetünk egy kiforrott városfejlesztési koncepcióról, és a felújítási munkálatok nagy részét sem a város finanszírozta.
Ugyanakkor Bunta sohasem tudott teljesen túllépni elődje nagy, az egész várost megmozgató avatóünnepségeinek a hatásán, ezért kényszeresen minden látható eredményt felavatott, legyen az körforgalom, vagy akár egy leaszfaltozott utcarész. A város második körforgalmának átadásáról készült képre, amelyen a polgármester, a hivatal dolgozói és pár nyugdíjas kéz a kézben állták körbe a több mint egy hónapig tartó munkálatok után elkészült körforgalmat – amelyet csak „impala térnek” csúfolnak az udvarhelyiek a polgármester afrikai vadászataira utalva – minden városlakó emlékszik.
A Nyírő-botrány inkább Buntának kedvezett
Időközben új politikai alakulattal, az Erdélyi Magyar Néppárttal bővült nemcsak a városi, hanem az erdélyi magyar választási paletta is. Bunta ennek ellenére egyértelmű győzelmet aratott az MPP színeiben újra elinduló Szász Jenő, az EMNP-s Tankó László és a független, de magát viccpárti indulóként megnevező Csedő Attila előtt. Buntának a 2012-es újrázása nem feltétlenül egy sikeres négy évnek volt köszönhető, hanem sokkal inkább a Nyírő József újratemetése körüli botránynak. A Fidesz és Kövér László támogatását élvező Szász Jenő szimbolikus politizálása alulmaradt a Bunta kis, de legalább kézzelfogható eredményeivel szemben. Szintén Szász Jenőt okolták a választási vereségért az EMNP politikusai is, akik szerint a város lakói megijedtek, hogy újra Szász lesz a polgármester, ezért szavaztak olyan nagy arányban az RMDSZ-re.
A második mandátuma alatt a polgármester egyre többször került konfliktusba nemcsak a helyi média képviselőivel, de a városért tenni akaró civilek tevékenysége sem tetszett neki.
2013. decemberében a székelyudvarhelyi önkormányzat saját napilap létrehozásába kezdett, amelyet azonban az ellenzék, az EMNP és az MPP tanácsosai úgy értékeltek, hogy az újonnan induló lap a polgármester szócsöveként fog működni, s mint ilyen, nem lesz objektív. A megjelenést követően sem csillapodtak az indulatok a lap körül, hiszen annak ellenére, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő lapról van szó, a városi tanácsosok nem kaptak semmilyen üzleti tervet arra vonatkozóan, hogy az újságot miből fogja fenntartani a város.
Civil kurázsi a városképért
A városban sokan látják úgy, hogy a város arculatának a megőrzése érdekében nincsen semmilyen koncepció a hivatal részéről, a felújítási munkálatok esetlegesek és nem egy jól irányzott stratégia mentén történnek. A koncepció teljes hiánya először a város legrégebbi tere, a Márton Áron tér (közismertebb nevén a Patkó) rehabilitálása kapcsán mutatkozott meg. A munkálatok megkezdését követően 16-17. századi cserépdarabokra bukkantak, de a polgármesteri hivatal nem sok időt szánt a régészeti vizsgálódásra, igyekeztek az amúgy is késésben lévő projektet minél hamarabb befejezni. Székelyudvarhely legrégebbi városmagjának a felújítását egy hónaposra tervezték, és annak ellenére, hogy volt régészeti felügyelet, az ütemterv kidolgozásakor nem kalkulálták bele a régészeti feltárást, és még akkor is az ásatások ellen voltak, amikor “meglepetésre” késő Árpád-kori és 16-17. századi leletek kerültek elő. A Patkó szakszerű felújítása érdekében alakult meg Balázs Attila fotós vezetésével a Civilek az Örökségért Mozgalom, amely nemcsak a régészeti ásatások fontosságára hívta fel a figyelmet, hanem szót emelt minden érték- és örökségromboló tevékenység ellen is. A tér régi arculatának a helyreállítását elsődleges szempontnak tartották, figyelemfelkeltő akcióikkal szerették volna elérni, hogy a térre visszakerüljenek a a negyvenes években elhelyezett régi címerek, és régi típusú lámpákkal oldják meg a közvilágítást. A polgármesteri hivatal ebben az esetben sem tudott megfelelően kommunikálni: a civilek felvetésére, miszerint a térre nem találnak a modern lámpaoszlopok, azt válaszolták, hogy az egyik körforgalomból megmaradt lámpákat fogják a Patkóban újrahasznosítani.
Nem volt konfliktusmentes a Székely Támadt vár felújításának elkezdése sem. A vár, annak ellenére, hogy egy A-kategóriás műemlék, évek óta a város mostohagyereke. A várban működik az Eötvös József Szakközépiskola, míg a vár külső falához fásszíneket és ólokat építettek a szomszédos házak lakói. Annak ellenére, hogy a szakemberek és a civilek is egyetértenek abban, hogy a vár környékén egy egységes térrendezési szabályozás szükséges, amely az összes ott levő házra érvényes, a hivatal nem lépett az ügyben. A botrány 2014 februárjában tetőzött, amikor felfedezték, hogy a vár falába valaki ajtót szerelt, és disznóólnak használja a vár egyik bástyáját. A múzeum és a civilek feljelentést tettek a Hargita megyei Műemlékvédelmi Igazgatóságnál, a rendőrségnél, az ügyészségnél és a polgármesteri hivatalnál, azonban az eset után a hivatal teljesen elzárkózott a civilekkel való párbeszédtől minden várral kapcsolatos ügyben.
Még mindig Szász Jenő a hibás
Bunta hét éve vezeti a várost, ennek ellenére még mindig a város előző polgármesterét, Szász Jenőt okolja az elmaradt fejlesztésekért. Ugyanakkor az is beszédes, hogy az elmúlt uniós pályázati ciklusban, más székelyföldi városokkal ellentétben Székelyudvarhely egyetlen nagy beruházás elkészítésével sem büszkélkedhet.
Hiányzik a hosszútávú stratégia
A városnak nincs hosszútávú stratégiája, ezt bizonyítják az önkormányzat épületvásárlásai is. A volt Spiru Haret iskolaközpont épületegyüttesét 2013-ban vásárolta meg az önkormányzat, és a várban működő Eötvös József Szakközépiskolát szerette volna ide átköltöztetni. A nyáron felvetett ötletet az idő rövidsége miatt lehetetlen lett volna kivitelezni az iskolakezdésre, ugyanakkor az ellenzék sem támogatta a javaslatot, így az átköltöztetés elmaradt. 2014 februárjában Kolozsváron a Kolozsvár Társaság vendégeként a polgármester már a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet szerette volna az épületben tudni, és akkor úgy nyilatkozott, hogy már 2014 őszén beindul az egyetemi képzés az épületben, három új szakot fog indítani a Sapientia. Az egyetemnek azóta sincs kirendeltsége Székelyudvarhelyen, ezzel szemben új szakok indultak Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is. Bunta jelenleg a Babeş-Bolyai Tudománegyetem kihelyezett tagozatát, a pedagógusképzést tervezi a megvásárolt ingatlanba elhelyezni.
A város 2012-ben vásárolta meg a több éve üresen álló, de teljesen lerobbant Hauberstumpf-villát, az akkori tervek szerint a városi múzeum költözött volna az épületbe. A villa felújítási munkálatai azonban csak 2015 augusztusában kezdődtek meg.
2013-ban az Eötvös József Szakiskola várból való kiköltöztetésének ötlete szintén megosztotta a város lakóit. Ekkor a polgármester az iskola épületében a városi könyvtárat, a felsőfokú pedagógus képzést, nővérképzést és a Sapientia újonnan induló szakjait szerette volna elhelyezni. De szó volt a múzeum ide költöztetéséről is, annak ellenére, hogy egy évvel korábban a múzeum új otthonának a frissen megvásárolt Hauberstumpf-villát szánták.
Második mandátumának egyik nagy ígérete, hogy biomassza hőerőművet épít a Szejkén. A projektet azonban nem előzte meg semmilyen közvita, annak ellenére, hogy kérdéses, hogy mennyire jó ötlet a város egyik turistalátványosságának számító, az Orbán Balázs sírjához vezető székelykapuk szomszédságában hőerőművet építeni.
Lassú ügyintézés, elérhetetlen polgármester
A polgármesteri hivatalban dolgozó forrásaink megerősítették, hogy munkájukban nem kapnak szabad kezet, minden a polgármesteren keresztül történik, emiatt a hivatali ügyintézés lassú és nehézkes. Ennek ellenére a forrásaink szerint nem vesz részt a különböző szakbizottsági üléseken és szinte mindig elérhetetlen. Most zajlanak a Székelyudvarhely városfejlesztési stratégiájával kapcsolatos egyeztető megbeszélések, és több vállalkozó is szóvá tette, hogy a polgármester folyamatosan hiányzik ezekről a tárgyalásokról. A polgármester nehezen elérhető az egyszerű városlakó számára is, nem, vagy csak nagyon későre lehet időpontot kérni meghallgatásra. A Bunta-adminisztráció elzárkózik bármilyen, a civil lakosságtól érkezett javaslattól, és minden, az övétől eltérő véleményt ellenségesen kezel, az aki nem velünk, az ellenünk van logika mentén.
Az elmúlt években egyre többször kerülte a nyilvános fellépéseket, beszédeket is, az utolsó két évben a március 15-i ünnepségekről is hiányzott.
Hogy hoz-e eredményt Bunta az önkormányzat lapjában meghirdetett újfajta politizálása, egyelőre kérdéses. Az RMDSZ más vezetőivel való, most már nyilvános konfliktusa, az udvarhelyi közélettől való távolmaradása viszont egyértelműen Bunta indulási esélyeit csökkentik.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
