Az ellenzéki pártok bölcsője vagy a politikai hullák sírja Székelyudvarhely?
Simon Mária Tímea 2016. március 31. 13:25, utolsó frissítés: 13:25Székelyudvarhelyi újságírók új pártot alapítanának. Miből gondolják, hogy nekik sikerül, ami az MPP-nek és az EMNP-nek nem, és legyőzik az RMDSZ-t?
Lassan egy hete jelent meg az első hír, hogy Szövetség a Közösségért Párt néven új politikai alakulat jelenhet meg a székelyudvarhelyi pártpalettán. Ha a pártot sikerül bejegyeztetni, akkor Székelyudvarhely lassan nemcsak a szebb napokat is megélt iskolaváros címmel büszkélkedhet, hanem az RMDSZ ellenzékének számító, de nem túl sikeres pártok bölcsőjének a címét is magáénak tudhatja.
Három a magyar igazság?
A Szövetség a Közösségért Párton kívül két másik politikai alakulat is a székely fővárosból indult Erdély-hódító útjára, hogy mindkét alkalommal csúfos vereséget szenvedjenek az RMDSZ-szel szemben.
A 2000-es évek közepén innen indult a Magyar Polgári Párt, amely „a választás szabadságával” próbálta a maga oldalára állítani a szavazókat, de nyolc évvel a bejegyzés után éppen az RMDSZ-szel megegyezve indítja jelöltjeit az idei helyhatósági választásokon. Az MPP-t már 2004-ben megpróbálták bejegyeztetni a bíróságon, akkor azonban nem sikerült, mivel megóvták a támogatói aláírások érvényességét. A 14/2003-as, politikai pártokra vonatkozó román törvény szerint egy párt bejegyzéséhez legalább 25.000 aláírást kellett összegyűjteni, úgy, hogy minimum 18 megyében és Bukarestben legalább 700 pártbejegyzést támogató aláírás legyen. A bejegyzésre végül 2008 januárjában került sor, akkor a nem kis Fidesz-hátszéllel megtámogatott párt (maga Orbán Viktor jött el kampányolni a Hargita megyei tanácselnöki tisztségért induló Szász Jenőnek és csapatának) viszont nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az MPP jócskán alulmaradt az RMDSZ-szel szemben: összesen tizenegy polgármesteri tisztséget szerzett, ami igen csekély volt a riválisa 184 polgármesteréhez képest.
A vártnál rosszabb szereplés az MPP-ben belső problémákat eredményezett, a Székelyudvarhelyen három polgármesteri mandátumot is végigvivő Szásszal szemben számos kritikai hang szólalt fel, köztük Tőkés László is, aki a vereséget követően úgy fogalmazott, hogy az MPP vezetőit belső legitimitási gondok kötik le, amelyet csak egy tisztújító országos küldöttgyűléssel lehetne orvosolni.
Az MPP-nek nem sikerült a meghirdetett paradigmaváltás, és nem rajzolta át az addigi romániai magyar politikai-közéleti berendezkedést sem. Az MPP-ben tevékenykedő politikusokat elsősorban az RMDSZ-szel szembeni ellenérzés hozta össze, nem feltétlenül egy koherens közös cél, bármennyire is próbálták megideologizálni a pártot jobboldali értékekkel.
A Fidesz „Szász-Jenő projektje” mondhatni idő előtt megbukott, így Székelyudvarhelyen újabb párt alapításáról döntöttek. A 2003-ban alapított, Tőkés által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, amelynek az akkori egyik alelnöke éppen Szász Jenő volt, 2010-ben, a decemberi székelyudvarhelyi országos küldöttgyűlésen döntött egy új párt, az EMNP bejegyzéséről, így mondhatjuk, hogy ha csak képletesen is, de a város újabb pártot adott az erdélyi magyarságnak. A Fidesz „Tőkés-projektje” azonban még csúfosabb vereséget szenvedett az RMDSZ-től, mint az MPP, a 2011-ben bejegyeztetett párt a 2012-es helyhatósági választásokon szinte egyáltalán nem rúgott labdába: az RMDSZ a magyar-magyar versenyben egész Erdélyben és Székelyföldön is dominált: neki 203, az MPP-nek 7, míg az EMNP-nek 2 polgármesteri széket sikerült megszereznie.
Az elmúlt héten újabb pártalapításról szóltak a hírek Székelyudvarhelyen. Három székelyudvarhelyi személy, név szerint Máthé László Ferenc, Jakab Árpád és Veres Zsolt Endre Szövetség a Közösségért Párt néven új pártot indítana a városban. Az új párt alapítóinak az előzőekkel ellentétben nem kell több ezer aláírást összegyűjteni az időközben megváltozott törvénynek köszönhetően, elég, ha három ember egyetért a párt létrehozásával, és leadja a szükséges dossziét a Bukaresti Törvényszéken. Ezt meg is tették, és március 18-án iktatták a fővárosi törvényszéken a kérésüket.
Az új párt bejegyzéséről április 21-én dönt a törvényszék, amelynek a döntését a Bukaresti Ítélőtáblán lehet megfellebbezni az ítélet kihirdetésétől számított öt napon belül. Ugyancsak április 26. a határidő a pártoknak a jelöltjeikre vonatkozó lista leadására is. A szűk határidő miatt azonban kérdéses, hogy egyáltalán tudnak-e indulni a választásokon.
Ki van a háttérben?
A nagyon hangzatos nevű új párt mögött sokan az RMDSZ-nek hátat fordító jelenlegi polgármestert, Bunta Leventét sejtik, akinek a szervezeten belüli politikai mélyrepülése a tavaly kezdődött, amikor Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor egy a sajtónak szervezett beszélgetésen mondhatni "elküldte neki a selyemzsinórt". Az udvarhelyszéki honatya nyíltan kritizálta a polgármester tevékenységét, és elégedetlenségének is hangot adott, hogy Bunta nem vesz részt a város politikai életében. A szenátor akkor úgy fogalmazott, hogy egy fiatal harmincasban látja a város új polgármesterét, azóta úgy néz ki, hogy meg is találta Arros Orsolya személyében. (A városban - és nemcsak a jelenlegi polgármester támogatói körében - az RMDSZ polgármesterjelöltjét Verestóy emberének tartják).
A Bunta és az udvarhelyszéki RMDSZ közötti nézetkülönbségek hamar nyílt vitává eszkalálódtak: először Bunta mondott le a területi alelnöki tisztségéről, majd a szervezet kezdte egyre jobban kritizálni a polgármestert. A szembenállás a székelyudvarhelyi előválasztási hercehurca körül tetőzött, amelynek a vége az lett, hogy Bunta bejelentette, nem indul az RMDSZ polgármester-jelölti előválasztásán, mivel - ahogy írta - a szervezeten belül ármánykodó kampányt folytattak ellene, így nem vállalja a belső megmérettetést. Ugyanakkor nyitva hagyta azt a kérdést, hogy a júniusi helyhatósági választásokon indulni kíván-e a városvezetői tisztségért.
Azóta a városban többen azt találgatták, hogy a polgármester függetlenként fog-e részt venni a választásokon, hiszen a városvezető többször hangoztatta, hogy nem "tisztségfüggő", de ha a székelyudvarhelyiek akarják, akkor elindul.
Az új párt kezdeményezői köztudottan Bunta-közeli személyek, így annak ellenére, hogy a helyi sajtó megkeresésére Máthé László Ferenc röviden azt válaszolta, hogy „nem igazán” van köze Buntának az új párthoz, sokan a polgármestert és az ő érdekcsoportját látják a bejegyzési kísérlet mögött.
A „Bunta-lap” volt dolgozói az alapítók
Jakab Árpád székelyudvarhelyi újságíró, az új párt egyik kezdeményezője főszerkesztője volt a Bunta által létrehozott Udvarhely napilapnak. A helyi lapot a működése alatt sorozatos támadások érték az EMNP és az MPP részéről, a lap végét mégis az RMDSZ-en belüli érdekellentét okozta.
A székelyudvarhelyi önkormányzat 2013 decemberében döntött saját napilap létrehozásáról, akkor az ellenzék úgy gondolta, hogy az újság a polgármester szócsöveként fog működni, így nem lesz objektív. Az indulatok a megjelenést követően sem csillapodtak, hiszen annak ellenére, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő lapról van szó, a városi tanácsosok nem kaptak semmilyen üzleti tervet arra vonatkozóan, hogy az újságot miből fogja fenntartani a város. A 2014 márciusában induló lap folyamatosan hiánnyal küszködött, az RMDSZ-es többségű önkormányzati testület viszont többször is megszavazta a működéshez szükséges tőkeemelést. Februárban viszont a “Bunta lapjának” is csúfolt újság fenntartására szükséges törzstőkeemelést két RMDSZ-es képviselő az ellenzék mellett nem szavazta meg, így a lap megszűnt. Az újság szerkesztői Géczi Levente tanácsost, az RMDSZ színeiben induló polgármesterjelölt, Arros Orsolya férjét és Berde Zoltánt okolják a nyomtatott újság megszűnéséért, szerintük ennek a két embernek a bojkottja járult hozzá ahhoz, hogy Székelyudvarhely "szegényebb lett" egy sajtótermékkel.
Máthé László Ferenc jelenleg a városi Digital3 televízió és a Star Radió főszerkesztője, és szerkesztőként dolgozott az Udvarhely lapnál is. Mind a rádió, mind a helyi televízió a polgármesterrel baráti kapcsolatban álló Ferenczy Károly tulajdonában van, akinek a neve legutóbb a közvilágítás-mutyi kapcsán merült fel. Az üzletember cége volt az, amelyik lecserélte a teljes székelyudvarhelyi közvilágítást, majd üzlettársa Dunaújvárost is sötétségbe borította.
Máthé a műsorvezetője a Digital3 egyik saját készítésű műsorának, a Közmeghallgatásnak, amelynek több alkalommal is vendége volt Bunta Levente. Ha belenézünk a polgármesterrel készített adásokba, akkor egy olyan, a városért élő politikust mutat be Máthé, aki szinte hős szabadságharcosként veszi fel a kesztyűt az ellene szövetkező dúsgazdag politikusokkal szemben, aki minden sárdobálás ellenére “jó gazdaként” egyengeti a város ügyeit. A Buntával készült interjúk már-már eszünkbe juttatják az éppen március 30.-án négy éve készített híres Schmitt-interjút, olyan szinten kérdez alá a műsorvezető.
A harmadik pártalapító, Veres Zsolt Endre neve kevésbé cseng ismerősen az udvarhelyiek körében. A pszichológus és történész végzettséggel rendelkező Veres az előző helyhatósági választásokon rajta volt az RMDSZ tanácsosi listáján, de nem szerzett mandátumot, és szintén sikertelenül pályázott a Székelyudvarhelyi Városi RMDSZ 1-es körzetének elnöki tisztségére is. Jelenleg a polgármesteri hivatallal áll szerződéses viszonyban: ő készíti a közvélemény-kutatásokat Bunta Levente polgármesternek.
A volt városmenedzser is benne lenne?
A Hargita Népében megjelent cikk szerint is az új párt a Bunta-Ferenczy-féle, Verestóy Attila szenátorral „háborúban” álló érdekcsoporthoz köthető. A szerző egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva úgy tudja, hogy a pártalapítás kezdetei az előválasztás kapcsán a területi és a helyi RMDSZ között kialakult konfliktushoz köthetőek, és a pártalapításban, habár a nevét nem adta hozzá, benne van Farkas György volt városmenedzser is, akit nagyon sokáig Bunta jobbkezeként tartott számon a város, de aki a tavaly lemondott a tisztségéről.
De mit mond Bunta?
Az alapítók sajtótájékoztatón szeretnék majd elmondani a jövőbeni terveiket, így még nem tudjuk, mi vitte rá őket, hogy újságíróként nyílt politizálásba kezdjenek.
Bunta Levente polgármester a Facebook-oldalán március elején az IRES közvélemény-kutató intézet egy felméréséről posztolt, miszerint tízből egy szavazókorú romániai személy bízik csak a politikai pártokban. A többségnek rossz a véleménye a pártokról, és a csalás, a lopás és a korrupció szó jut eszébe róluk. Az őt megkereső sajtóorgánumoknak szintén ezeket az adatokat felhasználva válaszolt: az elöljáró nem tartja rossznak az új párt megjelenését, ugyanis tízből kilencen nem bíznak a politikai pártokban, és szerinte ezen változtatni kell.
Párt = lopás, csalás, korrupció ?!Az IRES közvélemény-kutató intézet felméréséből kiderült, hogy tízből egy szavazókorú...
Közzétette: Bunta Levente – 2016. március 1.
Arra azonban nem adott egyértelmű választ, hogy hozzá köthető-e az új párt, és az sem derült ki világosan, hogy kíván-e indulni a választásokon. Most is csak a már ismert szófordulatokat mondta el, miszerint ha a városlakók akarják, akkor folytatni fogja a munkát, mert ő nem tisztségfüggő.
Bunta a Don Quijote politikus?
A polgármester most úgy próbálja meg beállítani magát, mint a kisemberekért síkra szálló politikus, akit eltérő véleményéért meghurcoltak az RMDSZ-en belül, ezért most már csak kívülről tudja elmondani azt.
Amikor pincsikutya módjára nem bólogattam, akkor csak görbén néztek.Amikor a megfelelő helyeken jeleztem, hogy bizonyos...
Közzétette: Bunta Levente – 2016. február 17.
Az udvarhelyszéki RMDSZ-szel való szakítás után a retorikája még inkább ebbe az irányba ment el: szerinte Bukarestből és Kolozsvárról mozgatják a szálakat az ő eltávolítására. A meg nem értett szabadságharcos szerep az elmúlt nyolc év városvezetési stílusát és munkamódszerét ismerve egyáltalán nem hiteles. A több mint két évtizedig az RMDSZ-ben politizáló Bunta a város első embereként egyáltalán nem városlakó-barát politikát folytatott. A polgármesteri hivatalban dolgozók nem kaptak szabad kezet a munkájukban, a hivatali ügyintézés lassú és nehézkes volt. A Bunta-adminisztráció elzárkózott bármilyen, a civil lakosságtól érkezett javaslattól, és minden, az övétől eltérő véleményt ellenségesen kezelt, az aki nem velünk, az ellenünk van logika mentén.
Az pedig már hab a tortán, hogy még egy idén januárban készített interjúban is képes Szász Jenőt okolni azért, mert Székelyudvarhely lemaradt a többi székelyföldi városhoz képest, és nem veszi észre, hogy “az elmúlt nyolcévezés” már mások számára is kezd kínossá válni.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
