Ha nem Györke Zoltán lesz Kolozs megye főtitkára, bepereli a kormányt!
Tőkés Hunor
2021. február 09. 18:39, utolsó frissítés: 18:39
Majdnem biztos, hogy Kolozs megye korábbi alprefektusa kapja meg a főtitkári tisztséget, azonban számos más megyében bizonytalan, hogy szakemberek vagy politikai kinevezettek lesznek-e köztisztségben.
A mindenkori kormány addig húzta a politikusok takaróját, amíg a köztisztviselőkből szinte senki nem maradt. Most viszont – amikor úgy döntöttek, hogy véget vetnek a „hazudozásnak” –, még mindig nem tiszta, hogy a színjáték rendezői valójában mit is akartak ezzel elérni: a politikai érdekek és az alkuk, vagy valóban a köztisztviselők és a közméltóságok szétválasztása vezérelte a tervet, de egy hónap múlva kiderül. Addig is egy dolog biztos, azok a magas rangú tisztségviselők, akikből az országban összesen csak 4-5-en maradtak, lehetnek Románia megyéiben a biztos befutók a főtitkári poszton, miután a kormány sürgősségi rendelettel módosította a prefektúra struktúráját, szétválasztva a politikai és az adminisztratív személyzetet.
Az egyik ilyen magas rangú köztisztségviselő pedig pont Kolozs megyében van, ráadásul magyar nemzetiségű. Azaz annak az öt megyének az egyikében, ahol a kormánypártok megegyezése után az RMDSZ állíthatott prefektust, és ahol Tasnádi Szilárd jelölése óta puskaporos a hangulat. A liberálisok országos vezetése ugyanis – azon kívül, hogy kapóra jött neki a kormányközi egyezséghez –, a magyarokkal akarta büntetni a megyéből kiordibáló tagjait, amit a megyei tanács elnöke (és támogatói köre) pedig szívre vett.
Tasnádi Szilárd prefektus-jelöltEttől függetlenül az, hogy a prefektúrán várhatóan két magyar lesz, részben a véletlen műve. A sürgősségi rendelet értelmében ugyanis Györke Zoltán eddigi Kolozs megyei alprefektus, az egyike azoknak az elit köztisztségviselőknek, akiknek az állásuk voltaképpen megszűnt, ezért a módosító rendelkezés feljogosítja őket arra, hogy elfoglalják a főtitkári tisztséget a Kolozs megyei prefektúrán (ezzel továbbra is megtartva a magas rangú köztisztviselői jogállásukat). Györke ennek érdekében kérelmét már csütörtökön elküldte a miniszterelnöknek, akinek a hatáskörébe tartozik az áthelyezés, amire harminc napja van a kormányfőnek reagálni. Ha viszont nem kérte volna az áthelyezését az alprefektusi posztról a főtitkárira, akkor a kormány 30 napon belül át kellene helyeznie prefektúri főtitkárnak, minisztériumi főtitkárnak vagy helyettesnek esetleg kormányzati felügyelőnek.
COMUNICAT DE PRESĂ
Közzétette: Zoltán Györke – 2021. február 4., csütörtök
Ieri, 3 februarie 2021, a intrat în vigoare Ordonanța de urgență a guvernului nr. 4/2021 pentru...
A miniszterelnöknek viszont nem sok választása van ezügyben, ha jogszerűen akar eljárni, ha pedig nem, akkor Györke be fogja perelni!
„Kevés az esélye annak, hogy a miniszterelnök visszautasítja a kérelmem. Nem indokolná ezt a lépését semmi. Ha visszautasítaná és mást akarna kinevezni erre a tisztségre az törvénytelen lenne és én be fogom perelni ezért” – szögezte le Györke a Transindex megkeresésére.
Györke Zoltán főtitkár-jelöltÉrdeklődésünkre, hogy mi a véleménye arról, hogy Tasnádi jelölését követően Alin Tișe Kolozs Megye Tanácselnöke felajánlotta lemondását 70 társával együtt, Györke nem szerette volna ezt kommentálni. Szerinte az, hogy két magyar lesz a Kolozs megyei prefektúrán véletlen műve, hisz ő már a sürgősségi rendelet előszelében eldöntötte, hogy kérelmezni fogja a főtitkári tisztséget. Az RMDSZ csak később kapta meg a prefektusi posztot és jelölte Tasnádit rá. Mint mondta, ha román, ha magyar lesz a prefektus és az alprefektusok, ő ugyanúgy fog viszonyulni hozzá, hisz szakemberként vállalta a pártfüggetlenséget is. A magyarságuk pedig úgy látja se hátrányt, se előnyt nem okoz. Ő bízik abban, hogy jól együtt fognak tudni majd működni Tasnádival, vagy bárkivel, aki a prefektusi tisztséget betölti majd.
Ideiglenes kinevezettek lehetnek, inkább az a kérdés a kormány kinevezi-e őket
Érdeklődésünkre hozzátette azt is, hogy a 30 kormányzati felügyelő nem rendelkezik a hozzá hasonló előjoggal, mert az ő tisztségük nem szűnt meg, ennek ellenére ők azok, akik a 42 megye főtitkári pozícióját még betölthetik, amennyiben bírnak a rendelet által kért feltételekkel. Azaz politológusi, jogász vagy közigazgatási végzetséggel rendelkeznek.
Ezek alapján maximum 35 főtitkárra van Romániának jelenleg kapacitása, amiből feltehetően lesznek majd olyanok is, akik prefektusok, alprefektusok szeretnének lenni, vállalva a pártszimpátiát. Azaz több mint hét főtitkári poszt már eleve betöltetlen lesz az országban. A szakember hiányában ezeken a helyeken Cseke Attila fejlesztési miniszter a Transindexnek korábban azt nyilatkozta: szakember hiányában nem ideiglenesen neveznek majd ki főtitkárokat, hanem a jogi osztály vezetője ellenjegyzi a rendelkezéseket.
A gond csak az, hogy a hivatalos közlönyben csak annyi garancia jelenik meg arra nézve, hogy a főtitkár nem politikai kinevezett lesz, hogy a módosított közigazgatási törvény elvárja a szakképesítést avagy a magas rangú köztisztviselői státuszt, aminek birtokában az illetőnek már csak Florin Cîțu miniszterelnök jóváhagyására van szüksége. Azt pedig a közlöny alapján semmi nem garantálja, hogy a politikusok által is gyakorta elvégzett képzések hiányában, az illetőt ne lehetne ideiglenesen kinevezni főtitkárnak, ezzel megbontva a prefektúra szakmai részét és három politikai kinevezettel ellátni, mint az a prefektus és az alprefektus esetében történt az elmúlt 12 év során.
Ugyanakkor a bizonytalan kimenetel mellett egy másik szempont a főtitkárok esetén, hogy a szakmai oldal a prefektusok átpolitizálásával elveszítette az az önálló döntési jogot. Az irányt ugyanis ezentúl a politikai kinevezettek határozzák meg. Tehát, a szakmai oldalt egyfajta alárendeltségi viszonyban, ellenőrző szervként határozhatnánk meg a politikai vonallal szemben. (A főtitkári tisztség feladatköre ennél jobban még nem tisztázott.)
Az átpolitizált közigazgatással a köztisztviselők száma is lecsökkent
Györke Zoltán elmondása szerint, a 2000-es évek egyik legfontosabb döntése volt, hogy a kormány a közigazgatás modernizálását a magasrangú köztisztviselőkre alapozta, meghatározva különböző kategóriákat: prefektusokat, alprefektusok, minisztériumi vezértitkárok és helyetteseik, amelyet most a vezérkari főtitkárral egészítettek ki. Mint emlékeztetett, ez viszont csak részben újdonság, hisz azt 2006-ban pont annak apropóján vették ki a főtitkárt, mert elindult a köztisztviselők professzionalizmusát támogató törekvés.
Az eredeti elképzeléshez képest a Cîțu-kormány sürgősségi rendelettel viszont most átpolitizálta a prefektúrát, aminek Györke szerint a legkézzelfoghatóbb különbségét az adja, hogy még több politikai kinevezett közméltóság lett és kevesebb magasrangú köztisztviselő fog tevékenykedni a román közigazgatásban.
Florin Cîțu miniszterelnök. Forrás: Facebook-oldalElmondása szerint, ennek az oka az, hogy a magasrangú köztisztviselők professzionalizálására irányuló erőfeszítések 2009-re meggyengültek (2009-ben Emil Boc kormányzása alatt megszűnt a Nemzeti Közigazgatási Intézetet, illetve ezt követően nem írtak ki versenyvizsgákat, helyette ideiglenesen kinevezett politikusokkal töltötték fel a prefektúrát – szerk. megj.). Mára pedig odáig jutottak, hogy annak a lehetőségét is elvették a köztisztviselőktől, hogy úgy legyenek prefektusok vagy alprefektusok, hogy közben nem tagjai egyik pártnak sem.
Ugyanakkor a múlt szerdán hatályba lépett módosított közigazgatási törvénykönyv értelmében számításai szerint 235 tisztségből 150 maradt, azaz 85 köztisztviselővel lett kevesebb a közigazgatásban, ami világosan megmutatja szerinte, hogy mi az irány. Hisz a szakemberek száma folyamatosan csökken a közigazgatásban és így elmarad az olyan szakemberek képzése és fenntartása, akik politikai körülményektől függetlenül követik az eljárásokat és elfogulatlan törvényeket alkalmaznak, a közhatalom előjogainak elérése érdekében.
Korábban már őt magát is megpróbálták elmozdítani.
Györke Zoltán tudatosan készült közigazgatási pályára már a kezdetektől fogva. Az Năstase- és a Tăriceanu-kormány törvénymódosításainak eleget téve 2008-ban elvégezte a Nemzeti Közigazgatási Intézet képzését, magas rangú köztisztviselőként versenyvizsgázott a pozícióra, így sikerült megszereznie Kolozs megye alprefektusi posztját. Annak ellenére, hogy Györkét csak abban az esetben lehetett volna eltávolítani a posztról, ha szakmailag nem felel meg, tisztségét 2015-2019 között háromszor kellett bírósági úton megvédenie (előbb a Dăncilă-kormánnyal szemben, majd később a PNL-vel is), utóbbi esetében azért, mert a párt elnökének, Ludovic Orbannak mások voltak a politikai érdekei. Mivel azonban a jogerős döntést mulasztotta el, a bíróság a megítélt pénzbírságáról csütörtökön (feb. 11-én) dönt.
Hogy van-e valós politikai akarat az adminisztráció professzionálására?
A kérdésre, sajnos most nem fogunk tudni teljes körű választ adni, hisz az előbb elhangzottak mellett, legfőképpen az lesz döntő jellegű, ha megismerjük majd a prefektúrák főtitkárait.
A kérdés azonban azért is aktuális, mert az ideiglenesen kinevezett prefektusok és alprefektusok száma Cseke Attila miniszter szerint 123 volt az összesen 127-ből. Azaz mindössze a magas rangú tisztségviselők nem voltak feltehetően politikai kinevezettek, amikor a prefektúra még elviekben apolitikus volt. Ez esetben pedig nagyon kérdéses, hogy mi gátolná meg azt a jól bevált gyakorlatot, miszerint egy párt azzal erősíti a hatalmát vagy egy kormány-koalíciós tagjai úgy jutnak egyezségre, hogy elosztják egymás között a köztisztviselői pozíciókat. Azaz anno a prefektusi és alprefektusi tisztségeket is, most pedig akár a 42-ből fennmaradó főtitkári posztokat.
A kérdésben pedig az is benne van, hogy a kormány köztisztviselői (pl. a minisztérium vezértitkárok) között is gyakori az, hogy szakemberek helyett politikai bizalmasok ülnek be adott tisztségbe. Ugyanakkor 2021 politikai botrányára sem kellett sokat várni, hisz a Recorder újságírói csak pár napja derítették ki, hogy nemzeti liberálisok nemcsak szakképzett igazgatókat cserélnek hozzá nem értő politikusra a vízügynél, de mérnöki pozícióval látnak el pincérnőket is.
RecorderAz alcímben megfogalmazott kérdésre viszont 1, maximum 2 hónappal később megpróbálunk választ adni, akkor ugyanis már tudni fogjuk, hogy politikusok vagy szakemberek kerültek főtitkári pozícióba.
Addig is marad a feltételezés, miszerint 12 év után azért vált ismét fontossá a prefektúra szakmai és politikai térfeleinek különválasztása, mert így sikerült megegyeznie a kormánypártoknak
Ha a sürgősségi rendelet előzményeit nézzük, akkor kitűnik, hogy a prefektúra átpolitizálása (a köztisztviselők és politikusok szétválasztására tett lépés) a kormány-koalíciós pártok tárgyalásának idején történt. Közvetlenül azelőtt, hogy a kormányt alkotó pátok megegyeztek volna arról, hogy kinek, hány prefektusa, alprefektusa lehet, illetve arról, hogy ezeket ki, hol birtokolhatja. A megyei elosztás ugyanis a pártok között sokáig parttalan vitákhoz vezetett. Ilyen tekintetben a plusz lehetőség, akár jól is jöhetett a pártoknak.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
