2025. december 17. szerda
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Ítéleteket vár el az új EB-országjelentés

S. G. 2008. július 23. 16:42, utolsó frissítés: 16:22

A pokol fele vezető út jószándékkal és korrupcióellenes látszatintézkedéssel van kikövezve.



Nem fenyegeti a schengeni határőrizeti rendszerbe való belépés és az euróövezethez csatlakozás késleltetésével Romániát az Európai Bizottság (EB) – derül ki az időszaki, az igazságszolgáltatásról szóló országjelentés szövegéből, melyet szerdán, helyi idő szerint 14 órakor ismertetett a sajtó előtt Johannes Laitenberger, az EB szóvivője.

Románia kudarcot vallott az ellenőrzési és együttműködési mechanizmus fejlesztése tekintetében, és abban is, hogy eloszlassa a korrupcióellenes fellépéssel kapcsolatos kételyeket. Mindez befolyásolni fogja Románia megítélését a schengeni és az euróövezethez való csatlakozás tekintetében – hangzott az a korábbi kitétel, ami a bürokratikus megfogalmazás ellenére is nyugtalanságot keltett Bukarestben.



A fenti fenyegetés az igazságszolgáltatási reform helyzetével foglalkozó dokumentumban ugyan szerepelt, de csak egy olyan korai munkaverzióban, ami nem is került már a biztosok asztalára. (Különben Bulgáriával szemben is megfogalmazódott ilyen fenyegetés – lásd keretes írásunkat.)



A szövegen különben jelentősen változtattak mai ülésükön az EU döntéselőkészítő testületének biztosai, és kedden a kabinetfőkökök ülésein is igazítottak a jelentésen.

>> ide kapcsolódik: Takargatja az EU a romániai korrupciót >>
>> Ráolvasással a korrupció ellen – ez az új országjelentés >>


Vegyes képet mutat a romániai igazságszolgáltatás helyzete: a rendszer alapelemei működnek, de a felépítmény még törékeny, és a nagykorrupció elleni harc átpolitizált – összegezte a jelentés megállapításait Johanes Laitenberger.

A jelentés elismeri, hogy a kormány nagyobb erőfeszítéseket tesz az igazságügyi reform terén, és viszonylagos stabilitást sikerült kialakítani a korrupcióellenes fellépéssel foglalkozó intézmények környékén. Az EB nyugtázza, hogy a vagyonellenőrző ügynökség, az ANI működik, de késlekedés nélkül neki kell fogni a konkrét ügyeknek. A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) előrelépett a nagykorrupciós esetek felderítésében, de ezeket pereknek kell követniük.

Az összes párt részéről kétértelműségek nélküli konszenzust látna szívesen a korrupció felszámolásában az EB – áll a jelentésben, melyben az is szerepel, hogy a brüsszeli illetékeseket végleges ítéletek hiánya nyugtalanítja. Ha már vannak intézmények, törvények és eljárások, azoknak eredményeseknek kell lenniük, ez a bizottság szakértőinek az elve.

A szöveg elismeri, hogy a kormány elkötelezett az igazságszolgáltatás reformja és a rendszerben jelentkező korrupció felszámolására.


Van tehát jószándék és elkötelezettség,

melyek törvényjavaslatokat, akcióterveket és programokat erdményeztek, azonban mindezeknek az eredményessé tételében gyengeség mutatkozik – ez nevezhető a jelentés kulcsmondatában. Ilyen értelemben a bizottság elismeri, hogy az Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) reformja sikeres volt, vagyis egységesebbé vált az ítélkezési gyakorlat a bíróságokon. Javult a polgári és a büntető perrendtartási törvénykönyv, de még sok a tennivaló,

És mi a teendő? A jelentés két legfontosabb ajánlása a következő: a korrupcióellenes fellépést mentessé kell tenni a politikai befolyástól, és általában véve erőteljesebb elkötelezettség kell a korrupcióellenes harcban. Az EB időszaki jelentésében az is szerepel, hogy annak érdekében, hogy a polgárok visszanyerjék bizalmukat a jogállamiságban, vizsgálatot kell indítani a korrupcióval gyanúsított exminiszterek és parlamenti tagok ellen.


Összességében „kiegyensúlyozottnak és objektívnak”

nevezte az országjelentést Frunda György, az RMDSZ szenátora. Az Új Magyar Szónak adott nyilatkozatában a politikus még a jelentés közzététele előtt, de a kiszivárgott részletek ismeretében mondott véleményt.

Helytállónak nevezte a jelentés megállapítását, miszerint elsősorban a parlament a felelős azért, hogy az elmúlt években nem sikerült elfogadni koherens büntető és perrendtartási törvénykönyvet, amelyek lehetővé tennék a felső szintű korrupció elhárítását. Ugyanakkor szerinte a korrupcióellenes ügyészség (DNA) sokszor nem egészen törvényesen járt el.

A szenátor szerdán megjelent nyilatkozatában úgy látja, a parlamentnek prioritásként kell kezelnie az új büntető törvénykönyv, illetve a perrendtartási törvénykönyv elfogadását. Úgy véli: Románia esetében további EB-monitoring szükséges, mivel a belső politikai harcok nem teszik mindig lehetővé, hogy EU-konform törvényeket fogadjanak el.


A jelentés legfontosabb információforrása különben

a Tăriceanu-kormány volt, de összeállításában az EB bővítési főbiztossága az EU romániai képviseletének és a többi tagállam bukaresti nagykövetségének elemezéseire is támaszkodott, akárcsak nemkormányzati szervezetek szakértői jelentéseire. Az EB saját szakértőitől is jelentéseket kért a romániai helyzetről – ezeket a szövegeket a kormány is megkapta.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS