Băsescut bírálták az SZKT-n
szerk. 2009. február 14. 17:11, utolsó frissítés: 2009. február 16. 10:08Az RMDSZ döntéshozó testülete egyhangúlag elfogadta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) kötött együttműködési megállapodást. Markó Béla szerint az együttműködésre hosszú távon is szükség van.
Váratlan fordulatok nélkül, a korábbi kijelentések ismétlésével zajlott az RMDSZ szombati SZKT-ja. Az időszerű politikai kérdések megvitatása mellett az ülés napirendjén az Ügyvezető Elnökség féléves beszámolójának a meghallgatása és a Kongresszussal kapcsolatos döntések meghozatala szerepelt. A testület egyhangúlag elfogadta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) kötött együttműködési megállapodást.
Markó Béla politikai beszámolójában bírálta a kormányt
a reformintézkedések elmaradásáért, majd ismét elítélte Traian Basescu budapesti nyilatkozatát, és kifejtette: tudták, hogy a román politikusoknak más a véleménye az autonómia kérdésében, de olyan megfogalmazással, hogy soha nem lesz területi autonómia, nem tudnak egyetérteni. Mi úgy gondoljuk, hogy a területi autonómia lehetséges, és a területi autonómia lesz is – szögezte le Markó.
Az RMDSZ elnöke ismételten elutasította azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint nem a jelenlegi kormánytöbbség, hanem az RMDSZ él az etnikai tisztogatás eszközeivel a székelyföldi állami intézményekben. Ezt a hozzáállást „bizarrnak és egyben veszedelmesnek” nevezte, és úgy fogalmazott, ez „felhívás lehet a keringőre” a magyarság és az RMDSZ ellen irányuló további politikai támadások tekintetében.
A szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy a székelyföldi megyék állami intézményeiben dolgozó vezető magyar tisztségviselők, szakemberek számát illetően tartsák tiszteletben az etnikai arányokat. Úgy értékelte,
jogos a Kovászna és Hargita megyeiek aggodalma
a magyar tisztségviselők eltávolítása kapcsán, hiszen vannak már erre utaló egyértelmű jelek. Mint mondta, az RMDSZ próbál megoldást találni a magyar tisztségviselők helyzetére, ám leszögezte azt is, a szövetség nem szűkítheti le küzdelmét csupán erre a kérdésre. A tisztségek fontosak, de csupán eszközt jelentenek a magyar közösség érdekeinek érvényesítésében, csupán elemei az egyenjogúság megteremtésének – mutatott rá.
Markó Béla ugyanakkor beszámolt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal között elvi megállapodás tartalmáról, amit az SZKT egyhangú szavazással véglegesített is a beszámolót követően. A megállapodás értelmében az RMDSZ és az EMNT közös listán indul az Európai Parlamenti választásokon, a lista első helyét Tőkés László foglalja el. A lista második és harmadik helyén az RMDSZ jelöltjei lesznek, a negyedik hely pedig szintén az EMNT-t illeti meg. A lista, amelyben a helyeket 75-25 arányban osztják le a két szervezet között,
jogilag az RMDSZ listája lesz,
az EMNT logója ugyanakkor megjelenik majd a választási plakátokon és a különböző választási anyagokon is. Mindkét szervezet külön kampánystábot alakít majd, de lesz egy egyeztető testület, amely koordinálja a közös kampányt. Emellett az RMDSZ és az EMNT közös választási keretprogramot és arculatot dolgoz ki, ugyanakkor mindkét szervezet sajátos üzeneteket is megfogalmazhat majd. Markó közölte: április 3-án létrehozzák az Erdélyi Egyeztető Fórumot is.
A szövetségi elnök úgy értékelte, a megállapodás melletti legfőbb érv tagadhatatlanul az, hogy nem szabad kockáztatni a magyarság európai parlamenti jelenlétét, különösen most, amikor az RMDSZ nem rendelkezik kormányzati eszközökkel, ha pedig megállapodásra van szükség, akkor elsősorban az erősebbnek kell engednie.
Ezért üzenetértékű az, hogy az RMDSZ átengedte a lista első és negyedik helyét az EMNT-nek, és ez a kompromisszum erőt, nem pedig gyengeséget sugall – hangsúlyozta Markó Béla, aki szerint
az együttműködésre hosszú távon is szükség van,
hiszen ha vannak közös érdekek, akkor – főként a közösséget érintő kapitális, stratégiai kérdésekben – valamilyen módon együtt kell működni – érvelt.
Az RMDSZ megőrzi arcát, programját és politikai tartását, de egyben esélyt adunk másoknak is, és főként esélyt adunk a közösségünk számára, hogy erős képviseletet teremtsen az Európai Parlamentben – mondta a szövetség elnöke.
A hozzászólásokban a magyar intézményvezetők helyzete jelentkezett a leghangsúlyosabban. Korodi Attila felkérte az RMDSZ-t, vizsgálja meg, hogyan maradhatnak tisztségben az intézményvezetők. Borbély László javasolta, hogy az RMDSZ állítson össze egy memorandumot, amelyet eljuttat a kormánynak, a parlamentnek és az EP-nek, „hogy itt velünk ne packázzanak”. Winkler Gyula kifejtette: támogatja a tisztésgviselők kinevezésénél az etnikai arányok tiszteletben tartását, de
a szórványban pozitív diszkriminációra van szükség,
egyébként nem juthatnak tisztséghez a magyarok. Olosz Gergely egy aláírásgyűjtés kezdeményezését javasolta az ügyben.
Kelemen Hunor az államfő nyiltkozatai közti ellentmondásokra hívta fel a figyelmet: ha ugyanis igaza van Basescunak, és a Székelyföldön valóban etnikai tisztogatás folyik, akkor Románia nem lehet nemzetállam; ha viszont Románia nemzetállam, akkor az államfő nem beszélhetne etnikai tisztogatásról. Hozzátette: Basescu sokat jár Székelyföldre, de a látogatások kürtőskalácsozásban és szilvapálinkázásban merülnek ki, nincs kézzelfogható eredményük.
Szabó Ödön arra emlékezetett, hogy az államfő kérésére született egy lista az alkotmány megváltoztathatatlan pontjairól, és ezek közt nem szerepel a nemzetállamiságról rendelkező pont. A bihari politikus felkérte Eckstein-Kovács Pétert, hogy államfői tanácsosi tisztségében hívja fel erre Basescu figyelmét.
Ecksteint többen is kritizálták, de ő válaszában elmagyarázta:
nem azért fizetik, hogy kritizálja vagy dicsőítse az államfőt. Akkor ad tanácsot, ha az államfő kikéri a véleményét, és Basescu nem kér tőle tanácsot, amikor az autonómia kérdésében nyilatkozik.
Az EP-választások kapcsán Korodi Attila kérte, hogy a jelöltlista RMDSZ-nek járó első három helyének (vagyis a 2., 3. és 5. hely) egyikét MIÉRT-es kapja meg. Sógor Csaba azt javasolta, hogy
a MIÉRT kezdeményezze egy ifjúsági egyeztető fórum
megalakulását az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) mintájára.
Az RMDSZ 9. időközi – azaz nem tisztújító – kongresszusára április 25-én kerül sor, és Kovács Péter lesz a kongresszusi biztos – döntött az SZKT. A helyszín pályáztatással fog eldőlni. Az 509 kongresszusi küldöttet egy bonyolult algoritmus alapján nevezik ki, amellyel szemben a bihari szervezet fogalmazta meg fenntartásait, de ezeket elvetették.
Az ügyvezető elnökség beszámolójában Kelemen Hunor közölte: Cseke Attila önkormányzati alelnök lemondott tisztségéről.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
