Mit tesz az elnök, ha elakad? Felhívja tanácsadóját
kérdezett:Kertész Melinda
2009. február 17. 09:14, utolsó frissítés: 09:18
Az autonómia szó hallatára begörcsöl a román politikum, viszont a dekoncentráció szó nem sokkoló, és előnyeit nem árt latolgatni. Gyorsinterjú Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsadóval.
Gyakran kéri az Ön tanácsait Băsescu államelnök?
– Sokszor, a kérdezéssel nincs gond: ez egy élő kapcsolat. Vagy az államelnök kezdeményezi, hogy tájékoztassam különböző kérdésekben, vagy ha nekem van valami mondanivalóm, akkor bejelentkezek nála. Eddig soha nem volt akadálya annak, hogy kérésemre rövid időn belül beszélhessek Băsescuval.
Javasolta már Băsescunak, hogy módosítani, netán változtatni kellene az alkotmány Romániát nemzetállamként meghatározó első cikkelyén?
– Az alkotmánnyal kapcsolatos kérdések eléggé komplexek. Az úgynevezett cotroceni-i bizottság az alkotmány tekintetében felmerülő kérdésekre, diszfunkcionalitásokra gyakorlatilag nem egy választ, hanem válaszcsomagot próbál adni, alternatívákat kínálni. Ez egy profi munka, és a fiatal csapat meglehetősen modern, nagyon jó megközelítéseket ajánl, még akkor is, hogyha nem implicit az első szakasz megváltoztatására. Ennek az anyagnak a mentén tudok tanácsokat adni az államelnöknek.
Konzultál az RMDSZ-szel, mielőtt tanácsot adna Băsescunak, avagy saját álláspontját ismerteti az államelnökkel?
– Egyáltalán nem úgy történik, hogy Băsescu tanácsot kér, és akkor először szaladok az RMDSZ-hez, viszont kétségtelen, – és ezt én nyilvánosan vállaltam, vállalom mindenki előtt – hogy az RMDSZ-szel konzultálok, és több esetben konzultáltam is.
Amennyiben felmerült a székelyföldi tisztségviselők kérdése, milyen megoldást javasolt ön az ügy rendezésére?
– Természetesen felmerült ez a kérdés. Adatokat fogok gyűjteni a kérdésben, hogy minél pontosabb legyen a kép, mert arra, hogy egy polgármesteri hivatalban a kapus milyen nemzetiségű, inkább saccolások vannak, mint konkrét statisztikai adatok.
Itt egy kétoldali frusztráltság létezik: egyrészt a dekoncentrált szerveknél, bár eléggé jelentősen javult a magyar vezetők illetve magyar alkalmazottak aránya, még mindig messze alulmúlja a valós etnikai viszonyokat.
Másrészt, ezelőtt egy fél évvel, Kovászna megyei, egyébként nagyon szimpatikus és az együttélés gyakorlatát elfogadó és pozitív gondolkodású román civil szervezetek véleményformáló körében egy konkrét megbeszélésen azt tapasztaltam, hogy úgy érzik, az önkormányzatokban nincsenek olyan román tisztségviselők, akikkel számukra könnyű lenne szót váltani.
Én ezt meg tudom valahol érteni, mert Kolozsváron mi ott vagyunk 20 százalék körül, és az idők folyamán hozzászoktunk ahhoz, hogy közvetlenül tárgyalunk például a magyar alpolgármesterrel, tehát, hogy a tisztségviselők között vannak olyan személyek, akikhez oda lehet menni, és egy “Jó napot”-tal lehet beköszönni.
Úgy látom, hogy mindkét részről létezik frusztráció. Ezekhez a frusztrációkhoz való ragaszkodás helyett lehetne találni egy olyan megoldást, amelyiket mindkét közösség el tud fogadni, és megfelelőnek tart.
Milyen a kapcsolata a többi kisebbséggel? Kérte ki a véleményét Băsescu a többi nemzeti kisebbség ügyében?
– A választások után kialakult új helyzetben a többi kisebbség is próbálja megtalálni a helyét. Azt tapasztaltam, hogy a nem magyar kisebbségek, például a roma kisebbség is bizalommal fordultak hozzám. A kisebbségi szervezetek azt jelentették, hogy nehezen tudnak intézményesen kommunikálni a parlamentben a két kormánypárttal, mert úgy érzékelik, hogy erős pártok lévén, nem találják fontosnak intézményes kapcsolat kialakítását a nemzeti kisebbségek frakciójával. Sőt, a költségvetés-tervezet szerint a kisebbségek számára kiutalandó pénzösszeg a tavalyi kerethez képest csökkent volna, viszont ezt a kisebbségek képviselői nyilván szóvá tették.
Mit tanácsolna Băsescunak, miként reagálja le az autonómia kérdését?
– Nyilván, amikor az autonómia kérdése felmerül, az államelnök az alkotmány után nyúl – ez a 1991-es alkotmány kétségtelenül érveket ad neki ebben a kérdésben. Ugyanakkor nyilvánvalóan nem tanácsolhatok mást, minthogy ezt a kérdést azért árnyaltan kell-kellene kezelni. Van egy törvényes keret, amelyik jelen pillanatban gátat jelent, de a témáról szabad beszélni, hiszen egy demokráciában nem létezhetnek tabutémák.
Mint ismeretes, Băsescu éppen amellett kardoskodott, hogy az alkotmányt igenis módosítani kell, viszont furcsa az, hogy úgy látja, módosíthatatlan az első cikkely.
– Itt alapvetően nem az államelnökről és az ő akaratáról van szó: a román politikumnak a kvázi-egésze az, mely erről a kérdésről nem is akar tárgyalni. Végső soron az idők folyamán lazultak bizonyos görcsök ebben a tekintetben is – ez egy olyan munka, amely egyáltalán nem nevezhető rövidtávúnak.
Cotroceniben hogyan vélekednek, mi generálja ezeket az autonómiával kapcsolatos görcsöket?
– Ezt azoktól kell megkérdezni, akik görcsölnek, de ez a görcs attól még létezik. Viszont ehelyett el lehet gondolkodni azon, hogy milyen előnyei lehetnek számunkra a decentralizációnak, amelynek megvalósítását az államelnök szorgalmazza.
Băsescu egyértelműen kiáll amellett, hogy például az iskolák teljes mértékben tartozzanak a helyhatóságok döntéskörébe, hogy a kórházak úgyszintén ezt a modellt kövessék, és a közösségi rendőrség is helyi kompetenciába kerüljön. Ezek azért nem kis dolgok, és lehet gondolkodni azon, hogy ezek milyen lehetőségeket biztosítanak számunkra.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak