2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Felesküdtek az autonómiatörekvések képviseletére az EMNP jelöltjei

2012. október 28. 12:33, utolsó frissítés: 12:33

Az erdélyi magyarság teljesítménye az egész magyar nemzetre és Magyarországra is kihat – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kimondó Kolozsvári nyilatkozat huszadik évfordulója alkalmából szervezett konferencián Kolozsváron.


Németh az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által szervezett konferencián tartott beszédében elmondta, a romániai magyarság autonómiájára társadalmi igény van, és annak elérésére lehetőség is mutatkozik. Az kell hozzá, hogy az autonómiaigény ne ossza meg, hanem kösse össze az erdélyi magyar közösséget a régiók fölött is és a pártok fölött is. Álságosnak nevezte, hogy egyesek szociológiai felmérésekre hivatkozva próbálják úgy beállítani, hogy az erdélyi magyarság számára a megélhetési kérdések fontosabbak, mint az autonómia. Hozzátette, a felmérések akkor mutatnák a valóságot, ha a szociológusok azt kérdeznék meg, hogy jobb lenne-e, ha a gondokra autonómia keretében keresnék a megoldást.

Németh Zsolt megemlítette, a közelmúltban tett budapesti látogatásán a román külügyminiszter olyan román-magyar párbeszédet kezdeményezett, amely "a nehéz kérdésekre" is kiterjed. "A párbeszéd során világossá kell tenni a román fél számára, hogy amit akarunk, ami értünk van, az nem ellenük van" – fogalmazott az államtitkár. Úgy vélte, a román-magyar közeledés megtorpant ugyan, de az eredményeit nem rombolták le. Ha pedig a közeledés folytatódik, az szükségszerűen elvezet "az érdekharmonizációhoz".

Az államtitkár szerint nem csak az erdélyi magyarság erejét bizonyítja, ha a közösség vállalja jogos igényeit. Ha az erdélyi magyarság jól teljesít, a teljes magyar nemzet erejéhez tesz hozzá, és mindez Magyarország helyzetére is kihat. "Ezért az erdélyi magyar autonómia ügye minden magyar ügye" – jelentette ki Németh Zsolt.

A konferencián Tőkés László, az EMNT elnöke visszalépésre szólította fel azokat a decemberi parlamenti választásokra készülő képviselő- és szenátorjelölteket, akik 1992-ben felesküdtek az autonómiára, de később megszegték esküjüket. Úgy fogalmazott, hogy az EMNT és az EMNP jobban ragaszkodik az RMDSZ programjához, mint maga az RMDSZ. Tőkés László Markó Bélát, az RMDSZ volt elnökét tartja a szövetség autonómiapolitikája fő kisiklatójának. "A román állam a munkaadó, aki kiszervezte a magyar kisebbség ügyét egy számára kényelmes magyar érdekképviselet számára. Favorizálja az egyetlen nyertes főpályázót, aki aztán elosztja a pénzeket" – jelentette ki.

Toró T. Tibor, az EMNP elnöke azt tartotta hibának, hogy az autonómia hívei egykor beérték a Kolozsvári nyilatkozat elfogadásával, az elvi síkon aratott győzelemmel, és "átengedték az irányítást azoknak, akik nem hittek az autonómiában, de jó taktikai érzékkel az élre álltak". Toró T. Tibor úgy vélte, "ma az EMNP feladata az autonomista tábor egyesítése".

A konferencia részvevői zárónyilatkozatban kötelezték el magukat a húsz évvel ezelőtt megfogalmazott célok követése mellett, az Erdélyi Magyar Néppárt parlamenti képviselő- és szenátorjelöltjei pedig felesküdtek az autonómiatörekvések képviseletére.

Az 1992. október 25-én elfogadott Kolozsvári nyilatkozatban az RMDSZ leszögezte: "a romániai magyarság politikai alanyként államalkotó tényező, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társa", és kinyilvánította, hogy "a belső önrendelkezés útján" kíván haladni. A célokat az RMDSZ akkori vezetői és parlamenti frakciói esküvel is megerősítették. Az RMDSZ belső, majd külső ellenzéke gyakran rótta fel az elmúlt húsz évben a szövetség vezetésének a Kolozsvári nyilatkozatban tett vállalások feladását. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS