Magyarul is ki kellene írni az utcák és terek nevét, ha elfogadják az RMDSZ javaslatát
2018. június 07. 10:30, utolsó frissítés: 10:49
Elfogadta az RMDSZ a kisebbségi jogokat jelentősen kiterjesztő javaslatait a közigazgatási törvény kidolgozásával foglalkozó parlamenti különbizottság.
"Az anyanyelvhasználat kezdeményezésünkre kiterjed többek között az utcák, terek, parkok neveire, a prefektúrával való kommunikációra, egységes anyanyelvű formanyomtatványok segítik ezentúl a helyi és megyei önkormányzatokban az ügyintézést, és a jövőben azok a megyék, települések is biztosíthatják a többnyelvűséget, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot. Ezek azok a legfontosabb rendelkezések, amelyek javaslatunkra bekerültek a közigazgatási törvénykönyv tervezetébe - számolt be Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője, a közigazgatási törvényt megvitató parlamenti különbizottság tagja..
A törvénytervezet hétfőn kerül a szenátus plénuma elé, majd végső döntéshozóként a képviselőháznak is jóvá kell még hagynia.
„Azokon a településeken, ahol egy adott kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, a kisebbség nyelvén is ki kell ezután írni az utcák, terek, parkok nevét is. Az anyanyelvhasználati jog kiterjesztéséről szóló javaslatunkat az indokolja, hogy a jelenleg érvényben lévő törvénykezés explicit módon csak a helységnévtáblákat, intézményneveket említi.
Ennek ellenére egyes önkormányzatokban sikerült megoldani az utcanevek többnyelvűsítését is, máshol azonban évek óta akadályoztatják ennek megvalósítását a törvényes keret hiányára hivatkozva” – fogalmazott Cseke.
Az RMDSZ közigazgatási szakpolitikusa beszámolt arról is, hogy az RMDSZ javaslatára az új közigazgatási törvényben is megjelenik a „megye” meghatározásában az „etnikai” szó: „Romániában 1968 óta, tehát ötven éve a társadalmi, gazdasági, etnikai szempontok, kulturális hagyományok és a lakosok közötti kapcsolatok képezik az alapját a megye meghatározásának.
Ennek így kell maradnia, hiszen ez a meghatározás tükrözi a valóságot, ha törölnék az „etnikai” szót, azzal azt állítanák, hogy a többségi lakosokon kívül nem élnek más nemzetiségű személyek a megyékben, ami nem helytálló.
Mint Cseke kifejtette, az etnikai identitásra való hivatkozás a megye meghatározásában az elmúlt évtizedekben sem okozott semmi problémát. Mégis a Nemzeti Liberális Párt a különbizottság ülésén nacionalista fennhangokkal kérte az etnikai elem törlését a jogszabály szövegéből, illetve minden, kisebbségi jogokat erősítő kezdeményezésük ellen tiltakozott.
"Rendre ezek ellen szavazott a Népi Mozgalom Pártjával és a Mentsük Meg Romániát Szövetséggel együtt. A kormánypártok támogatásával azonban sikerült bevinni a közösségünk számára fontos javaslatokat a jogszabály szövegébe" - fogalmazott.
Az RMDSZ kezdeményezésére a különbizottsági munkálatok során azt is belefoglalták a törvénytervezetbe, hogy ezután a prefektúrára is kiterjesztik az anyanyelvhasználati jogot ott, ahol az adott kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, magyarázta Cseke.
„Továbbá érvényes lesz ez a helyi és megyei önkormányzatok többségi tulajdonában lévő, közérdeket ellátó kereskedelmi társaságokra, vállalatokra is, mint például a közszállítási vállalatok, víz- és hőszolgáltatók.
Ezek a rendelkezések a hatályos törvényben nem szerepelnek, és a közigazgatási törvény tervezetének eredeti verziója sem tartalmazta ezeket” – hangsúlyozta a szenátor.
„A közigazgatási törvényt vitató bizottság elfogadta azon javaslatunkat is, amely anyanyelvű formanyomtatványok bevezetésével segítené a kisebbségi személyek ügyintézését azokban az önkormányzatokban, ahol az adott kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot.
Ezeket a nyomtatványokat a román formanyomtatvány-rendszerben szereplő dokumentumok alapján dolgozná ki a kisebbségkutató intézet, és kormányhatározattal hagyják jóvá. Ez egy nagyon konkrét megvalósítási javaslat az anyanyelven történő ügyintézés egyszerűsítése és hozzáférhetőbbé tétele érdekében” – mutatott rá.
Az RMDSZ felsőházi politikusa kitért arra is, hogy az új közigazgatási törvény egyértelműen tisztázza, hogy ezután tanácshatározat elfogadásával anyanyelvhasználati jogokat biztosíthatnak azok a helyi és megyei önkormányzatok is, ahol az adott kisebbség számaránya nem éri el a húsz százalékot.
„Konkrét, negatív tapasztalat miatt terjesztettük be ezt a módosító javaslatot. Aranyosgyéresen ugyanis hiába döntött a helyi tanács a helységnévtáblák kétnyelvűsítéséről, a prefektus ezt megtámadta, és a végleges bírósági ítélet megsemmisítette a tanácshatározatot arra hivatkozva, hogy nincs jogalapja a kétnyelvű táblák kihelyezésének, miután az aranyosgyéresi magyar lakosság aránya nem éri el a húsz százalékot.
Ilyen eset többé nem fog előfordulni, amennyiben a parlament az RMDSZ által indítványozott módosítással együtt fogadja el a közigazgatási törvénykönyvet” – hangsúlyozta Cseke Attila. (közlemény)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
