2026. március 26. csütörtök
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Makkai Bence: a brand szót azért találták ki, hogy a hozzá nem értőket hülyítsék

Kérdezett: Sipos Zoltán 2010. február 05. 18:08, utolsó frissítés: 18:08

Az AMM Design kreatív igazgatója szerint egy 3 oldalas, szakszerű leírás alapján már el lehetne kezdeni dolgozni a város márkáján.



Sorozatunkban a Kolozsvár arculatáról szóló vita kapcsán szólítunk meg kommunikációs szakembereket, reklámgrafikusokat, építészeket, urbanistákat. Az első anyagunk Kádár Magorral, a Babes-Bolyai Tudományegyetem kommunikáció szakának oktatójával itt olvasható. Második interjúalanyunk Makkai Bence, az AMM Design kreatív igazgatója.


Konkrétan mit értünk brand alatt?

Makkai Bence: – Röviden azt, amit az emberek gondolnak egy termékkel kapcsolatban, amikor kapcsolatba kerülnek ennek bármiféle megnyilvánulásával. Minden terméknek van valamiféle megjelenése, és ez nem feltétlenül egy logóra korlátozódik. Hogyha ezt a logót/megjelenést meglátja valaki, aki ismeri az adott terméket, akkor bizonyos gondolatok, érzelmek születnek a fejében azzal kapcsolatban: ez a brand. A brand, vagy márka mindazt tükrözi, ami egy adott termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos: minőség, mennyiség, elérhetőség, ár, érzelmek, gondolatok. Ez ugyanúgy vonatkozhat egy városra, vagy tejfölre. A brand egy hihetetlenül komplex dolog – egy folyamat tulajdonképpen – és magát a brand szót azért találták ki szerintem, hogy legyen mivel hülyítsék azokat, akik nem értenek hozzá.




Tehát egy város és tejföl brandje kidolgozásának a folyamata nagyrészt hasonló?

– Az elvek ugyanazok, természetesen a két termék komplexitása nagyban különbözik. Ha ragaszkodunk a város-tejföl hasonlathoz, akkor ki lehet jelenteni, hogy egy város “eladása” sokban hasonlít a tejföl eladásához. Először is el kell helyezni a polcokon a terméket. A város meg a tejföl között lényeges különbség, hogy egyik Kolozsvárt nem lehet elvinni Prágába, a másikat Tokióba, a harmadikat pedig Buenos Airesbe. Azonban a verseny városok esetében is ugyanígy működik: aki jobb helyet tud szerezni a polcon, akinek több reklámja van, aki a legközelebb tudja vinni az ajánlott szintet a valós szinthez, az nyer.

Hatalmas a feszültség a márka (ígéret) meg a termék (valóság) között. Egy reklámügynökségnek nincs beleszólása abba, hogy milyen minőségű a termék – tejföl esetében ez a gyár dolga. A reklámügynökségnek, kommunikációs cégnek az a dolga, hogy a terméket úgy mutassa meg, hogy azt az emberek megkívánják, megvásárolják. Egy projekt sikere vagy bukása gyakran azon múlik, hogy mennyire tud együttműködni a két fél – a megrendelő és a reklámügynökség.


Reklámügynökségnél dolgozol. Szerinted egy város brandjének kidolgozása mekkora munka? Hány szakember munkáját feltételezi, mennyi időn keresztül?

– Nehéz megbecsülni, de mindenképp nagy munka, sok ember dolgozna rajta.



Ha egy kolozsvári top reklámcég kapja meg a projektet, lenne kapacitása, humán erőforrása azt végigvinni?

– Vannak Kolozsváron olyan cégek, melyek megbírkóznának a feladattal. De mint mondtam, nagyon sok függ attól, hogy a megrendelő mennyire segít az ügynökségnek.

Kapcsolódó anyagok:

>> Kádár Magor: először értékekről kell beszélni, s csak aztán márkáról >>

>> A polgármesteri hivatal által szervezett közmeghallgatásról szóló beszámoló itt olvasható >>

Milyen döntési mechanizmus a célszerű egy ilyen projektben?

– A konzultáció mindenképpen hasznos, de ahhoz, hogy Kolozsvárnak legyen márkája, ha nem is diktatorikus, de oligarchikus módon kell dönteni. Meg kell hallgatni a feleket, de a döntést egy személy, vagy egy szűk csoport kell meghozza. És attól a pillanattól kezdve azt kell promoválni.


Melyek lennének a munka szakaszai?

– Ez nagyjából minden termék esetében ugyanaz. A nulladik feladat legyártani magát a terméket – ez persze Kolozsvár esetében nem szükséges. Ezután meg kell határozni, mi is az adott termék, mit akarunk eladni? Ezután fókuszcsoportos, minőségi ellenőrzés következik. Majd legyártjuk a csomagolást, a vizuális elemeket – ezt is fókuszcsoportttal teszteljük. Ezután legyártjuk a reklámokat, és ezzel párhuzamosan keressük a kommunikációs csatornákat, hogy a megfelelő célközönségnek eljuttassuk.



Hogyan kellene kinézzen a polgármesteri hivatal részéről a brief, amivel már el lehet kezdeni dolgozni?

– Egy 3 oldalas dokumentum elegendő, talán sok is. Az kell kiderüljön belőle, hogy pontosan mi is a termék. Szó kell legyen benne arról, hogy a márkatulajdonos hogyan szeretné pozicionálni a termékét. Melyek a termék kiemelt karakterisztikái, mi az, ami megkülönbözteti és kiemeli a terméket más termékek tömkelegéből? Továbbá hogyan képzelik el a promoválást, illetve hogy mi lenne az üzenet, amit meg szeretnének fogalmazni a lehetséges fogyasztóknak? Tisztázni kell, hogy pontosan mit is kérnek a kommunikációs cégtől, és szükséges egy időleosztás: mikorra van kitűzve a végső határidő?


Mint reklámszakember, látsz-e kihívást ebben a projektben, tudva azt, hogy pro bono kellene dolgozni?

– Pro bono? Nem ismerek ilyen kifejezést. Ingyen dolgozom barátoknak, politikusoknak nem.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS