Demokraták szövetsége: Orbán-Tőkés, Băsescu nélkül
szerk. 2011. július 23. 13:12, utolsó frissítés: 2011. július 25. 09:31Területért jogokat kérünk, hangoztatta Tőkés. Orbán főleg gazdaságpolitikáról beszélt. A román államelnök nem tudott végül eljönni, ám Tusványosról üzentek neki és a PDL-nek.
Körülbelül kétezren voltak kíváncsiak Tusnádfürdőn Orbán Viktor és Tőkés László záróelőadására a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Némi hagyományos késés, tülekedő sajtósok, készenlétben álló operatőrök és fotósok: a látvány ismerős annak, aki már évek óta visszajár Tusványosra. Az ülőhely mindig kevés, már jó korán megérkeztek a székfoglalók. A sportpálya környéki sörsátrak árnyékában is sokan hallgatták az előadásokat.
A magyar állampolgárság kiterjesztését követően új időszámítás kezdődött a magyarság életében - vezette fel a záróakkordként megtartott, hagyományos Orbán-Tőkés előadást Németh Zsolt külügyi államtitkár, a beszélgetés moderátora. Egy új időszámítás, amikor találkozott az egyéni döntésünk, hogy igényeljük-e a magyar állampolgárságot, és a magyar országgyűlésnek az a közösségi döntése, amely biztosítja a kedvezményes honosítás lehetőségét.
Akik az állampolgárságot igénylik, azok csatlakozni kívánnak egy olyan politikai közösséghez, amely egy jövőképet kíván megvalósítani Magyarországon, a Kárpát-medencében és az egész nagyvilágon, erről a jövőképről alkotott gondolatait ismerteti a két felszólaló, tette hozzá Németh.
Tőkés László rámutatott, az autonómia terén hagyományokkal rendelkező Katalónia eljutott oda, hogy a termékeit katalán nyelven feliratozza. Egy nemrég érvénybe lépett új európai szabályzás szerint azonban nem lehet kizárólag katalánul feliratozni, hiszen a katalán nyelv nem hivatalos nyelve az EU-nak. Tőkés rámutatott, ehhez képest a Csíki sör nevét nem lehet magyarul olvasni az üvegeken, noha a magyar nyelv hivatalos nyelve az uniós közösségnek.
Tőkés elmondta, húsz év múlt el a rendszerváltozás óta, ugyanannyi idő telt el a két világháború között is. A világégések között egymást követték a frontátvonulások, az impériumváltozások, a szédületes gyorsasággal történő átalakulások szerte Európában és a nagyvilágban. Tőkés szerint ehhez az időszakhoz képest nagyon kevés megvalósítást sikerült elérnie a magyarságnak a rendszerváltás óta eltelt két évtized alatt.
„Gondoljunk Horthyék, Bethlen Istvánék
szédületes teljesítményére egy megcsonkított és kivérzett országban. Ha összehasonlítjuk ezt a két időszakot, hol állunk mi? Nekünk húsz év alatt szinte semmilyen stratégiai fontosságú, tartós eredményt nem sikerült elérnünk. Még mindig egy poszt-trianoni és posztkommunista, Romániában posztszekurista átmeneti állapotban leledzünk, Trianon és a kommunizmus visszahúzó terhével viaskodunk” – hangoztatta Tőkés.
Szerinte '89-ben forradalom helyett puccsnak voltunk a részesei, rendszerváltozás helyett hatalomátmentés következett, európaiság helyett pedig formális eurokonformizmus, felemelkedés helyett posztkommunista korrupció valósult meg, és harmadik világbeli mélynyomor sújtja a román társadalmat. Két évtized alatt nem nézett szembe a társadalom a kommunista múlttal, a történelmi igazságtétel pedig elsikkadt, a tulajdon és vagyonrendezés torz, és nincs a romániai magyarságnak állami költségvetésből finanszírozott önálló egyeteme. Tovább tart a szórványosodás, az elvándorlás, a természetesnek nevezett apadás.
„Valóságos demográfiai humán katasztrófa fenyeget bennünket. Közel 30 év alatt több mint egymillióval apadt a Kárpát-medencei magyarság” – hangoztatta Tőkés. Hozzátette, a magyarországi demográfiai katasztrófa megszabja a mostani nemzetpolitika kereteit, olyan körülmények között, hogy
a magyar baloldal ráront saját nemzetére,
és az európai baloldal ehhez segítséget nyújt, segít továbbéltetni a posztkommunista magyarellenességet – vélte Tőkés.
Az EP-alelnök a PDL-t bírálta a régióátszervezési terv miatt, és az RMDSZ szemére hányta, hogy ezzel a párttal alkot koalíciós szövetséget. “Azt akarjuk, az történjék, mint Szlovákiában? Ebben a kérdésben nem lehet helye alkunak. Ez az üres hely mellettem úgy is értelmezhető, hogy ebben az ügyben nem alkuszunk” – szögezte le Tőkés.
A magyarság térvesztésének újabb jeleként értelmezte, hogy a kolozsvári kétágú templom mellett plázát akarnak építeni. “Markó Hunor, bocsánat, Kelemen Hunor aláírta az erre vonatkozó engedélyt” – tette hozzá, előhozva egyúttal Verespatak kérdését is, amelynek régészeti mentesítési engedélyének aláírását akként értelmezte, hogy elhárult az egyik legfőbb akadály a bánya megnyitása elől, főleg ha Borbély László RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter kénytelen majd aláírni a környezetvédelmi engedélyt. Pedig az EP betiltotta a cianidos bányászati technológiát – tette hozzá. Felhívta az összes határon túli magyar területen élők figyelmét,
tiltakozzanak ők is az aranybánya-projekt ellen,
mert egy Kárpát-medencében élünk, ugyanazzal a veszéllyel nézünk szembe. Ezután a romániai politikum szűklátókörűségét bírálta, amely egy pánortodox nemzetállam létrehozásán munkálkodik. Nem ismerik el Erdély és Székelyföld létét, ez azt jelenti, nem is akarják, hogy létezzen Erdély, létezzen Székelyföld – fogalmazott.
Az EMNT pártbejegyzésének elutasítását kommentálva azt mondta, az indoklás antidemokratikus és exkluzivista. Arra a premisszára utal, miszerint a magyarok politikai akarata nem része az összromániai politikai akaratnak, a magyar nemzeti értékek és érdekek nem képezik részét a romániai nemzeti értékeknek és érdekeknek. “Értsük úgy, legyünk románok?” – tette fel a kérdést Tőkés. Az indoklás szerinte azt követelné meg a magyaroktól, adják fel identitásukat, hogy otthon lehessenek a hazájukban, azaz Romániában.
Ugyanezt a totális egységdoktrínát vélte felfedezni a volt püspök az RMDSZ-nek az EMNT bejegyzése ellen felszólaló nyilatkozataiban. A szövetség szerint a romániai magyar egységes képviselet kerül veszélybe, ha az EMNT is színre lép, ám ezzel a hozzáállással az RMDSZ, “ez a megcsontosodott alakulat” szembekerül a demokráciával.
Ha már Románia és Magyarország stratégiai partnere Magyarországnak, és Traian Băsescu azok a román politikusok közül közé tartozik, aki a legmesszebb ment el a magyarokkal való párbeszédben, bármi is történt amúgy az utóbbi időszakban, ebben a kontextusban azt kérjük a román féltől:
üljünk le tárgyalni, a román nemzet a magyar nemzettel,
nem a kisebbséggel, hanem egyenrangúként – szólított fel Tőkés. Ahogy a Tismaneanu-jelentés elnézést kér a kommunizmus áldozataitól, köztük a magyaroktól, úgy azt kérjük, a mindenkori román hatalom kérjen elnézést a magyaroktól a poszttrianoni időszak jogfosztásaiért – tette hozzá.
Ha már területet vesztettünk, jogokat kérünk, beleértve az autonómia minden formáját – sommázott.
A közönség élelmesebb része a sörsátrak alá húzódott a hőség elől
Sajtós had az első sorban
"A magyar külpolitikának jelenleg helyreállóban van az egyensúlya három prioritása kapcsán. Fontos törvények születtek, a határokon átívelő nemzetegyesítés halad előre, a szomszédságpolitika soha nem volt ennyire jó, mint most" – dicsérte Tőkés a Fidesz-kormányt. Elismerte, ez ellentmondásos egy kicsit az előbb elmondottak szempontjából, de valóban ígéretes a szomszédságpolitika Romániával, még ha ingatag is. Ám nem hagyjuk meginogni, szögezte le; ez a jó kapcsolat tovább épül az Európai Néppártban, amelynek a Fidesz és a PDL is tagja.
Megdicsérte a magyar uniós elnökség teljesítményét, majd azzal zárta előadását: Tusványos 22 éve a román-magyar párbeszéd fóruma, ezt kell folytatni a továbbiakban is, ehhez kérte Isten áldását.
Orbán Viktor beszédét az Európa, és ezzel együtt a Magyarország előtt álló változások szükségszerűségére alapozta. Elmondta, hogy a világ soha nem látott korszakváltás előtt áll, és
az államok számára nincs megfelelő recept,
amit követni tudnának. „Olyan ütemben történnek a változások, amelyek korszakváltást jeleznek. Amerikában az adósságkorlát emelésén vitatkoznak, az atomenergia jövője megkérdőjeleződött, Kína világgazdasági szerepének növekedése töretlennek tűnik. Teljesen új világgazdasági korszak kezdődik” – indította előadását Magyarország miniszterelnöke. A változás szerinte csak úgy lehetséges, hogy ha az előző történelmi korszak összeomlik, és tiszta lappal indul meg az újrakezdés.
„Ennek oka az eladósodottság: az államadósság folyamatosan nő a nyugati országokban. Görögországnak például újra és újra mentőcsomagot kell adni, kérdés csak az, hogy mikor valljuk be, hogy az ország csődbe jutott? Könnyen juthatnak ilyen helyzetbe más országok is, akár Portugália és Írország, Belgiumra sem árt figyelni” – hívta fel a figyelmet Orbán.
Kiemelte, hogy nincs recept arra, hogyan maradhatnak fizetőképesek ezek az országok. A következmények pedig súlyosak lesznek: a hitelt nyújtó bankok után az államok tőkéjével együtt a magánbetétesek pénze is elúszik. Ilyenkor a nemzeti valuták leértékelődnek, az infláció megemelkedik.
Orbán rámutatott, hogy az állam szerepe meg fog nőni, a gazdaságpolitika ereje pedig a nemzet összetartozásából kell fakadjon. „Korábban megkérdőjelezhetetlen hit volt, hogy a gazdasági növekedés és a fogyasztás bármeddig fokozható, a fedezet nélküli hitelek miatt a nyugati államok fenntarthatatlan pályára kerültek. Nyugaton elérkeztünk a jóléti, fogyasztói társadalom végére. Az államnak merőben új szerepe lesz a gazdaságban, az adósságot csak állami eszközökkel lehet visszafizetni. A munkaerőpiacról kiesett embereket is csak állami közbenjárással lehet a munkára visszavezetni. A gazdaság sem fog magától átszerveződni,
a jóléti államok helyét a munka alapú államok veszik át”
- emelte ki Orbán. Hozzátette, az állam csak akkor lehet erős, ha világos a hivatása, felelőssége és szolgálata, ha ezek nem tiszták, akkor az ország "sebezhető, pazarló és önérdekű lesz. Az állam szerepe megnő, de csak akkor tudja betölteni a hivatását, ha mögötte közösség, tehát erős nemzetek állnak. Az állam igazi ereje a nemzetből fakad” - hangsúlyozta.
Orbán Viktor szerint Magyarország lakossága a tavalyi választáskor már felfogta, hogy változásra van szükség. A magyar nemzet még soha nem volt ennyire elszánt és cselekvőképes. „Kérdés, hogyan milyen irányt kövessünk? Korábban a nyugatot figyeltük, azokat a megoldásokat ültettük át. Most már nincs kiket követni, sőt,
mások veszik át a mi megoldásainkat.
Az angliai médiatörvény kísértetiesen fog hasonlítani a magyarra, bankadót és válságadót is több európai országban bevezettek. Magyarország bátran vállalhat úttörő szerepet, az ország a saját tengelye körül kell forogjon. A folyamat még nem zárult le, a magyar nemzetnek módosítani kell tartásán, magabiztos és összetartó nemzet képét kell mutatnia.”
Hozzátette, hogy a nemzet összenövését erősíti a kettős állampolgárság megadása, az EMNT Mikó Imre-tervét pedig összeillesztik a Széchenyi-tervvel.
Véleménye szerint erősödni fog a nemzeti demoktraták közti együttműködés Európában, a gazdasági válság utáni világ súlypontja pedig Közép-Európában lesz.
A családi életstratégián is változtatni kell, például el kell érni, hogy a lakosság ne meneküljön külföldre dolgozni, a segélyre alapozott családi életmodellt ki kell iktatni, a fekete és szürke gazdaságra alapozott lét sem folytatható tovább, és vissza kell fizetni a magyar államadósságot. A miniszterelnök elismételte, erős anyaországra van szükség ahhoz, hogy a határon túli magyar közösségekre is jótékony hatást gyakoroljon az új nemzetpolitika, így jöhet el "a nemzet reneszánsza".
A politikusok ezután egy órán keresztül a közönség kérdéseire válaszoltak. A záróelőadásnak fél 1 körül lett vége.
UPDATE 14:50: A kérdésekben felmerül témákat és a politikusok válaszait az alábbiakban olvashatják:
>> Orbán a Sapientia akkreditációjáról: mondják el Önök, mit segíthetünk, és megtesszük
>> Orbán az összetartozás napjáról: sok a munka, nem prioritás egy újabb munkaszüneti nap
>> Orbán: nem jött el a pillanat, hogy Basescuékkal a régióátszervezésről tárgyaljunk
>> Kivel van jóban a magyar kormány határon túl?
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
