RMDSZ SZKT: “csak magunkra számíthatunk”
B. D. T.
2011. december 18. 19:51, utolsó frissítés: 2011. december 19. 09:08
Családpolitikai és szórvány cselekvési tervet fogadott el a Szövetségi Képviselők Tanácsa Sepsiszentgyörgyön. A ciánt nem vették napirendre; üzentek Tőkésnek is.
Székelyföld vállalja, hogy nagyobb mértékben vesz részt a romániai magyarság felemelkedésével kapcsolatos feladatok elvégzésében, a gondok enyhítésében és az örömök megosztásában – mondta a pénteki, sepiszentgyörgyi RMDSZ SZKT-t köszöntő felszólalásában a házigazda Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. A népszámlálás eredményei azt mutatják, Székelyföldön megfordult a százéves trend, nőtt a magyarok, és csökkent a románok aránya. ”Természetes számunkra, hogy Székelyföld erdélyi súlyának növekedése elsősorban felelősségünk növekedését jelenti” – mondta az elnök.
2009-ben indult el a Székelyföld-Szórvány Közösségépítő Program. Hargita megye Temes és Beszterce-Naszód megyével, valamint Aranyosszékkel, Háromszék pedig Hunyad, Fehér és Szeben megyékkel kötött szerződést. A székelyföldi megyék ki akarják terjeszteni a Székelyföld-szórvány kapcsolatokat,
a székelyföldi intézmények pedig készek összerdélyi feladatok vállalására,
úgy, ahogyan az a belső anyaországhoz méltó – tette hozzá Tamás.
Idén nemcsak Ezüstfenyő-díjakat adtak át az év utolsó RMDSZ SZKT-ján, hanem a dévai Téglás Gábor Középiskola létrehozásában szerepet vállaló személyek is elismerést kaptak. Így lett korábbi díjazóból díjazott maga Markó Béla volt szövetségi elnök. A „Téglás Gábor” Hunyad Megyei Magyar Oktatási, Nevelési és Kulturális Központ Alapító Oklevelét rajta kívül Takács Csaba volt ügyvezető elnök (aki egyébként nem volt jelen) és Varga Károly kapta meg a dévai magyar szórványoktatásért végzett munkájáért.
Markó szerint “jó állapotban van az RMDSZ”, ám a romániai magyarság önbizalma mégsincs jó állapotban. Működik a parlameni és önkormányzati képviselet, használják a rendelkezésre álló eszközöket a magyar közösség érdekében; a közösség szolidaritás dolgában is előrelépett a Székelyföld-szórvány együttműködéssel. A népszámlálás előzetes erdeményei azt mutatják, megfordulni látszik egy folyamat, jobb a magyarság aránya, mint ezelőtt 10 évvel.
Mégis kishitűek vagyunk és ijedtek,
pedig lenne ok dicsekvésre, fogalmazott Markó. Déván létrehoztunk egy magyar középiskolát, ez egy példája, önbizalmat gerjesztő eseménye az életünknek, mint ahogy a máramarosszigeti, nagybányai, aradi, tordai magyar oktatás fejlesztése is – sorolta a volt szövetségi elnök. Markó szerint az eredményeket nem szabad szégyellni, sőt időnként dicsekedni is kell, mit valósított meg közösen az RMDSZ.
Az RMDSZ SZKT küldöttei a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében zsúfolódtak össze. Helyszűke miatt nem sokkal 11 után a díjazottaknak át kellett adniuk a helyet a küldötteknek, hogy elkezdődhessen az SZKT.
Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör platform alelnöke kérte, tűzzék napirendre korábbi beadványát a ciánalapú bányászat elutasításáról. Ebben a teremben, ahol Gábor Áron azt mondta, lesz ágyú,
nehogy azt mondjuk, hogy lesz cián
– mondta. Ám mivel Máthé András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke indoklása szerint a jogi bizottság nem vitatta meg Eckstein javaslatát, Bíró Rozália SZKT elnök bejelentette, nem veszik napirendre a kérdést.
Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ 2011-ben folytatta a kormányzati tevékenységet, miközben más országokban is a válság miatt minden kormány nehéz döntésekre kényszerült. Mégis jó úton haladt, jól vizsgázott a szervezet; az Erdélyi Konzultáció során a megyei, területi szervezetek munkatársai több mint 100 ezer emberrel álltak szóba, megkérdezték őket, mi a véleményük az RMDSZ munkájáról, mik a prioritásaik, mivel kéne foglalkozni. Az eredmények biztatóak. Ehhez hozzátartozik, hogy vannak problémák, de az EK eredményei megerősítenek, folytatni kell a munkát, az erdélyi magyarok
fontosnak, értéknek tartják a parlamenti képviseletet,
a kormányzást – mondta Kelemen politikai beszámolójában. Az emberek az elmúlt 2 évben, a gazdasági válságban újragondolták a prioritásaikat, első helyen a szociális problémák, jövedelem, nyugdíj, munkahely áll – ez természetes, mindehol Európában ezek váltak elsődlegessé. Összegzésképpen az EK megerősítette, ennek a közösségnek a képviseletét meg kell erősíteni, biztosítani kell az önkormányzati, parlamenti képviseletet és ha lehet, a kormányzati jelenlétet is. Ennek érdekében el kell kezdeni már most készülni a 2012-es választásokra, egy napot sem pocsékolhatunk el, nagyon nehéz kihívás előtt állunk, a magyar versenypártok megméretkezésre készülnek – figyelmeztetett.
Aki pártot épít, az versenyre, és nem együttműködésre készül, ne tévesszenek meg bennünket az álszent nyilatkozatok – csak magunkra kell és lehet számítani – szögezte le Kelemen Hunor. Az RMDSZ minden tenni akaró ember előtt nyitva áll – a tét, hogy sikerül-e megszólítani a közösséget, erre kell összpontosítson minden megyei és helyi szervezet – tette hozzá.
Felidézte, a kormánykoalícióban tárgyaltak az arányos képviseleti rendszer bevezetéséről, az RMDSZ vegyes rendszert, a PDL egyéni választókerületes rendszert javasolt, illetve a választások összevonását. Bár eleinte beleegyeztek a 300 fős képviselőházi és 88 fős szenátusi látszámba, ami az RMDSZ-nek jó lett volna, mert arányos képviseletet kapott volna az erdélyi magyarság, végül a PDL visszakozott, és amellett volt, maradjon meg a jelenlegi választási rendszer.
Az RMDSZ a szenátus elnöki tisztségére a PDL jelöltjét, Vasile Blagát támogatta, cserébe kormányfőtitkári tisztségért – ezzel magára haragította az ellenzéket. Ez a sértődés annak szól, hogy nem voltunk árulók –
az RMDSZ egyetlen szövetségesét sem árulta el
egy cikluson belül – jelentette ki Kelemen, hozzátéve, ha a szövetség mindenkit megharagít, az jó jel, mert azt jelenti, a magyar közösség érdekeit képviselte. Nem vagyunk azok, akiknek diktálni lehet, 2012-ben is ez lesz a vezérmotívumunk – tette hozzá.
Az oktatási törvény, a Kogalniceanu kártya, a nyugdíjak csak kevéssel való csökkentése, a magyar önkormányzatok beruházásai, a 220 millió eurós, Kököstől Szászrégenig feljavított út az RMDSZ erdeménye. A területi, megyei szervezetekben, főtitkárságon kezdjék el megszervezni a 2012-es évet, összehangolva a lépéseket, megerősítve az embereket, a bizalmat, anélkül nincs együttműködés – mondta Kelemen.
2012-ben Romániának alkotmány módosítással kell rögzítenie csatlakozását az európai fiskális unióhoz; az RMDSZ-nek ezzel kapcsolatban az az álláspontja, támogatnia kell, részt vennie a döntéselőkészítésben, ugyanakkor azt szorgalmazza, a pártok között legyen megegyezés:
csak ezzel a témával kapcsolatos alkotmánymódosító javaslat
kerüljön a parlament elé. Ám ha valamelyik párt más alkotmánymódosító javaslattal áll elő, akkor az RMDSZ nem tudja vállalni, hogy ne nyisson meg más kérdéseket – magyarázta. Erre a kérdésre még visszatérnek a márciusi SZKT-n, addig is várják a képviselők javaslatait, véleményét e kérdésről.
Kelemen utalt arra az incidensre, hogy pénteken a marosvásárhelyi színművészeti egyetemen nem magyar rektort választottak. Bács Miklós megválasztását „magyar emberek akadályozták”, pedig olyan jelölt volt, akit elfogadott a szakma, mondta. (A rektori tisztséget Sorin Crişan ideiglenes rektor kapta meg, a kolozsvári Állami Magyar Színház színészének ellenjelöltje.) Ezeket az eseteket ki kell elemezni, nem szabad hagyni, hogy visszalépés történjen magyar intézményvezetők kinevezése terén.
Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár kifejezte reményét, hogy a Székelyföldön az RMDSZ megtartja a polgármesteri tisztségeket, illetve visszaszerzi a mandátumokat Gyergyószentmiklóson és Kézdivásárhelyen. Borbély László környezetvédelmi miniszter arra hívta fel a figyelmet, az RMDSZ 2010-2011-ben sokkal többet tudott tenni a magyar közösségért, mint 2009-ben, amikor nem volt kormányon; a szövetség emberei
felelős pozíciókat töltenek be, és "nincs botrány körülöttük",
ellentétben más pártok funkcionáriusaival. A színművészeti főiskola esetével párhuzamot vonva, az RMDSZ ellenzékét bírálta, azt mondta, a romániai magyarság 22 év után sincs abban a helyzetben, hogy feladja az érdekeit a választás szabadsága oltárán. Az RMDSZ bebizonyította, hogy demokratikus szervezet, sok platform működik, tessék idejönni – szögezte le.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint ahol nem működik jól a helyi szervezet, ott újítani kell. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár a székelyföldi városok melletti községekben nőtt a lélekszám, az eldugott kis falvakban viszont csökkent, ezekben a következő 2-3 évben meg kell oldani a víz, villany bevezetését, csatornázást, szolgálati lakásokat biztosítani az értelmiségnek, gazdasági fejlődést, munkahelyet teremteni, elterjeszteni a jó megoldásokat.
Ebben az RMDSZ-nek van szerepe és tudása is – tette hozzá. Arra kérte a székelyföldi képviselőket, az elkövetkezendő időszakban adjanak esélyt a szórványtelepüléseknek a Communitas-pályázatokon, mondjanak le erről a pályázati lehetőségről, hogy a közpénzekből több jusson a szórványba. „Belső anyaországként viseljünk nagyobb felelősséget” – vélte.
Bognár Zoltán, a Szabadelvű Kör elnöke arra hívta fel a figyelmet, fel kell készülni arra, hogy az ellenzék és a koalíciós partner is kijátssza a magyar kártyát. Az RMDSZ-nek különösen figyelnie kell Marosvásárhelyre, a polgármester-választásra, arra, hogy milyen lehetőségeket hagynak nyitva a dialógusra az elkövetkezőben. Az RMDSZ-nek azzal is meg kell küzdenie, hogy hiába az erdemények, ha azok megfelelő kommunikációja gondot okoz – a fő feladat úgy megvalósítani a kampány során a kommunikációt Székelyföldön és szórványban is, hogy moblizálni tudják a választókat.
A dél-tiroli siker titka az volt, hogy olyan hiteles vezetői voltak
az autonómiát kivívó kisebbségi közösségnek, akiknek kapcsán semmi besározó kampány nem vezetett eredményre. Ha hiteles kommunikációt folytat az RMDSZ, és hiteles vezetőkkel fogunk neki a kampánynak, akkor sikeresek lehetünk – vélte.
Az egyéni felszólalások közben a teremben a hallgatóság megcsappant, adott ponton talán többen tartózkodtak a folyosókon, mint a gyűlés helyszínén.
Budai Richárd, a Bukaresti RMDSZ elnöke ki is fakadt, hogy jó lenne, ha már háromhavonta gyűléseznek, a teremben legyen a gyűlés, ne a termen kívül. Emellett javasolta, 10%-ra le kellene hozni a lakosságarányt mint feltételt a többnyelvű helységnévtáblák felszerelése tekintetében.
Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke Tőkés Lászlót bírálta, amiért széthúzást gerjeszt a magyar közösségben, Kovács Péter főtitkár pedig ismét felemlegette, hogy Tőkés azért nem indul ismét az EP-alelnöki pozícióért, mert elveszítette a néppárti támogatottságot. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform elnöke próbálta megvédeni „a távollévő harcost”, akit ezeknek a fiatal politikusoknak nem lenne erkölcsi alapja támadni, főleg hogy nincs is jelen.
Markó Béla szerint nincs a veteránoknak sem erkölcsi alapja, hogy kioktassanak fiatal, de politikában tapasztalt kollégákat. 1989. december 17-ére, Temesvárra, Tőkés László akkori szerepére teljes tisztelettel gondol, ám azóta eltelt 22 év, meg kellene vizsgálni, kik és mit tettek az utóbbi időben a szolidaritás szétveréséért. Nem volt egy hősi gesztus az EP-ben a Székely Jeruzsálem-plakáton leragasztani a nevem – rótta fel Markó Tőkésnek.
Bognár Zoltán hozzászólásához kapcsolódva pedig azt mondta: a dél-tiroli autonómiához nemcsak a hiteles vezetők kellettek, hanem legfontosabb feltétele az egység volt.
Egy képzelt koalíció kedvéért
nem szabad feladni az RMDSZ önálló arculatát – szögezte le. Az EMNP-re és az MPP-re – megnevezésük nélkül – úgy utalt, mint két pártocskára, ám szerinte egyetlen hiteles szervezete van a magyar közösségnek: az RMDSZ. Arra kérte a jelenlévőket, ezzel az önbizalommal gondoljanak az egységre. „Én az egységben hiszek, minden erőnk és feltételünk megvan, hogy így magunk mellé állítsuk az erdélyi magyarságot” – tette hozzá.
Másfél éve büszkék voltunk, hogy van egy EP-alelnökünk, most el kell könyvelnünk egy kudarcot – mondta Kelemen Hunor. Tőkés nem teljesített úgy, hogy megnyerje a néppártiak támogatását – ezért a magyar kereszténydemokratáknak lesz alelnöke a néppárti frakcióban, nem az RMDSZ-nek – mondta.
Magunkra számíthatunk csak, senki másra – fogalmazott. Egyesek annyira belejöttek a pártalapításba, hogy nem tudnak leállni, márpedig itt fordított matematika érvényesül, 3 párt kevesebb, mint 2, és 2 párt kevesebb, mint egy. Nekünk van egy szövetségünk, az RMDSZ. Ezt fogjuk megerősíteni, ennek szellemében dolgozunk 2012-ban is – szögezte le. Kitartást, erőt, összefogást, szolidaritást – zárta beszédét.
A politikai beszédek után a szórvány cselekvési terv, illetve a családpolitikai koncepció került terítékre. Winkler Gyula EP-képviselő ismertette a dévai szórványkonferencia zárónyilatkozatát, amelyet az SZKT egyhangúan megszavazott. A szórvány cselekvési tervet Kovács Péter ismertette, amit ugyancsak megszavaztak a képviselők, és megbízták a főtitkárságot a végrehajtással. A pénteki Területi Képviselők Tanácsa (TEKT) ülésén hozott döntés értelmében a csángókra mint speciális helyzetben lévő Kárpátokon túli magyar kisebbségi csoportra vonatkozóan külön cselekvési tervet dolgoznak majd ki.
A küldöttek egyhangúan megszavazták a családtámogatási és gyermekvállalást ösztönző cselekvési tervet. Mindkét dokumentum elérhető az RMDSZ honlapján.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
