Marosvásárhelyen ellenőrzik a Nyelvi Karta előírásainak betartását
lejegyezte:Kertész Melinda
2011. március 11. 19:09, utolsó frissítés: 2011. március 14. 09:14
A Civil Elkötelezettség Mozgalom árnyékjelenése hatására hamarosan terepszemlét tartanak az Európa Tanács szakértői.
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) időközi jelentésének kiegészítéseként készítette el a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája előírásainak betartásáról szóló árnyékjelentését a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO). Szigeti Enikőt, a CEMO ügyvezetője válaszol a tegnap bemutatott árnyékjelentésre vonatkozó kérdéseinkre.
Milyen megfontolásból döntött a CEMO az árnyékjelentés elkészítése mellett?
Szigeti Enikő: – Az árnyékjelentés az érdekérvényesítés terén használt eszköz, amely révén egy szervezet az orvosolandó problémát a régión kívüli fórumok elé tárhatja, amelyek így betekintést nyerhetnek a problémákra és megoldást javasolhatnak az országnak a hiányosságoknak az orvoslására.
Az árnyékjelentés egy nemzetközi egyezmény, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája alkalmazásáról, pontosabban a hiányos alkalmazásáról szól. Témakörében kapcsolódik a mi, nyelvi jogok érvényesítését célzó programunkhoz. Azért döntöttünk az árnyékjelentés elkészítése mellett, mert az érdekérvényesítést több szinten próbáljuk meg kivitelezni. Egyrészt helyi szinten, az állami intézmények irányában nyomásgyakorlással, másrészt a nemzetközi fórumokkal is megpróbáljuk tudatosítani, hogy ez az egyébként kitűnő jogi háttér nem minden esetben jelent alkalmazást is. Bár más területeken az ilyen jellegű jelentések készítése bevett szokás, a nyelvi jogok terén ez újdonság. Igaz, a nyelvi jogi kartát nemrég ratifikálta az ország, az első országos jelentés is most készült el.
Önök Marosvásárhelyen és Maros megyében dolgoznak. Mit tapasztaltak a nyelvi charta betartását illetően?
– Két területet vizsgáltunk, a közigazgatást és az oktatást. A közigazgatás esetében adott a 2001-es közigazgatási törvény is, amely már szabályozta a nyelvi jogokat és a kisebbségi nyelvhasználatot a közigazgatási intézményekben. Az oktatás területén ugyan létezik az oktatási törvény és vannak magyar tannyelvű osztályok, de mi abból a szempontból is vizsgáltuk az oktatási intézményeket, hogy mennyire tesznek eleget a kiegyensúlyozott kétnyelvűségnek, milyen intézményekben tanulnak a gyerekek és milyen árnyalati hiányosságokat lehet tapasztalni.
>> Az árnyékjelentés összefoglalója >>
A közigazgatási intézmények esetében az a tapasztalatunk, hogy a nyelvi karta előírásait nem igazán ismerik a polgármesteri hivatalok és a helyi közigazgatási intézmények, amiért nem feltétlenül őket terheli a felelősség: a kormány nem szervezett megfelelő kampányt a nyelvi charta ismertetése érdekében, noha kötelessége lett volna, hiszen a ratifikálással egyidejűleg kötelezettséget vállalt a népszerűsítésre is.
A népszerűsítésre vonatkozó intézkedésekről a kormány azt írta saját jelentésében, hogy két kerekasztal-beszélgetést szerveztek Bukarestben. A jelentésünkben mi ezt úgy értékeltük, ez kevés ahhoz, hogy a regionális intézmények, illetve a lakosság tudomást szerezzen a karta létezéséről, tartalmáról és alkalmazásáról. Az intézmények még azokat a brosúrákat sem kapták meg, amelyeket az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala összeállított, és a hivatalos jelentés szerint szétküldött az állami intézményeknek. Mivel régiók szintjén is tapasztalhatók eltérések, ezért azt javasoljuk az árnyékjelentésünkben, hogy szervezzenek regionális kampányokat.
Ami az oktatási intézményeket illeti, az általunk ösztönzött és fontosnak tartott kétnyelvűség azt jelenti, hogy a hétköznapokban a magyar és román tagozatú iskola két nyelven kommunikál diákjaival és a szülőkkel – erre a karta is lehetőséget biztosít, de persze a békés együttélés jegyében is meg lehet ezt valósítani.
Ezen a téren nagyon sok hiányosságot tapasztaltunk: a két tannyelvű iskolákban az intézmény falain a feliratok, a közérdekű tájékoztatás, a dokumentumok, a homlokzati táblák mind-mind egynyelvűek. Marosvásárhelyen két iskolában van kétnyelvű homlokzati tábla: az egyik egyházi iskola, a másik a Bolyai líceum. Mondhatjuk úgy, hogy a kétnyelvű iskolák zömében a kétnyelvűség apró jeleit sem lehet felfedezni. Az oktatás terén pedig – azonkívül, hogy a magyar tannyelvű osztályokban az oktatás teljesen magyar nyelven zajlik – a választható tantárgyak zömét román anyanyelvűek tanítják első osztálytól, tehát még az elemiben is. Ezen túllépve az 5-8 osztályos ciklusban is ezek a problémák tapasztalhatók.
A középszintű oktatásban nagyobb törés következik be a rendszerben: rengeteg, vidéki iskolában tanuló magyar gyerek már nem tudja kizárólag magyar nyelven folytatni tanulmányait, mivel a lakhelye környékén nincs magyar líceum, vagy a választott szakot csak románul oktatják. A rendszer nem biztosítja a folytatás lehetőségét. A hivatalos álláspont szerint a gyerekek önként választanak román tannyelvű továbbképzést, azonban ezt mi nem így tapasztaltuk. A falvakban, községekben már nincsenek középiskolák, ezek már csak a nagyvárosban – Marosvásárhelyen, Szászrégenben, Radnóton, Szovátán, Segesváron, és Erdőszentgyörgyön találhatóak meg. Vannak régiók, ahol a diákok azért nem választanak magyar osztályt, mert nincs ilyen.
A közintézmények szintjén miként történt a felmérés?
– A közintézmények esetében több szinten dolgoztunk. Az egyik, megyei szintű felmérés a polgármesteri hivatalok tevékenységeit, illetve a hozzájuk kapcsolódó helyi tanácsok tevékenységét vizsgálta, amely egy tíz kérdésből álló kérdőív szétküldésén alapult. Ezt a kérdőívet minden olyan Maros megyei település polgármesteri hivatalának elküldtük, ahol a lakosság számaránya legkevesebb 20%. A megyei tanács közbenjárásával a polgármesteri hivatalok majdnem 90%-tól megjöttek a válaszok. A kétnyelvűségre vonatkozó kérdések összeállításakor nem tettük egyértelművé azt, hogy egy árnyékjelentés összeállítása céljából készül ez a felmérés. Kérdésünk az volt, hogy a közigazgatásban használatos, korábban a Kisebbségkutató Intézet által lefordított és hozzájuk is eljuttatott dokumentumokat használják-e, illetve hány magyar dokumentumot iktattak az elmúlt időszakban. A polgármesteri hivatalok túlnyomó többsége nemleges választ adott.
A kérdőív a helyi tanácsok működésével kapcsolatos kérdéseket is tartalmazott. Rákérdeztünk hogy a helyi tanácsosok milyen nyelven fogalmazzák meg a tervezeteiket, milyen nyelven értesítik a tanácsosokat a tanácsülések összehívásáról, milyen nyelven rögzítik a jegyzőkönyvet, milyen nyelven értesítik a lakosokat a meghozott határozatokról és milyen nyelven fogalmazzák meg a határozatokat. Bár a közigazgatási törvény egyedüli hivatalos nyelvként a románt jelöli meg ezen dokumentumok számára, a nyelvi karta lehetőséget teremt arra, hogy ezek a dokumentumok a kisebbség nyelvén is megjelenjenek. De mivel nincs módszertan, így a kétnyelvűséget nem ösztönzi.
A szóbeli magyar nyelvhasználatot is vizsgáltuk: az a következtetésünk, hogy azokon a településeken ahol a tanács tagjai magyar nemzetiségűek, a tanácsülés is magyar nyelven folyik. Ahol egy-két román tanácsos is tagja a testületnek, ott románul tartják az üléseket – bár ennek nem kellene feltétlenül így történnie, hiszen a törvény ilyen nagy arány esetében biztosítja a fordítás, tolmácsolás lehetőségét. Egy másik probléma, hogy a közigazgatási magyar nyelv is nagyon szegényessé vált, és ha nem figyelünk oda, akkor el fog halni a közösségen belül. Ahhoz, hogy ezt megtanuljuk, kell kérni az államtól, hogy biztosítson magyar közigazgatási képzést.
Hamarosan egy háromtagú Szakértői Bizottsággal is találkoznak, akik azért jönnek Romániába, hogy a helyszínen ellenőrizzék az Etikumközi Hivatal jelentését. Ők jelezték, hogy a CEMO-val is találkoznának. Ilyen szempontból mi lehet ennek az árnyékjelentésnek a finalitása?
– Semmiképpen nem fogja a munkacsoport a Maros megyében fellelt hiányosságokat általánosítani és nem fogja érvényessé tenni más régiókra. Azonban el tudjuk érni azt, hogy az ajánlás megfogalmazásakor külön kitérnek Maros megyére is. A karta szakértői bizottsága megfogalmaz egy dokumentumot, amelyben az ő meglátásaik, észrevételeik és javaslataik szerepelnek. Majd kibocsátják az ajánlást, ez pedig tartalmazhatja a Maros megyei közigazgatás és oktatás területén általunk feltárt hiányosságoknak az explicit megoldását kérő ajánlást. A következő jelentés elkészítésekor pedig más régiók kerülhetnek az ajánlás előterébe. Szimbolikus értelemben nagyon jó, hogy a karta-szakértők ellátogatnak Maros megyébe. Ha ez a jelentés nem készült volna el, akkor nem biztos hogy eljöttek volna.
Elképzelhető, hogy Maros megyében van a legnagyobb probléma a nyelvi jogok betartása szintjén?
– Nem, viszont itt ütközünk a legnagyobb ellenállásba az intézmények részéről. Ha ezeket a problémákat például Kovászna megyében feszegetnénk, akkor valószínűleg nem lenne ekkora ellenállás a közintézmények részéről, persze attól még a közigazgatási nyelvhasználat a székelyföldi megyékben is a román. Maros megyében a legapróbb nyelvi kérdések esetében is óriási az ellenállás. Nem mindegy, hogy melyik irányban dől el ez a harc.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
