2026. május 5. kedd
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Soós Anna szakkollégiumi rendszert építene ki a BBTE-n

Kertész Melinda kérdezett:Kertész Melinda 2012. február 23. 19:08, utolsó frissítés: 2012. február 24. 11:34

A rektorhelyettes-jelölt egy olyan szakkollégium megalapítását szorgalmazza, ahol különböző szakterületekről származó tehetséges diákoknak lehetőségük lenne kapcsolatháló építésére.


"A magyar tagozatot minden szinten meg kell erősíteni. A román, a magyar és a német tagozatnak egyenrangú struktúrákat kell kialakítaniuk. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a magyar tagozat minden fórumon ott lehessen, hozzájárulhasson a stratégiák kidolgozásához, és szerepet vállalhasson az adminisztratív struktúrákban, illetve a stratégiák végrehajtásában" – mondta el Soós Anna rektorhelyettes-jelölt. A matematikus a magyar tagozatot megillető két rektorhelyettesi tisztség egyikét pályázta meg.


>> Soós Anna önéletrajzi adatai itt tekinthetőek meg >>

Programját a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen kedden este megszervezett közvitán mutatta be, amelyen a másik rektorhelyettes-jelölttel, Nagy László fizikussal együtt vett részt.

>> A Nagy Lászlóval készült interjú itt olvasható >>



Rektorhelyettesként alapvető feladatának tekintené a magyar intézetek működésének optimalizálását, amelyet úgy hajtana végre, hogy megfelelő mennyiségű pénz és energia maradjon kutatásra, oktatásra és közösségszervezésre is.

A tanárképzés problematikája kapcsán megfogalmazott gondolatait is ismertette: Erdélyben és a Kárpátokon túl is az egyetem magyar vezetőségére hárul az a feladat, hogy a magyar nyelvű oktatás számára biztosítsák a tanárokat.

A tehetséggondozást a romániai oktatásban ismeretlen szakkollégiumi rendszer bevezetésével látja megvalósíthatónak. Soós Annával meglátásairól, terveiről és rektorhelyettesi célkitűzéseiről a közvitát követően beszélgettünk.


>> Soós Anna rektorhelyettesi programtervezete itt olvasható >>


Soós Anna: - Azért pályáztam meg a tisztséget, mert a matematika-informatika karon a kollégák jelöltek. Ez azt jelenti, hogy amit az elmúlt öt évben dékánhelyettesként tettem, arra késztette őket, hogy jelöljenek, én pedig elfogadtam a jelölést.


Kérem, indokolja meg, miért lenne Ön megfelelőbb jelölt a magyar tagozat vezetői tisztségére, mint Nagy László?

- Nem az a kérdés, hogy ki lenne a jobb jelölt, hanem inkább az, hogy a közösség, ismerve az előzetes tevékenységünket, olvasva a programunkat, hogyan dönt. A legfontosabbnak azt tartom, hogy a két rektorhelyettesnek együtt kell működnie. A tagozat akkor fog működni, hogyha sikerül megteremteni az összhangot.


A magyar intézetek nemrégiben alakultak meg. Ön a programjában ezek működésképességének az optimizálását jelölte meg. Hogyan optimizálná az intézetek működését?

- A magyar, román illetve a német tagozaton megalakult intézetek egyenrangúak. Ez az alapköve annak, hogy egyenrangúként jelenjünk meg az egyetemen. Nyilván, ezek között az intézetek között vannak jobban működőek és kevésbé jól működőek. Ennek oka egyrészt az emberi tényező lehet – vagyis az, hogy milyen oktatóik vannak, vagy, hogy éppen nincsenek oktatóik – vagy az anyagi gondok.

Ha egységben gondolkodunk, tehát a magyar intézetekben, illetve azokon a karokon, ahol nincs magyar intézet, a tagozati képviseletekben, akkor ezeknek az együttműködését kellene optimálisan megszervezni.


A közvitán elhangzott, a rektorjelöltek programjai között igazából a finanszírozási politikában vannak különbségek. Ön a pénzügyi szolidaritást vagy a liberális pénzelosztási szemléletet részesítené inkább előnyben?

- A magyar közösségnek, tehát a vezetőtanácsnak kell eldöntenie azt, hogy a közösségnek – az erdélyi vagy romániai magyarságnak melyek azok az igényei, amelyeket csak mi, a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen tudunk kielégíteni. Ilyen például a tanárképzés, amelyet minden szakon akkor is fenn kell tartani, ha az anyagilag nem versenyképes. Nyilván, emellett azok a karok, amelyek láthatóság, eredményesség, vagy tudományos kutatás szempontjából többet tesznek, megfelelő jutalmazásban is részesülnek a rendszer keretében.

De azokat a struktúrákat, amelyekről a közösség úgy dönt, hogy létfontosságúak, akkor is kell anyagilag támogatni, hogyha teljesen ráfizetünk. Mondok erre egy példát: fizika szakra menni nem divat, fizikatanárnak készülni még kevésbé. De hogyha az erdélyi közösségben nem lesznek fizikatanárok, akkor nem lesz, aki a diákokat tanítsa. Ha ez bekövetkezne, hiába várnánk el, hogy jó mérnökök kerüljenek ki az oktatásból, ha az alapképzésben nem biztosítjuk a megfelelő képzést. Egy ilyen probléma megelőzése például a mi feladatunk.


Hogyan látja ön a magyar tagozat helyzetét, megítélését az egyetem?

- A Babeş-Bolyai Tudományegyetem a jelenlegi besorolás szerint kutatóegyetem. Ez azt jelenti, hogy a tudományos kutatás terén sikerült felzárkózni az élvonalba. Azt kell a kollégákban tudatosítani, hogy a magyar közösség ehhez lényegesen hozzájárult. Ha sikerül a magyar kollégákban azt tudatosítani, hogy nélkülük az egyetem nem ott lenne, ahol most van, akkor úgy fogják érezni, hogy méltó partnerek lehetnek. Ugyanakkor a román kollégákban is tudatosítani kell, hogy nélkülünk ezt a helyet nem tudják elérni. Ha ezt közös erőfeszítéssel végezzük, akkor elérhetjük azt, hogy a közösség föltekintsen a magyar tagozatra.


Ön a programjában vállalta a szakkollégiumi rendszer kiépítését. Kérem, beszéljen erről.

- A román oktatási rendszerben a szakkollégium modellje ismeretlen. Például az Eötvös József Collegium, az ELTE egyik szakkollégiuma is a francia École Normale Supérieure mintájára jött létre több mint száz évvel ezelőtt. 2005 óta létezik együttműködés a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézeten (KMEI) keresztül: pályáztunk arra, hogy épületet biztosítsunk tehetséges diákjaink számára. Itt együtt lehetnének, és egy olyan kapcsolati hálót építhetnek ki egymás között, hogy végzés után, ha munkájuk során szakembert keresnek, akkor ebben a hálóban megtalálhatják majd a megfelelő személyt. Sajnos, ez még fizikailag nem valósult meg, pontosabban nem sikerült egy ilyen kollégiumot felépíteni.

Az elképzelésem szerint a román közösségben is tudatosítani kell egy ilyen kollégium létrehozásának fontosságát. Az egyetem rendelkezésére álló kollégiumok közül egy párat szakkollégiummá lehetne átalakítani, ahol együtt lennének például filológusok, fizikusok, biológusok.

Programokat lehetne szervezni, amelyek révén különböző tudományterületeket lehetne közelíteni a diákok különböző rétegeihez. Ez azt jelenti, hogy úgy beszéljünk matematikai témáról, hogy azt a biológus is megértse. Ezt a saját bőrömön is tapasztaltam: tartottam már előadást matematikusként a fraktálokról az Eötvös Collegiumban úgy, hogy a közönség soraiban negyven filológus, és körülbelül tíz informatikus ült.


Rektorhelyettesként mit szándékozik tenni annak érdekében, hogy a BBTE valóban multikulturális intézmény legyen?

- Ott kezdeném, hogy én Brassóból jövök, ahol mostani szóhasználattal élve a multikulturalitást élesben éreztem, pontosabban úgy tanultunk meg románul, vagy németül, hogy ezt játszva tettük.

Amikor el tudunk jutni az egyetem szintjén is egy olyan stádiumra, hogy játszva élünk együtt, akkor talán működni fog a multikulturalitás, de efelé még meg kell tennünk néhány lépést. Itt igazából arról van szó, hogy úgy kell a magyar tagozatos diákjainkat felkészíteni, hogy a szaknyelvet románul is és egy világnyelven is megismerjék, amely most nagyrészt az angol, de a németet sem kell elfelejteni. Ugyanakkor azt a diákközösséget, amely angol nyelű képzésen van, bevonjuk a saját programjainkba.

Például a statisztikák szerint azokon a szakokon, ahol a magyar nyelvű képzés mellett van idegen nyelvű és román nyelvű képzés is, sokkal több a diák, mint az olyan szakokon, ahol nincs magyar képzés. Eszerint fordítva is lehet átjárás, tehát a román diákok a magyar diákokkal barátkoznak, a közösségekben együtt vannak, és az így felnövő nemzedék lehet, hogy már ténylegesen multikulturalitást tanúsít majd.


Az öt rektorjelölt közül kit preferál, vagy ha nem szeretné ezt elárulni, mi a záloga annak, hogy a rektorral megfelelő legyen az ön együttműködése?

- A magyar tagozat képviseletében a rektorhelyettesnek együtt kell működnie a rektorral, akárki is legyen az, aki ezt a tisztséget elnyeri. Ezt azért, mert a magyar tagozat ezen a egyetemen szeretne továbbélni. Tehát, aki a magyar tagozat képviselőjének tisztségét felvállalja, annak túl kell tennie magát saját preferenciáin.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS