Mit kell tudni az alkotmánymódosításról?
Sólyom István 2013. június 21. 15:33, utolsó frissítés: 15:58Miért van szükség az alaptörvény megváltoztatására? Valóban államalkotó tényezők lehetnek a nemzeti kisebbségek? És tényleg bárhová kitűzhető lesz a székely zászló? Elmagyarázzuk.
Miért volt szükség alkotmánymódosításra?
Az alkotmány a legmagasabb szintű jogi normaként a társadalom és a közhatalom viszonyát határozza meg. A jelenleg hatályos alkotmányt az alkotmányozó gyűléssé átalakult parlament 1991. november 21-én fogadta el, és az 1991. december 8-án tartott jóváhagyó népszavazás után lépett hatályba. Az alkotmányt a 2003. évi 429-es törvény módosította, amit a 2003. október 18-19-én tartott népszavazás hagyott jóvá.
Az alkotmánynak más jogszabályokhoz hasonlóan idomulnia kell a társadalmi, gazdasági, politikai változásokhoz. A mostani nagyszabású alkotmánymódosítás gyökerei főként az államfő és a miniszterelnök, az államfő és a parlament közötti hatáskörök zavarának kezelésében, valamint a területi-közigazgatási átszervezésében keresendők.
Az államfő és a kormánypártok között tavaly lezajlott adok-kapok világossá tette, hogy kiigazításra szorul a jelenlegi alkotmányos berendezkedés. Plusz tényező, hogy az USL-nek megvan a szükséges kétharmados parlamenti többsége az alkotmánymódosításhoz, ezért az ellenzék támogatása nélkül is révbe érhet a folyamat, bár egy ilyen nagy horderejű változtatáshoz, a minél nagyobb legitimitáshoz szükség lenne az ellenzék támogatására is.
Ki kezdeményezhet alkotmánymódosítást?
A jelenleg hatályos alaptörvény értelmében az alkotmány módosítását Románia elnöke kezdeményezheti a kormány javaslatára, a képviselők vagy a szenátorok legalább egynegyede, valamint legalább 500 000 szavazati joggal rendelkező állampolgár. Az alkotmány módosítását kezdeményező állampolgároknak az ország megyéinek legalább feléből kell származniuk, és e megyék mindegyikében vagy Bukarest municípiumban legalább 20 000 aláírást kell gyűjteni e kezdeményezés támogatására.
Vannak korlátai a módosításnak, vagy bármit meg lehet változtatni, ha kedvünk tartja és eleget teszünk a követelményeknek?
Nem képezhetik módosítás tárgyát a jelen alkotmánynak a román állam nemzeti, független, egységes és oszthatatlan jellegére, a köztársasági kormányformára, a terület integritására, az igazságszolgáltatás függetlenségére, a politikai pluralizmusra és a hivatalos nyelvre vonatkozó rendelkezései. Továbbá semmiféle módosítás nem lehetséges, ha az eredménye az állampolgárok alapvető jogainak és szabadságainak vagy ezek biztosítékainak a megszüntetése. Ráadásul az alkotmány nem módosítható ostromállapot vagy a sürgősségi állapot időtartama alatt, sem pedig háború idején.
Milyen szakaszai vannak az alkotmánymódosításnak?
Az erre a célra létrehozott parlamenti alkotmánymódosító bizottság a Pro Democraţia Alapítvány alkotmányozó fóruma során beérkezett állampolgári, civil társadalmi, akadémiai és a parlamenti pártok által tett módosító javaslatok alapján fogott hozzá a munkához. A tíznapos munka után a testület elfogadta a módosított alaptörvény szövegtervezetét. A módosító tervezetet ezután el kell fogadnia a képviselőháznak és a szenátusnak, mindegyik ház tagjainak legalább kétharmados többségével. Ha a közvetítési eljárás nem vezet megegyezésre, a képviselőház és a szenátus együttes ülésen hoz döntést, a képviselők és a szenátorok legalább háromnegyedes többségének a szavazatával. A módosítás a módosító tervezet vagy javaslat elfogadásától számított, legfeljebb 30 napon belül megszervezett népszavazással való jóváhagyása után lesz végleges.
Kikből állt az alkotmánymódosító bizottság?
A bizottság elnöke Crin Antonescu, az USL társelnöke, a PNL elnöke volt. A 23 tagú testületet 8 szenátor és 15 képviselő alkotta. A bizottság 16 tagja jogász végzettségű. A PSD 9, a PNL 7, a PC 1, a PDL és a PPDD 2-2, míg az RMDSZ és a nemzeti kisebbséget egy-egy tagot delegálhattak a testületbe. Az RMDSZ-t Máté András Levente, képviselőházi frakcióvezető képviselte a testületben. Ugyanakkor a PDL és a PPDD nem vett részt a szakbizottság ülésein, mivel a két párt szerint az USL nem vette volna számításba a módosító javaslataikat.
Melyek a legfontosabb módosítások?
Az egyik legfontosabb módosítás az államfő hatásköreire és szerepkörére vonatkozik. Ezek értelmében az eddigiekkel ellentétben az államfőnek csupán „dekoratív” szerepe lesz, kikerül a végrehajtó hatalom szerkezetéből, a tényleges hatalom pedig a parlament kezében fog összpontosulni. Az államfő az eddigiekkel ellentétben a parlament jóváhagyása nélkül nem írhat ki referendumot. Az államfő pedig csak az ET azon ülésein képviselheti Romániát, amelyen kül- és biztonságpolitikai kérdésekről esik szó. Az alkotmánymódosító bizottság ugyanakkor elfogadta a népszavazások érvényességi küszöbének 30%-ra való leszállítását, az államfő mandátumának négy évre való csökkentését, a politikai turizmusnak a szenátori, képviselői mandátumvesztéssel való büntetését.
Emellett a szövegtervezetbe foglalták a román Királyi Ház és az egyházak történelmi szerepét a román állam kialakulása és modernizációja során. Szintén fontos módosítás, hogy a törvényhozás tagjait kivonták a Legfelsőbb Bíróság illetékessége és hatásköre alól, valamint a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) tagjainak mandátumát 6 évről 4 évre csökkentették. A CSM elnökét a bírók sorából választják, mandátuma nem újítható meg. Ugyancsak fontos változtatás, hogy a szövegtervezetbe iktatták a régió fogalmát, és az, hogy visszakerül a címer Románia lobogójára. A testület a tervezetbe iktatta, hogy a képviselők száma nem haladhatja meg a 300-at, ehhez hozzáadódnak még a nemzeti kisebbségek képviselői.
A testület azt a javaslatot is elfogadta, hogy bekerüljön a szövegbe a konstruktív bizalmatlansági indítvány fogalma. Többek közt a német és a magyar alkotmányos berendezkedésben is használt megoldás értelmében a kormányfővel szembeni bizalmatlansági indítvány csak az új kormányfőjelölt megnevezésével együtt nyújtható be, és az indítvány megszavazásával egyúttal az utódot is megválasztja a törvényhozás. További módosítás, hogy ha egy miniszterrel szembeni egyszerű bizalmatlansági indítványt megszavaz a parlament, az illető tárcavezetőt kötelező módon vissza kell hívnia a miniszterelnöknek.
A kormányfő kinevezésére vonatkozó módosítás jóval szigorúbban szabályozza a procedúrát. E szerint az államfőnek kötelező módon a választásokon győztes párt vagy pártszövetség jelöltjét kell felkérnie kormányalakításra. Ha a parlament nem szavazza meg a jelölt személyét és kormányát, akkor a választásokon második helyezést elérő párt javasol miniszterelnököt. Ha így sem sikerül kormányt alakítani, akkor a parlamentben abszolút többséggel rendelkező koalíció jelöl miniszterelnököt. Amennyiben ez a próbálkozás is kudarcba fullad, az államfő feloszlatja a parlamentet. A jelenlegi szabályozás értelmében az államfőnek csupán konzultálnia kell a miniszterelnök kinevezése előtt, de nem volt kötelező elfogadnia a győztes párt vagy koalíció jelöltjét.
Melyek a nemzeti kisebbségeket érintő módosítások?
RMDSZ-es javaslatra a szövegtervezetbe foglalták, hogy az egyházak és a román Királyi Ház mellett a nemzeti kisebbségek is történelmi szerepet játszottak a román állam kialakulásában és modernizációjában, azaz államalkotó tényezőként ismernék el a nemzeti kisebbségeket. Továbbá a nemzeti kisebbségek számára szabad jelkép- és szimbólumhasználatot garantálnának köztéren és magánterületen, így megnyugtató módon lezárulhat a székelyzászló-vita. A testület az RMDSZ azon javaslatát is elfogadta, amely szerint a nemzeti kisebbségek képviselői saját döntéshozó és végrehajtó szerveket hozhatnak létre az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel. A cikkely ugyanakkor arra a kisebbségi törvénytervezetre hivatkozik, amelyik 2005 óta vesztegel a törvényhozás asztalán. A szövegtervezetbe bekerült a nemi orientáción alapuló diszkrimináció tiltása is.
Melyik módosító javaslat váltotta ki a legnagyobb vitát?
A testület az alaptörvény szövegtervezetébe iktatta azt a megállapítást, hogy a család "egy férfi és egy nő házassága". A házasság fogalmának magyar modell szerinti meghatározása heves tiltakozásokat váltott ki, mivel kizárja az azonos neműek közötti házasságkötés lehetőségét. A kérdésben Victor Ponta is megszólalt, aki szerint szükségtelen a férfi és a nő házasságára való utalás a család meghatározásában. „Számomra fontos, hogy az alkotmánymódosítással Románia az európai trend felé haladó országnak lássék, és ne forduljunk vissza, hiszen nem vagyunk fundamentalista köztársaság” - érvelt a kormányfő. A bizottság megváltoztatta az álláspontját, és törölte a módosítást, így maradt az eredeti formula, amely a házaspárok önkéntes elhatározásával alapított családról beszél.
Az RMDSZ tartózkodott a szövegtervezet végszavazásakor. Miért?
Máté András Levente úgy nyilatkozott, hogy nem tartotta annyira jónak a módosításokat, hogy teljes egészében támogassa azokat. Álláspontját azzal indokolta, hogy - bár a bizottság több RMDSZ-javaslatot elfogadott - nem került be a tervezetbe sem a kisebbségi nyelvek elismerése regionális nyelvként, sem a hagyományos térségek különleges jogállásának lehetősége. A képviselő azzal sem értett egyet, hogy a régiók úgy szerepelnek, mint közigazgatási egységek, mivel ez plusz bürokráciát jelent, és veszélyes a magyarságra nézve.
Hogyan tovább?
A parlament eredetileg még a tavaszi ülésszakban szavazott volna a módosított alkotmánytervezetről, ám az Alkotmánybíróság nem valószínű, hogy az ülésszak végéig közzéteszi álláspontját a kérdésben, így őszre halasztották a tervezet parlamenti vitáját. Amennyiben a két ház elfogadja a módosításokat, a módosított alkotmányról a parlamenti döntés után 30 napon belül megtartandó népszavazáson dől el az alaptörvény sorsa.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
