Messze állunk a jogegyenlőségtől: bepanaszolta az Európa Tanácsnak Romániát az RMDSZ
Kertész Melinda
2016. április 07. 11:58, utolsó frissítés: 2016. április 08. 12:50
A szövetség árnyékjelentése szerint a román állami hatóságok szisztematikusan megsértik a magyar kisebbség jogait.
Összeállította az RMDSZ az Európa Tanács Kisebbségvédelmi keretegyezménye betartásáról szóló árnyékjelentését, amely a romániai magyar kisebbség szempontjából ismerteti a dokumentum romániai alkalmazását.
Az árnyékjelentés elkészítésére azért volt szükség, mert az RMDSZ szerint a hivatalos jelentés számos hibát, pontatlanságot és valótlanságot tartalmaz. A román hatóságok ugyanis a Kisebbségvédelmi keretegyezmény végrehajtásáról úgy nyújtottak be az ET-nek jelentést, hogy annak elkészítése során nem konzultáltak a romániai magyar közösség érdekképviseletével.
>>Az RMDSZ árnyékjelentése [.pdf, 1,33 Mb]>>
Románia 1995-ben ratifikálta a keretegyezményt, azóta rendszeresen be kell nyújtania az Európa Tanácsnak egy jelentést, amelyben beszámol a kisebbségi jogok betartásáról. A keretegyezmény ratifikálásra óta három jelentést nyújtott be az ET-hez Románia, a 4. jelentéssel lényegesen megkésett: a 2010-2013-as periódusról szóló dokumentumot idén, február 1-jén adta le, az RMDSZ szerint ez a késés a keretegyezmény gyakorlatba ültetésének hatékonyságán jelentősen ront.
Az RMDSZ az árnyékjelentésben ugyanakkor egy sor kérést is megfogalmazott a román állam felé, amely a keretegyezmény hatékonyabb érvényesítését célozza.
Az árnyékjelentés szerint a 2011 és 2013 közötti időszakban jelentős visszalépés észlelhető a kisebbségi jogok betartását illetően. Az alkotmány módosítása óta 11 év telt el, azonban ennyi idő sem volt elegendő ahhoz, hogy Románia elfogadja a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt, amelynek tényleges garanciákat kellene tartalmaznia a kisebbségek nemzeti identitásának megőrzését, kifejezését és fejlesztését illetően. Ezért az RMDSZ kéri a kisebbségi törvénytervezet elfogadását abban a formában, amelyet a szövetség törvényhozói már évekkel ezelőtt benyújtottak a parlamentben.
A dokumentum továbbá felsorolja azokat a jogsértéseket, amelyeket a nemzeti kisebbségek a vizsgált periódusban elszenvedtek.
Regionális szimbólumok használata
Jelzik, a Hargita, Kovászna és Maros megyék által alkotott székelyföldi régióban élő magyar közösség jogait a román hatóságok szisztematikusan megsértették. Egyértelműen etnikai alapú diszkrimináció érhető tetten a régióban, hiszen Románia más, többségben románok által lakott régióiban lehetőség nyílik az identitás kinyilvánítására, és az illető régió jellegzetességeinek megjelenítésére, akár etnikai értelemben is, ez azonban Székelyföld esetében akadályokba ütközik. Ehhez képest több olyan megyére, településre is van példa, amely saját, helyi vagy regionális zászlót fogadott el, szabadon használhatja regionális vagy földrajzi elnevezését anélkül, hogy az területi vagy adminisztratív jelleggel bírna, viszont ez a román hatóságok szempontjából nem jelent problémát - nem úgy Székelyföld esetében. Példákat - Bukovinát, a Mócvidéket, Olténiát, a Bánságot - is hoznak erre a gyakorlatra.
Anyanyelv-használat
Ebben a tekintetben is számos eset létezik diszkriminációra: a romániai magyar kisebbség tagjai gyakran nem használhatják anyanyelvüket, vagy ebben korlátozva vannak, amikor közszolgáltatásokat, egészségügyi szolgáltatásokat vesznek igénybe, vagy az igazságszolgáltatáshoz fordulnak.
Román nyelv tanítása
A román nyelv tanítása tekintetében is fennáll a diszkrimináció, hiszen továbbra is anyanyelvi szinten oktatják a román nyelvet a kisebbségi diákoknak, noha létezik törvényes keret a román nyelv második, azaz idegen nyelvként való tanítására. Nem adtak ki speciális tankönyveket, és a törvénynek sem szereznek érvényt egy nyelvtanulást elősegítő módszertan kidolgozásával. A román állam nem szervez korrepetálási programot a kisebbségi diákok számára a román nyelv elsajátításának megkönnyítése érdekében. Ilyen programok ugyan léteznek, azonban magyarországi támogatással működő alapítványok és egyesületek vállalták fel ezt a munkát. Többnyire Kovászna és Hargita megyében zajlanak ezek a programok.
Ingatlanok visszaszolgáltatása
A kommunizmus idején kisajátított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása vagy a kártérítés kifizetése törvényértelmezési bonyodalmak miatt megtorpant, vagy teljesen leállt, noha a procedúra lebonyolítására 2013-ben új szabályzások léptek életbe. Így rengeteg visszaszolgáltatási ügy jelenleg is megoldatlan. Míg a magyar közösség történelmi egyházai ingatlanjainak visszaszolgáltatása akadozik, addig a román állam folyamatosan juttat az ortodox egyház tulajdonában vagy ad át neki adminisztrálás céljából olyan ingó és ingatlan javakat, amelyek a magyarok által többségben lakott régiókban találhatóak, így a helyi magyar közösségben azt az érzetet keltik, hogy az állam asszimilációs politikát folytat.
Elterjedőben a gyűlöletbeszéd
A gyűlöletbeszéd illetve a politikusok, véleményformálók és újságírók által megfogalmazott diszkriminatív üzenetek egyre gyakoribbak, azonban ezek a megnyilvánulások a legtöbb esetben következmények, szankciók nélkül maradnak. Nem volt példa a magyarellenes diskurzus nyilvános elítélésére a véleményformálók vagy a köztisztségviselők részéről. A sporteseményeken – focimeccseken, jégkorong-, kosárlabda- és kézilabda-mérkőzéseken – pedig egyre több alkalommal hallani gyűlöletbeszédet.
A törvényhozás szintjén is elszaporodtak a toleranciát és az interetnikai párbeszédet veszélyeztető kezdeményezések, a politikusok gyakran tekintenek el az etnikai, nyelvi, vallási diszkrimináció-mentesség elvétől, ezek a megnyilvánulások pedig a média közvetítése révén a magyar és a román közösség közötti feszültségek felerősödését eredményezik.
Sérült a gyülekezéshez, véleménynyilvánításhoz való jog
A magyar közösséghez tartozó személyek békés szerveződését és a gyülekezéshez való jogát több alkalommal is megsértették vagy korlátozták a helyi vagy az országos hatóságok, állami szervek. A magyar szerkesztőségek működésének körülményeit nem teremti meg az állam, sokszor hátrányt szenvednek a román szerkesztőségekhez képest, napi szinten szembesülnek a működésüket veszélyeztető nehézségekkel. A bíróságok döntései gyakran olyan feltételeket szabnak, amelyek miatt nem érvényesülhet a magyar nyelvű írott sajtó arányos finanszírozása a helyi önkormányzatok részéről.
A nyelvi jogok a közintézmények szintjén, az ügyintézés során is sérülnek. A jogkörnyezet ezen a téren olyan korlátokat idéz elő, amelyek nincsenek összhangban a nemzetközi előírásokkal.
Továbbra sincs állami finanszírozású kisebbségi felsőoktatási intézmény
Noha a 2011-es oktatási törvény nagylelkűen biztosítja a kisebbségi jogokat a magyar felsőfokú oktatás terén, a román állam továbbra is elutasítja egy magyar nyelvű, állami finanszírozású, önálló felsőfokú intézmény létrehozását, amely biztosítaná az anyanyelvű oktatást és ezen a téren a nyelvi jogok teljes körű betartását. Romániában három multikulturális és többnyelvű egyetem létezését ismeri el az oktatási törvény: a Babeș-Bolyai Tudományegyetemet, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemet és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet. Az első két egyetem betartotta az oktatási törvény rendelkezéseit, és létrehozta a magyar nyelvű intézeteit illetve tagozatait, azonban utóbbi folyamatosan elutasítja ezeknek a rendelkezéseknek az érvényesítését.
Összegzésképpen megjegyzik, az ország törvényei által biztosított kisebbségvédelmi jogok egyéni jogoknak számítanak, amelyeket valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személyek élvezhetnek, azonban ezek a jogok fakultatív, nem pedig kötelező érvényűek. Emellett nem létezik semmiféle differenciálás a kisebbségi jogok tekintetében, függetlenül attól, hogy hány tagot számlál egy-egy nemzeti kisebbség. Vannak olyan kisebbségi jogok, amelyek csak akkor érvényesek, ha egy adott kisebbség egy településen belül elér egy bizonyos számarányt, tehát a román állam bizonyos feltételekhez köti ezeknek a jogoknak az érvényesítését. Emellett sok esetben a romániai kisebbségvédelmi törvények vagy a nyelvi jogok hiányosak, s bár a nemzetközi kisebbségvédelmi egyezmények előírásai egyértelműek, alkalmazásuk sokszor nem történhet meg az alkalmazási normák hiánya miatt.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
