2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Gál Kinga: értékként kell kezelni a roma integrációt

Bakk-Dávid Tímea kérdezett:Bakk-Dávid Tímea 2009. július 17. 21:52, utolsó frissítés: 22:07

Differenciáltan kell kezelni a kisebbségek problémáit az Európai Parlamenben - mondja Gál Kinga fideszes EP-képviselő. #b#[villáminterjú]#/b#



Említette a ma déli előadásában, hogy nem lehet normálisan beszélni a kisebbségek problémáiról az Európai Parlamentben, s utalt arra, hogy ha szó is kerül a kérdésről, más a tematizálás, bizonyos kisebbségek problémái kerülnek előtérbe. Mit értett ez alatt?

Gál Kinga: – Amikor az Európai Unióban a kisebbségről vitatkoznak, nem elsősorban a hagyományos nemzeti kisebbségeket értik alatta. Nyugat-Európának ma a nagy problémája elsősorban nem ezen közösségeknek a kérdése. Ezeket az Unió megoldotta, tíz-húsz évvel ezelőtt úgy-ahogy rendezte, sok esetben szerintünk jól.

Ami azóta kisebbségi problémaként felmerült, az a bevándorlók integrációja, ami egy tökéletesen más probléma, a befogadás, elfogadás kérdése. De más jellegű, mint amilyen a mi problémánk, akik ugye nem mentünk sehová, hanem a határok jöttek-mentek a fejünk felett.

A másik dolog, ami miatt elsorvad ez a kérdés: az a generáció, aki ma aktívan politizál Európában, nem rendelkezik azokkal a történelmi ismeretekkel, amelyek birtokában tudná, honnan ered a mi problémánk. Ezért ezeket el kell mondani. Mert ha nem mondjuk el, akkor keverik, akkor a legjobb szándékkal is megkérdik, hogy mikor is mentek a magyarok Szlovákiába?



Ráadásul az utóbbi öt évben dominál az a megközelítés az Európai Unióban, hogy amikor kisebbségekről beszélünk, diszkrimináció tilalmáról beszélünk. Itt bejönnek a szexuális és más kisebbségek, és így már nem lehet megoldást találni, mert ezek nem egy szinten lévő kérdések. Hasonló bennük, hogy ugyanúgy diszkriminációról van szó, de azon túl semmilyen közös pont nincsen. Ezért egy ilyen alapon kidolgozott megoldás nem lesz jó. Olyan általános szinten marad, ami voltaképpen egyik kisebbségnek sem orvosolja a problémáit.

Tehát egy általános, nagy katyvasz felé megy az uniós kisebbségpolitika, és nekünk az az érdekünk, hogy ebből kivegyük azt a konkrét helyzetet, amit meg lehet oldani konkrét eszközökkel, és amelynek mi látjuk a menetét.


A Kisebbségi Intergroupnak milyen szerepe volt abban, hogy valamennyire differenciáltan kezeljék a kisebbségek kérdését?

– Úgy alakítottuk meg az Intergroupot, hogy beleférjenek a hagyományos nemzeti közösségek, amelyek Európában élnek. Az Integroup teljes nevében szerepel a hagyományos nemzeti kisebbségek, alkotmányos régiók és hagyományos nyelvek kifejezés. Ez olyan, mint egy képviselői belső lobbi. Minden politikai csoportból részt vesznek benne különböző képviselők; viták, figyelemfelkeltés, irányadó beszélgetések zajlanak ennek keretében. Nem ugyanaz, mint egy EP-bizottság, ez egy informális fórum.


Szó esett az alacsony demográfiai mutatókról, amely a keresztény-konzervatív nézőpont szerint a morális válságból következik. Ebben a kontextusban hogyan látja a székelyföldi magyar anyanyelvű, mintegy húsz százalékot kitevő roma közösség integrációját? Itt talán picit összekapcsolódnak a kisebbségi problémák...

– Erdély mindig is más volt, és ez jó! Elő kell segíteni ezeket a jelenségeket, és pozitívan kell látni. Erdély híres volt arról, hogy itt vallásszabadság volt évszázadokkal azelőtt, hogy más régiókban, országokban bevezették volna.

Az egész roma kérdés, az egész integráció másképpen néz majd ki, ha ezt az értéket látjuk benne. Lecsúszott, szegény rétegről van szó, amely újratermeli önmagát demográfiailag is. Oktatás kell, munkahelyek kellenek, és itt már elmentünk a szociális kérdések felé. Ezek megoldása legalább akkora kihívás.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS