Amikor az emberek a jövőről beszélnek, nevetnek az istenek
K. M.
2009. július 18. 10:45, utolsó frissítés: 2009. július 20. 09:49
Múltról és jövőről, főként az autonómiáról és ennek megvalósítási lehetőségeiről beszéltek a Kárpát-medencei magyarság vezetői.
Az autonómiáról, a Kárpát-medencében folytatott magyarság-politika múltjáról és jövőjéről, az EU-s kisebbségi politikáról illetve Magyarországnak a határain túl élő magyarokhoz való viszonyulási lehetőségeiről beszélt Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke mellett Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Párt (MKP) elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) alelnöke és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke az Autonómiák fölöttébb szükséges voltáról – Nemzetpolitika 2009-2029 című előadás keretében, Tusványoson.
“Kockázatos 20 évre előregondolni, hogy milyen állapotba jutunk autonómia dolgában, mivel élesek az alternatívák, azonban érdemes visszatekinteni a rendszerváltás óta eltelt időszakra. Pesszimistán is vissza lehet nézni, elég a szlovák nyelvtörvényre, vagy Romániában a tisztségviselők eltávolítására gondolni, sőt, azt is el lehet mondani, hogy nem történt semmiféle előrelépés. Nem tartozom azok közé, akik így tekintenek vissza” – kezdte beszédét Markó Béla.
Elmondta, 20 évvel ezelőtt a Kárpát-medence országainak zömében egy központosított pártállam omlott össze. Azonban Romániában
ez csak látszólag történt meg.
A '89 előtti román állam a magyarság szemszögéből egy nacionalista-kommunista állam volt, amely nagyszerűen össze tudta békíteni a nemzetállami mentalitást a kommunista ideológiával, emellett tervei közé iktatta a társadalom homogenizálásának elvét, és igyekezett egyszínűre festeni az egész román társadalmat – nyelvi, kulturális szempontból, agymosás révén egyenruhába öltöztetni mindenkit.
“A központosított pártállam szorításából kilépve több célt is kitűztünk magunk elé: egyrészt a többpártrendszer létrehozása által a parlamenti demokrácia megvalósítását, másrészt az országnak az európai és az euro-atlanti struktúrákhoz való csatlakoztatását, továbbá az azelőtti évtizedek kártételeinek jóvátételét, vagyis a restitúció megvalósítását, illetve a román-magyar viszony rendezését" - mondta.
Az elnök beszámolt arról, hogy sok kínnal-bajjal járt a parlamentarista demokrácia megvalósítása, a restitúció jogi kereteinek törvénybe foglalása. Az integráció az Európa Tanácsba való belépéssel kezdődött, ezt követte a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás. A román-magyar viszonyok rendezése kapcsán Markó elmondta, 1990-ben sikerült új oktatási törvényt elfogadtatni, ami garantája az anyanyelven való tanulás lehetőségét. A szövetségi elnök szerint egy másik előrelépés, hogy ma már kihelyezhetik a kétnyelvű táblát azoknak a településeknek a határába, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot.
Véleménye szerint a következő 20 év egyik legfontosabb kihívása a központosított állam lebontása, majd átstrukturálása lesz. Markó ezt az átstrukturálást három fázisban képzeli el: először is meg kell valósítani a tényleges decentralizációt, tehát az önkormányzatokra kell bízni a döntést a helyi közösségeket érintő kérdésekben.
A második lépés a regionalizáció lenne, és ezt nemcsak Erdély szintjén, hanem Havasalföld vagy Olténia esetében is ki kell építeni. A harmadik lépésnek magának a területi autonómia megvalósításának kell lennie. Egy másik fontos kihívás az Európai Uniós integráció. Markó szerint a csatlakozással egyidejűleg nem valósult meg az integráció,
nem a határ szűnt meg, hanem a határellenőrzés.
"A határok akkor törlődhetnek el, amikor már nem fognak a szlovák nyelvtörvényhez hasonó, sértő jogszabályok létezni" - így Markó.
Csáky Pál elmondta, a rossz hirek nem állnak le a nyelvtörvénynél: az eddigi egységes szlovákiai magyar politizálás felbomlik, magyar politikusok egy csoportja egy szlovák-magyar párt megalapításán fáradoznak. Egy ilyen bináris politikai alakulat létezését egyenesen veszélyesnek és konfliktusgerjesztőnek titulálta Csáky.
Elmondta, a szlovákok körében létezik egyfajta félelem a magyarokkal szemben, ez is oka lehet annak, hogy nem mernek közelíteni. A politikus véleménye szerint a többségieknek nem félniük kell, hanem együttműködni velük egy mindenkinek kedvező együttélési modell kidolgozása érdekében. A románoknak, a szerbeknek, a szlovákoknak és a horvátoknak rá kell döbbenniük arra, hogy a különféle autonómiák nem gyengítik, ellenkezőleg: erősítik az országot. Szlovákiában létezik egy állami finanszírozású magyar egyetem, ez az egyetem a többihez hasonlóan autonómiával rendelkezik. A megyei és a helyi önkormányzatok autonómiája erősíti a polgári öntudatos hozzáállást, amely a társadalom megerősödéséhez vezet - zárta előadását.
Pásztor István a vajdasági magyarok perszonális autonómiája megvalósításának fontosságáról beszélt. Elmondta, a tavalyi választásokat megelőzően létrejött a magyar pártok koalíciója, ez a koalíció a sok kisebb pártból álló politikai palettán még mindig jelen van és működik. Rámutatott, a vajdasági magyarok abban különböznek a többi határon túli magyar kisebbségtől, hogy nem most kell megvalósitani az összefogást. Emlékeztetett, az autonómia kérdése nem tekinthető magyar-magyar ügynek, ugyanis nem valósulhat meg, amennyiben nem nyerik meg a többségi pártok döntő részét az ügynek.
"Amikor az emberek a jövőről beszélnek, nevetnek az istenek" - vezette fel előadását Brenzovics László, így inkább a jelenlegi ukrajnai állapotokról beszélt. Elmondta, talán a kárpátaljai magyarok helyzete a legsajátosabb, mivel egy
fiatal, anarchikus, szétmálló államban élnek,
amelynek középtávon sincs esélye az Európai Unióhoz csatlakozni. Ráadásul ukránosítási tendenciák is szárnyra kaptak: megszűnik a magyarul zajló érettségi és egyetemi felvételi. Brenzovics szerint amúgy is kevés magyar diák jut el egyetemre, ezzel az intézkedéssel számuk tovább csökken. A parlamenti képviselet sem oldható meg, hiszen a magyarság számaránya 3 százalékos.
Az egyetlen járható utat az ukrán intézkedések elleni fellépésben, és egy olyan közigazgatási járásnak a létesítésében látja, amelynek lakossága 80 százalékát a magyarság teszi ki. “A nehézségeket le kell küzdeni, át kell menekíteni a magyarság értékeit, és ezt úgy lehet megtenni, ha az autonómia irányában mozdulnak el.
A közönség kérdésére felelve az előadók egybehangzó véleménye szerint Magyarország úgy segíthet a határain túl élő magyarokon, ha megoldja a belpolitikai viszályait, kiépíti tekintélyét állampolgárai, a régió és a világ előtt, és az EU-ban is képviseli a kisebbsági sorsban élő nemzet ügyét.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
