2026. március 26. csütörtök
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Rövidre zárták a Kolozsvár-napok időpontjáról szóló vitát

S. Z. 2010. február 10. 15:20, utolsó frissítés: 16:52

Miután úgy tűnt, lehetetlen egyetértésre jutni a városnapok időpontjáról, az a döntés született, hogy a javaslatokat odaadják szakembereknek.



Kedden folytatódott az Erdélyi Múzeum Egyesület székházában az a közvita, melynek célja egységes formába önteni a kolozsvári magyarság javaslatait a városnap (városhét), illetve a város brandje témában. Múlt kedden már volt egy hasonló témájú találkozó, ahol abban egyeztek meg, hogy február 9.-ig még beküldhetik javaslataikat azok a civil szervezetek vagy magánszemélyek, akik érdeklődnek a téma iránt.

Ennek megfelelően a tegnapi vita – miután Mátis Jenő, a moderátor ismertette a múlt keddi vita eredményeit – újból hozzászólásokkal folytatódott. Székely István, a Magyar Kisebbség főszerkesztője és a Jakabffy Alapítvány elnöke 4 pontból álló észrevételt tett. Elmondta, létezik egy tanulmány, mely Budapest, illetve Prága '90-es évekbeli településfejlesztési koncepcióját hasonlítja össze: míg Budapest elsősorban kulturális, illetve oktatási központként határozta meg magát, Prága nagy hangsúlyt fektetett az iparfejlesztésre. Az idők során bebizonyosodott, hogy


Prága döntése szerencsésebb volt


– mondta Székely, aki ezért azt javasolta, hogy a javaslatcsomagba kerüljön bele az is, hogy Kolozsvár gazdasági központ, Erdély egyik ipari fejlesztési pólusa.



Székely egy 16. századi atlaszt hozott fel példaként, ahol a szerkesztők egy-egy város mellé egy rövid mondatban megpróbálták összefoglalni annak jellegzetességét. Kolozsvár 16. századi „brandje” a Transsylvaniae civitas primaria, vagyis Erdély első városa. Ezt meg lehetne tartani – mondta a hozzászóló. Székely Kolozsvár hagyományos címere mellett tette le a voksát, és arra is felhívta a figyelmet, a közvitán nem csak azt kellene eldönteni, hogy mi a jó a kolozsvári magyarságnak, hanem azt is, miképpen érvelhetnének a román tanácsosok a választóik fele a magyar javaslatokkal kapcsolatban. A hagyományos városcímer például azért vállalható a románok által is, mert az a történelem során a szász, magyar és román többségű Kolozsvárnak is címere volt.

Vekov Károly történész, az RMDSZ Nemzetépítő Platformja és az EKE képviselője szerint nem aszerint kellene dönteni a városnapokról, hogy mi az, amit várhatóan a román többség is elfogad: a kolozsvári magyar közösség a


saját szempontjai szerint kellene határozzon

ebben a kérdésben, és nem aszerint, hogy mi az, amit várhatóan a tanácsban támogatni fognak, illetve hogy jelen lesznek-e az egyetemisták vagy sem a városban. Vekov szerint ha Kolozsvárnak van vonzereje, akkor az a múltja: a szászok, magyarok és románok. Ezt a múltat kellene felvállaltatni a városvezetőséggel. Vekov egy nyári időpontot javasolt, mivel ez az az időszak, amikor a Kolozsvárról elszármazottak hazatérnek. Ugyanakkor pedig városnapoktól függetlenül magyar napokat is kellene szervezni – javasolta.



Talpas Botond KMDSZ-elnök reagált a Vekov által mondottakra: a Kolozsváron tanuló egyetemisták igazán nem akarnak mérföldkövek lenni ebben a vitában, azonban a diákok nem csak sörözni akarnak, hanem a szervezésből is szívesen kivennék a részüket. Az egyetemisták közül sokan szeretnének Kolozsváron maradni, és a városnapok szervezése kiváló alkalom lenne arra, hogy megismerhessék a kolozsvári szellemiséget. A Kolozsváron maradó egyetemisták jelenthetik a garanciát arra, hogy 20-30 év múlva is vitázhatnak a városnapokról a kolozsváriak – így Talpas.

Sisak Tamás építész arra figyelmeztetett, a városnapokat a kolozsváriak nem maguknak szervezik, hanem másoknak. És ezek a napok


nem egyenértékűek egy sörfesztivállal,

hanem Kolozsvárra jellemző sajátosságokat kellene találni. Sisak szerint a nyári időpont azért megfontolandó, mert ez gazdaságilag holtszezon – így a városnapok kicsit megmozgathatnák a kihalt várost. Ami a brandet illeti, ezt a vitát jól össze lehetne kapcsolni a jelenleg készülő városrendezési tervvel (PUG) – mondta.



A vita ezután egyre inkább a városnapok időpontjára kezdett fókuszálni: egyre több javaslat érkezett, úgy látszott, a javaslatcsomag 3-4 dátumot fog tartalmazni. Látván, hogy a résztvevők a városnapok dátumával kapcsolatos vitát nem képesek lezárni, többen azon az állásponton voltak, hogy a vitán elhangzott javaslatokat adják oda kommunikációs szakembereknek, akik aztán egységes javaslatcsomaggá gyúrják azt. Ezután pedig újabb vitát tartanak.



A polgármesteri hivatal a következő meghallgatást áprilisban tartja: ekkorra fontos lenne egy egységes javaslatcsomaggal előállni – hangzott el. Sőt, nem csak írott dokumentumokra van szükség, hanem PowerPoint bemutatóra és vizuális megoldásokra is: ugyanis a brand elkészítésében érdekelt cégek mind ilyen anyagokkal jelentkeznek majd, és félő, hogy egy, a magyarok által összeállított lista bemutatása


nem lesz túl meggyőző.

Czika Tihamér, a Szabadelvű Kör alelnöke szerint megfontolandó az a verzió is, hogy egy román cég javaslatcsomagjaiba beépítsék a magyar szempontokat. Egy magyar javaslatcsomagot ugyanis lehet, hogy eleve lesöpörnek az asztalról. A jelenlevők végül abban állapodtak meg, hogy mindkét verzión dolgozni kezdenek – tehát felveszik a kapcsolatot a Trend Communicationnal, melynek korábban bemutatott munkája a legnagyobb hangsúlyt helyezi a város multikulturális jellegére, és nekik próbálnak ötleteket adni.



Ezzel párhuzamosan egy háromtagú bizottság – Gergely Balázs kolozsvári EMNT-elnök, Molnos Lajos, a városi tanács művelődési bizottságának elnöke valamint Kádár Magor, a BBTE kommunikáció szakának oktatója – szintén megpróbálja letisztázni a beérkezett javaslatokat, illetve Kádár Magor vállalta, hogy csapatával elkészít egy előzetes városbrand-tervet.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS